Az új Munka Törvénykönyve Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Budapest, 2012. február 6. Berke Gyula PTE Állam- és Jogtudományi Kar

Előzmények és jogpolitikai célkitűzések…. Javaslat a Munka Törvénykönyvéről (a kormány 2011. októberében elfogadta, benyújtva: T/4786). Egyéni képviselői (bizottsági) módosító indítványok nagy számban…..(mintegy 700, továbbá bizottsági és kapcsolódó és egyéb módosító javaslatok). Egységes ajánlás T/4786/687; kiegészítő ajánlás: T/4786/721, egységes javaslat. Egyéb további módosítások (részben zárószavazás előtt, részben a 2011. december 2. napi megállapodáshoz kapcsolódóan, részben „koherencia” módosítások, részben nyelviek). Elfogadás: 2011. december 13. Kihirdetve: 2012. évi I. törvény (Magyar Közlöny 2012/2. szám). Hatályba lépés: ld. később!

Jogpolitikai célkitűzések: - az 1992. évi Mt. peres és peren kívüli gyakorlatában felmerült ellentmondások, pontatlanságok kiküszöbölése, - több jogintézmény tekintetében: egyszerűsítés, - a „rugalmasság” növelése a munka világára vonatkozó szabályozásban, - jogharmonizációs célok (pl. munkaidő, kiküldés, jogutódlás).

Az új Mt. hatályba lépése: - 2012. július 1., - a módosító és átmeneti rendelkezésekről külön törvény rendelkezik (Javaslat 298. § /2/ bekezdés).

Az új Mt. szerkezete, a munkajogi szabályozás rendszere Általános Rendelkezések (1-31. §§) A munkaviszony (32-229. §§) A munkaügyi kapcsolatok (kollektív munkajog) (230-284. §§) A munkaügyi vita (285-293. §§) Záró rendelkezések (294-299. §§) A „Független Munkaügyi Vizsgálat” intézményét (korábbi IV. Rész) az új Mt. nem tartalmazta.

Első Rész (Általános Rendelkezések): Bevezető Rendelkezések („általános” szabályok) A jognyilatkozatok (általános szabályai) A jognyilatkozatok megtételének módja (képviselet, alakiság, közlés, határidők) Az érvénytelenség (a semmisség és megtámadhatóság)

Második Rész (A munkaviszony): A munkaviszony alanyai A munkáltató személyében bekövetkező változás A munkaviszony létesítése A munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelességek) A munkaszerződés módosítása A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munka- és pihenőidő A munka díjazása A munkáltató kártérítési felelőssége A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (versenytilalmi megállapodás, tanulmányi szerződés)

A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok (XV A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok (XV. Fejezet, 192. és köv. §§): - A határozott idejű munkaviszony - Munkavégzés behívás alapján - A munkakör megosztása - Több munkáltató által létesített munkaviszony - A távmunkavégzés - A bedolgozói munkaviszony - Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony - A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony - A vezető állású munkavállaló - A cselekvőképtelen munkavállaló - A munkaerő-kölcsönzés - Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony

Harmadik Rész (A munkaügyi kapcsolatok): - Általános rendelkezések - Az üzemi tanács - A szakszervezet - A kollektív szerződés

Negyedik Rész (A munkaügyi vita): - A munkajogi igény érvényesítése - A kollektív munkaügyi vita Ötödik rész (Záró rendelkezések): - Fogalom-meghatározások - A szolgáltatások teljesítése érdekében külföldre küldött munkavállaló - Hatályba lépés - Jogharmonizációs rendelkezés

Az új Mt. (személyi, területi, tárgyi) hatálya… A hatályra vonatkozó rendelkezések (2-4. §§) feleslegesek… A személyi hatály – a szokásos (harmadikokra is, pl. kölcsönzés, iskolaszövetkezet, stb.). A fiatal munkavállalóra vonatkozó szabályok a nem munkaviszonyban foglalkoztatottra is. Tárgyi hatály – a magyar munkajog tagozódása (hátterében: a közszolgálat új szabályozása). A területi hatály: nemzetközi magánjogi probléma. Elmaradt (az eredeti tervezethez képest): a munkaviszony szabályainak kiterjesztése egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyokra.

Nemzetközi magánjogi kérdések (3. §, 295-297.§§) - 593/2008/EK Róma I. rendelet (Nmtvr., 1979. évi 13. tvr.) - 96/71/EK (kiküldetési) irányelv - Mt. 106/A. § - hibás átvétel - új elem: minden jogcímű foglalkoztatás esetére és a fogadó vállalkozás tájékoztatási kötelessége és kezesi felelőssége) A munkavállalói részvétel szabályai: „ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarországon van.”

I. A munkajogi szabályozás rendszere (a jogforrási rendszer) „Rendszerképző” szabályok a hatályos Mt-ben: Mt. 13. §, Mt. 76. § (4) bekezdés, Mt. 41. §, korábbi 31. § (3)-(4) bekezdés, kiegészítőleg: Mt. 40/A. § (2) bekezdés – az ún. relatív diszpozitivitás. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok új rendszere: - 13. § (fogalom), illetve 277. § és eltérő szabályok a fejezeteknél, - 43. §: a munkaszerződéses eltérés lehetősége, - a KSZ tekintetében általános diszpozitivitás (eltérés), - az üzemi megállapodás, - a kollektív szerződéses szintek viszonya, - a köztulajdonú vállalkozás munkajoga (eltérés kizárva). A Ptk. Rendelkezéseinek alkalmazása (kifejezett szabállyal).

Az általános rendelkezések…(általános magatartási követelmények) A polgári jogi „jogelvek” „kiváltására”….. A korábbinál gazdagabb, szélesebb körű általános szabályok. Értelmezési alapelv: a törvény rendelkezéseit Magyarország és az EU jogrendjével összhangban kell értelmezni. A jogról lemondás „szűken” értelmezendő. Az „általában elvárható” magatartás követelménye. A jóhiszeműség és tisztesség. A kölcsönös együttműködési kötelesség (relatív). A „méltányos mérlegelés” (aránytalan sérelem tilalma a munkáltató egyoldalú teljesítés-meghatározása során).

A felek kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége (megfelelő időben, Javaslat 18. §). A rendeltetésszerűtlen joggyakorlás tilalma. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek munkavállaló általi védelme. A munkaidőn kívüli munkavállalói magatartások – a munkaviszony céljának védelme (a munkáltató helytelen megítélése, a munkaviszony céljának védelme) (8. § /2/ bekezdés). A munkavállaló véleménynyilvánítási jogának korlátozása (8. § /3/ bekezdés). A munkavállalói titoktartás kötelessége (8. § /4/ bekezdés).

A munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelme (9-11. §§): - a személyhez fűződő jogok a munkaviszony rendeltetésével összefüggő okból korlátozhatók (feltétlenül szükséges és arányos mértékben). - A munkavállaló személyes adatainak védelme (a munkaviszonnyal összefüggő adatok, az adatközlés tilalma, az adatok adatfeldolgozás céljából való átadhatósága). - A munkavállaló ellenőrzése a munkaviszonnyal összefüggő magatartás tekintetében (a technikai eszközökről való előzetes tájékoztatás). Az egyenlő bánásmód követelménye (a differenciálás szempontjai: a munkaerő-piaci viszonyok – 12. § (3) bekezdés - egyértelműsítési szándék) – a 2003. évi CXXV. tv. változatlanul irányadó.

Új elemek a jognyilatkozatok (általános) szabályai körében… A munkáltató egyoldalú nyilatkozatai és kötelezettségvállalásai, illetve a munkáltatói szabályzatok („egyoldalú gyakorlat”): - kötelezettségvállalás (16. §) - a kötelezettségvállalás ún. szabályzatban, - a „jogfenntartás” (az egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalások esetében), - módosítása és megszüntetése (aránytalanság vagy lehetetlenülés esetén).

19. §: a feltétel – általában kiköthető, kivéve a munkavállaló hátrányára való módosítás és a megszüntetés (megszűnés) esetében. 20. §: a munkáltatói jogkör – átruházásának korlátozása megszűnik, utólagos jóváhagyás lehetséges. 21. §: a munkavállaló képviselete lehetséges, a munkáltatói jogkör átruházható….(utólagos jóváhagyás). 22. §: a jogorvoslatról való kioktatás elmaradása – az igény hat hónapon túl ekkor sem érvényesíthető. 24. §: a kézbesítési vélelem, az elektronikus úton való közlés szabálya (hozzáférhetőség). 29. §: az érvénytelenség jogkövetkezményei – 82-84. §§: a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei a munkavállaló általi sikeres megtámadás esetén.

