VÁLTOZÁSOK A HELYI IGAZGATÁS SZERVEZETÉBEN 2010-2015

ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A rendszerváltást követően duális közigazgatási rendszert alakítottak ki: Államigazgatás Önkormányzti igazgatás A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (Ötv.) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) váltotta fel

Az Ötv. széles körben szabályozta a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, kötelező és szabadon választható feladatait. Az államigazgatási feladatok elsődleges címzettje a jegyző volt, és csak kivételesen kapott feladatot a polgármester (pl. polgári védelem). Az Mötv. már úgy rendelkezik, hogy törvény, vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet adhat feladatot a polgármester, a jegyző, a hivatal ügyintézője – testület által nem utasíthatók! Az Alaptörvény is rögzíti az Mötv. Rendelkezését az államigazgatási feladat- és hatáskörök tekintetében.

TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK Magyarország Alaptörvénye és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény elfogadásával megváltozott az államigazgatás és az önkormányzatok viszonya; Az államigazgatási ügyek nem helyi érdekű ügyek, hanem az állam által delegált közigazgatási szolgáltatások ellátása, közhatalmi jelleggel; A rendszerváltás óta folyamatosan napirenden van az alsó-középszintű dekoncentrált szervezetrendszer, a területi igazgatás megye alatti szintjének újragondolása.

2010. ÉVI KÖZIGAZGATÁSI REFORM 2010-ben megkezdődött a regionális közigazgatási hivatalok átalakítása megyei szintűre, így 2011. január 1-jén kezdték meg működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei A hivatalok jogkörét bővítették, az ágazati dekoncentrált szervek funkcióinak egy részét is átvették. Jogi szabályozás:2010. évi CXXVI. Tv. a fővárosi és megyei korm.hivatalokról

KORMÁNYHIVATALOK VEZETÉSE 1.KORMÁNYMEGBÍZOTT A kormány„területi arca” vezeti a kormányhivatalt, a területi államigazgatást koordináló, a Kormány döntéseinek területi végrehajtását elősegítő személy A miniszterelnök nevezi ki és menti fel 2.FŐIGAZGATÓ A hivatali szervezet vezetője A Miniszterelnökséget vezető miniszter nevezi ki és menti fel Felsőfokú iskolai végzettség és legalább 5 év vezetői gyakorlat 3.IGAZGATÓ A főigazgató általános helyettese 4.SZAKIGAZGATÁSI SZERV VEZETŐJE

KORMÁNYHIVATALOK SZERVEZETE Két alapvető szerkezeti elem 1.TÖRZSHIVATAL • Kormánymegbízotti kabinet • Védelmi Titkárság • A funkcionális főosztályok/osztályok (informatika, pénzügy, koordináció-és szervezés, jog- és perképviselet, belsőellenőrzés) • Törvényességi Felügyeleti Főosztály • Oktatási Főosztály • Hatósági Főosztály 2. SZAKIGAZGATÁSISZERVEK • 14-17 szakigazgatási szerv megyénként (pl. igazságügyi szolgálat, rehabilitációs szakigazgatási szerv, közlekedési felügyelőség) 3.JÁRÁSI (FŐVÁROSI,KERÜLETI) HIVATALOK Járási törzshivatal járási szakigazgatási szervek A kormányhivatal és a járási (fővárosi,kerületi) hivatalok egy költségvetési szerv, amely egységes funkcionális vezetéssel rendelkezik, amelyet a Miniszterelnökség irányít, míg a szakigazgatási szervek szakmai vezetését a szakigazgatási szervek vezetői, irányítását pedig az ágazati központi hivatalok,illetve minisztériumok végzik.

JÁRÁSI (FŐVÁROSI, KERÜLETI) HIVATALOK KIALAKÍTÁSA A területi államigazgatás átalakításának fontos lépcsője volt a járási államigazgatási rendszer kialakítása 1299/2011. (IX.1.) Korm. határozat rögzíti, hogy szükséges a járás, mