A víz

Víz előfordulása A földfelszín 71%-át víz borítja. Földünk vízkészletének feloszlása: - 91%-a az óceánokban és tengerekben (sós víz) - 2,75%-a édesvíz (1,75% gleccserekben és jég formájában. A Föld vízkészletének kevesebb, mint 1%-a folyékony formában található édesvíz!)

Sósvíz Édesvíz Sós víz Édesvíz

Érdekességek a vízesésekről A legmagasabb vízesés a Venezuelában található Angel-vízesés, ami 979 méter magas.

A világ legnagyobb összefüggő vízzuhataga a Viktória-vízesés, ami 1 A világ legnagyobb összefüggő vízzuhataga a Viktória-vízesés, ami 1.7 km széles és 108 m magas.

A legnagyobb vízhozamú vízesés a Niagara-vízesés (Kanada-USA) melynek vízhozama 2,8 millió liter/másodperc

A víz fizikája 4 Co -on a legsűrűbb A sűrűsége 1 g/cm3 A víz – mint minden folyadék – állandó térfogatú. Színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten folyadék. A víz az egyetlen anyag, ami a természetben mind a három halmazállapotban előfordul: - Légnemű: vízgőz (forráspont: 100 oC, de már ezalatt is párolog) - Folyékony: víz (fagypont: 0 oC) - Szilárd: jég (olvadáspont: 0 oC)

A víz biológiai jelentősége

Az ember számára

Egy átlagos embernek naponta legalább 1,5 l vizet kell innia, hogy egészséges maradjon.

A növények számára –      A víz a szárazföldi és vízi növényi szervezetek legfontosabb sejtalkotórésze, hiszen a sejtek minden alkotóeleme oldott állapotban található, tehát a víz nélkülözhetetlen a Föld felületét borító növényi vegetáció fennmaradásához. –      A víz az ásványi tápanyagok oldószere, egyúttal szállítója a tápláló ionoknak és az oldott cukroknak, egyéb ásványi anyagoknak. –      Alapvető szerepe van minden biokémiai átalakulási folyamatnak, hiszen közege és alkotóeleme a szerves anyagok szintézisének.

–      A víz az anyagcserét lebonyolító szervek (levelek) funkcióképességének és a szövetek meghatározott víztelítettségi fokának fenntartásához elengedhetetlen. –      A növényi sejtekben a sejt működéséhez szükséges belső nyomás fenntartásához alapvető szükséglet. –      A növényi test hőmérsékletének fontos szabályozója a párologás és párologtatás révén. –      A nagy termés és a bő terméshozam eléréséhez jelentős mennyiségű víz szükséges. –      A vízleadás és felvétel legszemléletesebb példája a magvak életében figyelhető meg, amikor a magvak éréséhez hozzátartozik a vízvesztés (magnyugalom) ill. a csírázásakor az intenzív felvétel (duzzadás és csírázás).

A víz kémiája Kémiai neve: Dihidrogén-monoxid (latinul: aqua) Összegképlete: H2O​ Szerkezeti képlete:​ Poláris oldószer​ Vízbontás: 2H2O=2H2+O2 Amfoter vegyület: Savakkal és bázisokkal is reakcióképes.

Mivel használjuk el a legtöbb vizet? Kádban való fürdés: Zuhanyozás: Mosógép használata: WC öblítése: Főzés, ivás: Mosogatás: 100 - 150 liter/alkalom 15 - 50 liter/alkalom 40 - 120 liter/alkalom 3 - 12 liter/alkalom 5 - 10 liter/fő /nap 10 - 40 liter/alkalom

Vigyázz fogy az ivóvíz! 1. 2025-re 1,8 milliárd ember él majd vízhiányos területen. 2. Földünk legszegényebb vidékein napi 19 liter vízzel kell beérniük millióknak. 3. A harmadik világban a nők napi 6 kilométert gyalogolnak vízért. 4. Egy átlag amerikai 380 liter vizet használ el egy nap alatt. 5. A Föld lakosságának 46 százaléka vezetékes víz nélkül él.

Vízszennyezés • Hő szennyezés: - Minél melegebb a víz, annál kevesebb, élethez feltétlenül szükséges oxigént tud oldani. • Olajszennyezés: -A madarak tollára, akik a vízből szerzik táplálékukat, rátapad az olaj, amitől röpképtelenné válnak. -A vízben élő állatok képtelenek lesznek feljönni a víz alól levegőt venni ( de ha mégis akkor a tüdejükbe jutó olaj miatt fulladnak meg). • Talajvizek szennyezése: -A mezőgazdaságnál felhasznált műtrágyát a belvíz kioldja a földből, ami által az a talajvízbe kerül.

Vizek tisztítása Oleo Szivacs:  poliuretán szivacs bevonva ún. oleophilikus anyagokkal, melyek csak  az olajat képesek felszívni, de a vizet már nem. Ez a szivacs képes felszívni a saját tömege kilencvenszeresét az olajból.

A szivacs működése

Édes- és sósvíz Epoxigyantával bevont grafit-oxid-membránok segítségével  le lehet szűrni a sósvizet, így gazdaságos módon előállítható ivóvíz.

Víz meghajtású autó

Vízenergia Folyó ereje alapján működő vízerőművek ​ ​ Malmok: Alulcsapott: ​ Derékban csapott: Felülcsapott: Gátak, pl. Hoover-gát A víz mozgás- és helyzeti energiáját hasznosítják​ Ár-apály erőművek A víz helyzeti energiáját hasznosítják Nem igazán elterjedt Franciaországban található egy

Hoover-gát  Az ásás során több mint 1 millió m³ földet mozgattak meg és távolítottak el. Az építkezéshez 3 330 000 m³ betont használtak fel  Az erőmű több mint 2000 megawatt teljesítményű, amely 1,3 millió ember számára elegendő áram termelését jelenti.

A kész gát

Érdekességek a folyókról

Amazonas Az Amazonas vízhozama a világon létező összes folyó vízhozamának egyötöde, ami 219 millió liter/ másodperc A világ második leghosszabb folyója: 6404 km hosszú Torkollatvidéke: 344 km (ami majdnem a London-Párizs közti távolság)

Az Amazonas, olyan erővel hömpölyög, hogy kb Az Amazonas, olyan erővel hömpölyög, hogy kb. 400 km-es távolságba árasztja az édesvizet az Atlanti-ócenba. Az Amazonas vízgyűjtő medencéje a legnagyobb a világon, majdnem akkora, mint Ausztrália.

Nílus A világ leghosszabb folyója: 6670 km hosszú

„Földönkívülí” víz A Marson található fagyott víz a sarkkörök közelében és a talajban folyékony víz is van. Ugyanis – állítólag - a Marson régen tengerek, folyók és tavak is voltak, de a légköre „eltűnt” egy napkitörés miatt, így a maradék víz megfagyott.

A víz a mitológiában A görög mitológiában Poszeidón a víz istene. A római mitológiában átvették a görög isteneket így Poszeidón Neptunusz lett, akinek viszont nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, mert a rómaiak nem voltak jó hajósok.

„Vizes” Guinness-rekordok Legrövidebb idő alatt 500 ml víz megivása: 1,75 mp Leghosszabb eltöltött idő a víz alatt oxigénpalack nélkül: 19 perc 21 mp​ Legmélyebb merülés könnyűbúvár-felszereléssel: 332.4 m ​ Legmélyebb merülés tengeralattjáróval: 10911 méter (Mariana-árok)

8.a osztály Készítette: Bodó Bence Büki Fábián Martin Botond Varga Vázsony 8.a osztály