A munkaviszony alanyai és a munkaszerződés…. A szerződéskötés lényeges szabályai változatlanok (kivéve: a munkahely kikötése nem kötelező érvényességi kellék) – 45. §: a „szokásos munkahely”. Az írásbeliség szabálya változatlan (44. §). Az alanyokra vonatkozó szabályok változatlanok (kivéve: a cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya, ld. az ún. atipikus munkaviszonyok körében). A munkáltatói tájékoztatási kötelezettség (91/533/EK irányelv) egyszerűsítése (egy hónapos vagy heti nyolc órás munkaviszony). Javaslat 43. § - jogszabály (nem KSZ!!!) eltérő rendelkezése hiányában az eltérés a munkavállaló javára. A munkaviszony kezdete: a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötést követő nap!!! A próbaidő: munkaszerződésben – három hónap – egyszeri meghosszabbítás (ezen időtartamon belül) – kollektív szerződés: legfeljebb hat hónap. 49. § (2) bekezdés - az elállás törvényi lehetősége a szerződéskötést követően. Alapvető változások: az ún. munkajogi jogutódlás intézményrendszerében (LB MK 154., Mt. 85/A. §, Mt. 40/A. §, 2001/23/EK irányelv).

„A munkáltató személyében bekövetkező változás”…(36-41. §§, 265. §, 282.§) Szakítás a „munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás” eddigi dogmatikai koncepciójával – egyszerű szabály (az Európai Bíróság gyakorlatára figyelemmel). A felszámolásban nem kell alkalmazni (a hatályos szabállyal azonosan). A munkavállalók közvetlen előzetes tájékoztatása (ÜT hiányában). 40. §: A munkavállalói felmondás lehetőségének megnyitása a munkafeltételek „lényeges és hátrányos” megváltozására hivatkozva – a munkáltatói felmondás jogkövetkezményeivel. A munkavállalói ellentmondási jog továbbra is hiányzik. A jogelőd kezesi felelősségének elhagyása. Előzetes tájékoztatás kizárólag az ÜT-vel szemben (265. §). Szakítás a hatályos Mt. 40/A. § koncepciójával (kollektív szerződések ütközése). „Jogutódlás” a versenytilalmi megállapodásban és a tanulmányi szerződésben.

A munkaszerződés teljesítése…. (51 – 57. §§)(korábban: „munkavégzés”) Új elemek: - 52. § (1) bekezdés d) pont: „a munkakör ellátásához szükséges bizalom”, - 52. § (2)-(4) bekezdés: a „borravaló”, - 53. §: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyszerűsített szabályai: 44 munkanapos (352 órás) korlátozással – elfogadott módosítás: eltérés lehetséges a KSZ-ben minden irányban, - 56. §: hátrányos jogkövetkezmények (KSZ vagy ennek hiányában munkaszerződés), a rendkívüli felmondás alternatívájaként – vagyoni hátrány: egyhavi alapbér.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól (55. §) A korábbinál szélesebb körben… Továbbá: 55. § j) pont….(különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok)…. Továbbá: 146-147. §§ (távolléti díjjal díjazás munkavégzés hiányában – korlátozottan – bérpótlékkal az azonos időszakra) - keresőképtelenség, - reprodukciós eljárásban az intézményi kezelés, - szabadság, - kötelező orvosi vizsgálat, - véradás (legalább 4 óra), - szoptatás első hat hónapja (2X1 óra), kilencedik hónapig (1 óra), illetve ikrek esetén a duplája, - hozzátartozó halála esetén 2 munkanap, - általános iskolai vagy a felek megállapodása alapjáni képzés, - bíróság (hatóság) felhívása vagy személyes részvétel, - egyéb (munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján). Lényeges új elem: 55. § (2) bekezdés: a kötelességszegés kivizsgálása (30 nap).

A munkaszerződés módosítása… (58 – 62. §§) A jogintézmény lényeges szabályai változatlanok….(ideértve az írásba foglalás elmulasztását is). Új elem: - 61. § (3) bekezdés: kötelező munkaszerződés-módosítás a munkavállaló ajánlatára a gyermek három éves koráig a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően (csak a teljes munkaidő felének megfelelő időtartamra lehetséges).

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése…. Az eredeti bizottsági javaslat az ún. felmondásvédelmi szabályok radikális változtatására irányult. Visszalépés – a felmondási tilalmak részbeni megtartása, az ún. védett kor fenntartása (a „szociális népszavazás” eredménye). A megszüntetési módok (jogcímek) rendszerének változása. (A határozott idejű jogviszony felmondása.) A „rendkívüli felmondás” (azonnali hatályú, 78.§) változatlan.

A munkaviszony megszűnése (63. §) A munkavállaló halála A munkáltató jogutód nélküli megszűnése (munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díj, végkielégítés) A határozott idő lejárta „Jogutódlás” nem az Mt. hatálya alatti alany tekintetében (munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díj, végkielégítés) Egyéb (jogerős bírósági ítélet)

A munkaviszony megszüntetése (64. év köv. §§) Határozott időtartamú jogviszony: - közös megegyezés - felmondás (mindkét oldalon meghatározott indok) - azonnali hatályú felmondás (rendkívüli, próbaidő alatti, továbbá: munkáltatói oldalon távolléti díj megfizetésével) Határozatlan időtartamú jogviszony: - felmondás (a munkáltatói oldalon: védelmi szabályok a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel, anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa fizetés nélküli szabadság nélkül, rehabilitációs ellátás) - azonnali hatályú felmondás (rendkívüli, próbaidő alatti) Továbbá: ld. korábban a munkáltató személyében bekövetkező változást (munkavállalói felmondás a munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása esetére – indokolási kötelezettséggel)

Az indokolási kötelezettség fenntartása – viták a bizonyítási kötelezettség körül (64. § /2/ bekezdés) A felmondás jogának kizárása megállapodás alapján (65. § /2/ bekezdés) A (hagyományos) felmondási tilalom megtartása (65. §) - várandósság (munkavállalói tájékoztatás esetén), - szülési szabadság, - gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság (csak az anyát védi, ám a fizetés nélküli szabadság mindkét szülőt megilleti), - emberi reprodukciós eljárás időtartama, legfeljebb hat hónap alatt (a nőre vonatkozóan, előzetes munkavállalói tájékoztatás esetén), - tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat esetén. Csoportos létszámcsökkentésnél az előzetes munkáltatói tájékoztatás időpontja (változatlanul) irányadó.

A jogviszonyváltás – 63. § (3) bekezdés – megszűnési eset (továbbfoglalkoztatás nélkül) – az átvételi kötelezettség megszűnése!!!! A „védett kor” (66. §): - a munkavállaló magatartására alapított okból csak „rendkívüli” esetben (szerződésszegés), - egyébként a szokásos okok, - „munkakör-felajánlási” kötelezettség (a munkavállalói képességekre vagy a munkáltató működésére alapított felmondás esetében), - azonos szabály: az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondásakor (a gyermek 3 éves koráig), ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. A rehabilitált munkavállaló védelme (66. § /7/ bekezdés). A felmondási idő kezdete (68. §): a keresőképtelenséget, gyermek ápolását, hozzátartozó gondozását követően (korábbi tilalmi esetek!). A felmondási idő mértéke (69. §, új szemléletben: 30 nap és külön szabály a munkáltatói felmondásra, a felek megállapodása alapján: hat hónap). A csoportos létszámcsökkentés szabályai változatlanok.

A határozott időtartamú jogviszony megszüntetése…(„rendes” felmondással) Rendszertanilag új megoldás….. A munkáltató részéről: - „hagyományosan (79. §)”, - felszámolás, csőd, - a munkavállaló képessége, - elháríthatatlan külső ok (lehetetlenülés). A munkavállaló részéről (67. § /2/ bekezdés): - lehetetlenülés vagy aránytalan sérelem.

A végkielégítés (77. §) Jogpolitikai viták a végkielégítés törvényi szabályozásáról és funkciójáról, valamint az Európai Bíróság újabb ítéletei következtében kialakult helyzetről (a „nyugdíjasok”). Változások (77. §): az alapjául szolgáló munkaviszony időtartamába csak a szülési szabadság és a gyermekgondozási célú szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos szolgálat ideje (max.: 3 hónap) számít be (a 30 napon túli munkabér nélküli időszakokból), végkielégítés a 63. § (3) bekezdése szerint („jogviszonyváltás”)!!!, a védett korúak esetében sávos mértékű emelt végkielégítés (a korábbi egységessel szemben), nem jogosult a munkavállaló: nyugdíjas, a magatartásra vagy képességekre alapított felmondás esetén (eü. kivétel).

Az azonnali hatályú (korábban: rendkívüli) felmondás (78-79. §§): - tényállások azonosak, - jogkövetkezmények azonosak, - határidők azonosak, - továbbá: indokolás nélkül próbaidő alatt, illetve a munkáltató a határozott idejű jogviszony esetében (ld. Korábban).

A munkaviszony jogellenes megszüntetése…. A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése és annak következményei (82-83. §§): Változás: kártérítési szemlélet érvényesítése, munkavállalói kárenyhítési kötelezettség, Javaslat: kártérítés, ám – alternatív módon – pönálé jellegű szankció (felmondási időre járó távolléti díj), az elmaradt munkabér címén követelhető kártérítés korlátozása: tizenkét havi távolléti díj, visszahelyezés korlátozása: csak diszkrimináció, tilalmakba ütköző felmondás vagy szakszervezeti/munkavállalói képviselő, valamint a közös megegyezés vagy saját nyilatkozat munkavállalói megtámadása esetében.

A munkavállalói jogellenes megszüntetés (84.§)…. - felmondási időre járó távolléti díj, - határozott időnél: a hátralévő idő, legfeljebb 3 havi távolléti díj, - kártérítés, - maximum: 12 havi távolléti díj, - (változatlanul) jogellenes megszüntetésnek minősül, ha a munkavállaló a megszűnéskor a munkakörét nem a megfelelő rendben adja át.

A munkaidő szabályai….(86. és köv. §§) A munkaidő szabályai körében a 2003/88/EK irányelv által nyújtott lehetőségek teljes körű kihasználása és egyszerűsítés. „Több műszakos” (munkáltatói tevékenység): ha a munkáltató tevékenységének tartama hetente eléri a nyolcvan órát. A készenléti jellegű munkakör meghagyása(?). Különösen: munkaidő-keret és az ún. gördülő „munkaidő-kontó” (munkaidő-elszámolási időszak, nem keret)? (98. §)

Munkaidőkeret: 4, illetve 6 hónap (megszakítás nélküli, több műszakos, idény, készenléti, egyes ágazatok esetében), 1 év (kollektív szerződés alapján: technikai vagy munkaszervezési okból, törvényi konkrét korlátozás nélkül). A kollektív szerződés megszűnése nem érinti a már elrendelt munkaidő-keretet. A munkaviszony megszűnése a keret lejárta előtt (95. §) – a rendkívüli munkaidőre, állásidőre és az előlegre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása.

A munkaviszony megszűnése a keret lejárta előtt (95. §) Elszámolás…. a rendkívüli munkaidő szabályai szerint (pl. határozott idő lejárta, munkáltatói felmondás a működési okra alapítottan, ált.: a munkavállalónak „nem felróható”, ha többet dolgozott) az állásidő szabályai szerint (pl. határozott idő lejárta, munkáltatói felmondás a működési okra alapítottan, ált.: a munkavállalónak „nem felróható”, ha kevesebbet dolgozott) Az előlegnyújtás szabályai szerint (pl. munkavállalói felmondás, ált.: a munkavállalónak „felróható”, ha magasabb díjazásban részesült, mint a beosztás szerint egyébként járna) – visszakövetelhető.

A munkaidő mértékére vonatkozó szabályok változatlanok („általános teljes napi munkaidő”, illetve napi felső korlát). A munkaidő-beosztás szabályai (alapvetően) változatlanok („általános munkarend”) Közlése: 7 nap, kivételesen módosítható: 4 nap. (Javaslat 97. §). Keret (elszámolási időszak) esetén: a hét minden napjára beosztható (rendes munkaidő) – de: a vasárnapi és munkaszüneti napi rendes munkaidő-beosztás korlátaival.

Vasárnapra (rendes munkaidő): csak meghatározott esetekben osztható be (rendeltetése folytán működő, idény, megszakítás nélküli, több műszakos, készenléti, részmunkaidő e napokra, külföld vagy társadalmi közszükséglet, külföldi munka…). Munkaszüneti napra: több műszakos, készenléti, szombati/vasárnapi részmunkaidős esetén nem osztható be rendes munkaidő!!!

Munkaközi szünet: 6 óra/20 perc, 9 óra/ további 25 perc, legfeljebb 60 perc. Napi pihenőidő: 11/8 (változatlan, 104.§). Heti pihenőnap: heti 2, munkaidőkeretben egyenlőtlen beosztása (összevonása), hat munkanap után 1 pihenőnap (kivéve: megszakítás nélküli, több műszakos, idény), havi egy vasárnap (kivéve: szombat vasárnapi részmunkaidős). Heti pihenőidő: Rendkívüli munkaidő: 250 óra /naptári év (KSZ: 300 óra). A rendkívüli munkaidő arányosítása (év közben kezdődő munkaviszony, határozott idő, részmunkaidő).

Az ügyelet és a készenlét (110-112. §§) A jogintézmények alapja változatlan… Négy órát meghaladó készenlét és ügyelet csak meghatározott esetekben rendelhető el (110. § /2/ bekezdés, társadalmi közszükséglet, baleset, technológia biztonsága). Az ügyelet tartama 24 óra (benne a kezdő napra beosztott rendes és rendkívüli munkaidő). A készenlét tartama havi 168 óra (a keret átlagában), illetve legfeljebb négy (alkalommal) heti pihenőnapra. Közlése: egy hét/egy hónap (kivéve: 97. § /5/ bekezdés: előre nem látható körülmény).

A szabadság (115-133. §§) Alapszabadság (20 munkanap) Pótszabadság (életkori, gyermek alapján, fiatal munkavállaló, föld alatti munka, ionizáló sugárzásban végzett munka, egészségkárosodás) Betegszabadság Szülési szabadság Fizetés nélküli szabadság (a gyermek három éves koráig, GYES idejére a gyerek tíz éves koráig, hozzátartozó ápolása két évre, tényleges önkéntes tartalékos katona)

A szabadság kiadása (122-125. §§) Főszabály: esedékességének évében ki kell adni, de kivételesen: - az október 1. után kezdődött munkaviszonyban a következő év március 31-ig, - a munkavállaló oldalán felmerült ok esetén annak megszűnésétől számított 60 napon belül, - „kivételesen fontos gazdasági érdek….” KSZ alapján egynegyede a következő év március 31-ig - a szabadság egyharmadának az esedékesség évét követő évben való kiadása (megállapodás alapján az alap és életkor alapján járó szabadságot),

A szabadság kiadásának egyéb szabályai: - hét nap (legfeljebb két részletben) a munkavállaló kérése szerint, - főszabályként 14 nap egybefüggően (eltérő megállapodás lehetséges), - 124. § (2) bekezdés: a beosztás szerinti munkaidőben (órában) való kiadás, elszámolás és nyilvántartás.

A munkaidő nyilvántartása (134. §): - rendes és rendkívüli munkaidő (ügyelet), készenlét, szabadság, - naprakészen, - kivétel: a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása az írásban közölt beosztás havi igazolásával (változás naprakész feltüntetésével).

A munka díjazása…(136. és köv. §§) - hosszas (politikai) vita, különösen a bérpótlékok törvényi szabályozása körében, - különösen műszakpótlék és éjszakai pótlék ügyében, - a felek megállapodása alapján a pótlékot magában foglaló alapbér és átalány- díjazás.

A díjazás rendszere általános szabályok szerint (136-137. §§): - alapbér: legalább a minimálbér, - az alapbér: mindig időbér, - tiszta teljesítménybér csak munkaszerződésben, - lehet vegyes a bérrendszer, - vegyes rendszerben (is) a teljesítménybér csak szerződésben köthető ki, ha az időbér rész nem éri el az alapbért, - az átlagkereset (fogalma és számítása) megszűnik, - a teljesítménybér esetében 50%-os garantált bér a kizárólag teljesítménybéres munkavállaló számára, - a teljesítménybér korrekciója megszűnik.

A bérpótlékok (139-145. §§): - hátterében: (az említett) jogpolitikai vita, - alapja: alapbér (eltérő megállapodás hiányában), - műszakpótlék: 18 és 06 óra közötti időre, 30%, - éjszakai pótlék: 15% (legalább egy óra esetén) (kivéve a műszakpótlékra jogosult munkavállalót), - vasárnapi pótlék: 50% (csak több műszakos és készenléti munkakörben, egyéb esetekben nem), - munkaszüneti nap pótléka: 100%, - túlmunka pótléka: 50% vagy szabadidő (megállapodás alapján), - heti pihenőnapi és munkaszüneti napi túlmunka pótléka: 100%, vagy 50% és szabadidő, - a szabadidő kiadása: a következő év végéig (megállapodás alapján).

A készenlét és ügyelet díjazása (144. §) Készenlét: - 20% készenléti pótlék, - munkavégzés esetén: rendkívüli munka pótléka. Ügyelet: - 40% ügyeleti pótlék, - munkavégzés esetén: - tartama mérhető: rendkívüli munka pótléka - tartama nem mérhető: 50% ügyeleti pótlék.

146. §: az állásidő díjazásának szabálya – az elháríthatatlan külső ok. A távolléti díj és az átlagkereset (elhagyása). 145. § (1) bekezdés: megállapodás alapján vasárnapi, munkaszüneti, műszak, éjszakai pótlék esetében – alapbérbe foglaltan. 145. § (2) bekezdés: bármilyen pótlék vagy készenlét és ügyelet esetében (a munkavégzés ellenértékét is magában foglaló) – havi átalány a munkaszerződésben.

A minimálbér…. 153. §: a minimálbér, a garantált bérminimum, az „elvárt béremelés”. Differenciált kormány-felhatalmazás (földrajzilag is). Minimálbér (garantált bérminimun): 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet Elvárt béremelés: 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

A munkabér védelme (154. és köv.§§) 154. §: a munkabér forintban való megállapítása (kivéve: külföld). 155. §: a havi munkabér-elszámolás marad. 158. §: az átutalás és a készpénzben való fizetés lehetősége. 162. §: a munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. 164. §: a jogalap nélküli munkabér visszakövetelése 60 napon túl csak felróhatóság esetében.

A munkajogi kárfelelősség….(166. és köv. §§) Koncepcionális változások…. A munkáltatói kártérítési felelősség jogalapja: az ellenőrzési kör – a „munkáltatói működési körhöz” kapcsolódó kártelepítési szabály megszüntetése. Módosítás: a munkavállaló kizárólagos elháríthatatlan magatartása. Az „előreláthatóság” megjelenése a kártérítés (mértéke, illetve az okozatosság) körében. A munkavállalói felelősségkorlátozás csak az enyhe gondatlansággal okozott károk esetében (négy havi átlagkereset, KSZ esetén nyolc havi). A kártérítés mértékének bíróság általi (méltányossági alapú) korlátozása – Ptk. 339. § (2) bekezdés. A munkavállalói biztosíték (egy havi alapbér).

A munkáltató kártérítési felelőssége (166-178. §§) A kárfelelősség jogalapja (kimentés és kármegosztás) A kártérítés mértéke és módja A „szakaszos elévülés” A Ptk. XXXI. fejezetének alkalmazása Az eltérés lehetősége (a munkaszerződés és a kollektív szerződés a munkavállaló javára térhet el)

A jogalaphoz…. A munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítése. „Kirendelésnél”: egyetemlegesség. A „bevitt dolgok” esetében: általános szabály, de a munkáltatói rendelkezések megszegése esetén csak szándékos károkozásért való munkáltatói felelősség. Kimentés: - bizonyítási kötelezettség mellett, - ellenőrzési körön (nem működési körön) kívüli ok, és - az okkal nem kellett számolnia, és - nem volt elvárható, hogy elkerülje (elhárítsa)., - vagy a munkavállaló kizárólagos elháríthatatlan magatartása.

A kártérítés mértéke és a kármegosztás… Teljes kártérítés (főszabály). Nem kell megtéríteni azt a kárt, amely (a károkozás idején) nem volt előre látható. (Ld. Új Ptk. Javaslata: 5:118. § „Felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért”) Kármegosztás(i okok): munkavállalói vétkesség vagy a munkavállalói kárenyhítési kötelezettség elmulasztása. A bíróság hatásköre: méltányossági alapú mérséklés (167. § /3/ bekezdés).

A kártérítés mértéke és módja… Szakaszos elévülés….. …tekintetében a korábbival azonos szabály.

A Ptk. XXXI. fejezet alkalmazása… Az eredeti állapot helyreállítása, pénzbeli kártérítés. A járadék. A kár fogalma. A munkaképesség csökkenése (azonos, illetve Mt-szabály). Az általános kártérítés. A kártérítés esedékessége.

A munkavállaló kártérítési felelőssége (179-191. §§) Általános (vétkességi) felelősségi alakzat (a felelősség jogalapja, a felelősségkorlátozás) A megőrzési felelősség Több munkavállaló együttes felelőssége A leltárfelelősség A munkavállalói biztosíték A kártérítés méltányossági alapú mérséklése Eltérő megállapodás (általában a munkavállaló javára, kivéve: leltárhiány, valamint a gondatlan károkozás /8 havi átlagkereset/)

A jogalaphoz… Általában: vétkességi alapú felelősség. Felelősségkorlátozás: - enyhe gondatlanság: 4 havi távolléti díj, - KSZ gondatlanság esetére: 8 havi távolléti díj, Kimentés: - a kár a károkozáskor nem volt előre látható, vagy - a munkáltató vétkes magatartása, vagy - a munkáltató nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.

Kivételesen: megőrzési felelősség (kimentés: általa elháríthatatlan ok), illetve a „rongálódás” esetén vétkességi felelősség (munkavállalói bizonyítási kötelezettség mellett). Kivételesen: leltárfelelősség (változatlan). Együttes munkavállalói felelősség: kárviselés vétkességarányosan (egyenlően) vagy munkabér-arányosan. Egyetemleges kötelezés szándékosság esetében.

Egyebek… A munkavállalói biztosíték (189. §: pénz- és értékkezelők és az őket ellenőrzők, összege: egyhavi alapbér, a munkabérből való levonás szabályai szerint a munkáltatói kártérítési igény kielégítésére). A kártérítés bíróság általi méltányossági alapú mérséklése….

A munkaviszony egyes típusai (az atipikus munkaviszonyok)…(192. év köv A határozott idejű munkaviszony – a „meghosszabbodási” szabály megszüntetése Munkavégzés behívás alapján (193.§: legfeljebb hat órás részmunkaidőben, négy havi keretben, feladatok szerint) A munkakör megosztása (194. §: több munkavállaló, kötetelen munkaidőben, munkabér megállapodás szerint, megszűnés abban az esetben, ha egy munkavállaló marad) Több munkáltató által létesített munkaviszony (195. §: egyetemleges munkáltatói felelősség, bármelyik munkáltató megszüntetheti) A távmunka A bedolgozói jogviszony Az egyszerűsített foglalkoztatás

A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony A munkaerő-kölcsönzés (vitás…, módosítás) A vezető munkaviszonya (a vezető új fogalma: 208. §) A cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya (212. §: „lehet” munkavállaló, kárfelelőssége nincs) Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony

A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes szerződések…. 228. §: versenytilalmi megállapodás 2 évre, 30%-os minimális ellenérték, elállási lehetőség a munkavállaló oldalán azonnali hatályú (saját) felmondása esetén, a versenytilalmi kötelezettség átszállása a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén. 229. §: a tanulmányi szerződés átszállása a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén, munkáltatói elállási jog a munkavállalói szerződésszegés esetén (visszatérítés mellett), felmondási jog a lehetetlenülés vagy aránytalan teljesítési nehézség esetén (munkáltatói visszakövetelési jog mellett a munkavállalói felmondás esetén).

II. A kollektív munkajog (munkaügyi kapcsolatok) (Harmadik Rész, benne: a KSZ és az üzemi megállapodás) Jogpolitikai viták….(és félreértések)….. Általános rendelkezések (a szervezkedés szabadsága, a felek kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége a képviseletre jogosultról, a tájékoztatás és konzultáció, illetve annak mellőzése, a titoktartás – 2002/14/EK irányelv) Az üzemi tanács (megbízott, központi ÜT, vállalatcsoport szintű ÜT) és az üzemi megállapodás A szakszervezet (munkáltatónál képviselettel rendelkező) A kollektív szerződés Újabb módosítások a 2011. december 2. napi megállapodás alapján….

Az üzemi tanács (megbízott stb.) (XX. Fejezet) A választás és működés szabályai lényegében változatlanok. Új: a vállalatcsoport szintű üzemi tanács (legfeljebb 15 fő). Jogköre: véleményezés (munkáltatói előzetes véleménykérés 15 nappal a tervezett intézkedés előtt, 264. §). A munkavállalók tájékoztatása fél évenként. Az üzemi megállapodás (267-268. §§)

Az üzemi megállapodás: - lehetséges tartalma: munkaviszonyra vonatkozó szabály is, de: díjazás nem! - ha: a munkáltató nem kötött KSZ-t vagy nincs erre jogosult szakszervezet, - az eltérés lehetősége: mint a KSZ-nél, - megszűnése: KSZ hatályba lépése, ÜT megbízatásának lejárta, KSZ kötésére jogosult szakszervezet bejelentése.

A szakszervezet munkahelyi szerve…(változik) Képviselet, véleményezés, konzultáció kezdeményezése stb. Helyiséghasználat – megállapodás alapján. A tisztségviselővel szembeni felmondáshoz vagy az 53. § szerinti intézkedéshez – egyetértési jog – a megbízatás alatt és azt követő hat hónapig (feltéve: 1 év). Védett tisztségviselők száma: telephelyenként/sávosan, továbbá „lex Gaskó”. Munkaidő-kedvezmény: havi egy óra/két fő (a január 1. napi létszám alapján), igénybevétele előzetes bejelentés mellett, pénzben megváltani nem lehet, idejére távolléti díj, felhasználásáról a szakszervezet dönt, a konzultáció időtartamára ugyanígy a tisztségviselők számára.

A kollektív szerződés… Továbbra is többszintű rendszer. KSZ kötési képesség (jogosultság): szakszervezeti oldalon 10%, (kizárólag) együttes KSZ kötési jogosultság. Tartalma: változatlan. A szabályozási felhatalmazás: - a törvénytől eltérhet (kivéve: XIX-XX fejezet /ált. szabályok és ÜT/), - de: esetenként kivétel (csak a munkavállaló javára, vagy csak meghatározott módon/mértékben vagy az eltérés kizárt), - kollektív szerződéses szintek (főszabály: eltérés a munkavállaló javára, de: az általános hatályú ettől eltérhet).

Az igényérvényesítés…(285. és köv. §§) - az Mt. alapján fennálló igények érvényesítése - bíróság előtt - a fizetési felszólítás a munkáltatói oldalon (a minimálbér háromszorosáig), - az igényérvényesítési határidők új szabályai a munkáltatói igényérvényesítés esetén (287. § /2/ bekezdés)

A kollektív munkaügyi viták…..(291-293. §§) egyeztető bizottság, azonos számú delegált tag és független elnök, előzetes alávetés esetén kötelező döntés, kötelező döntőbíró: az üzemi tanács választásának és működésének indokolt költségei és a jóléti célú pénzeszközök felhasználása.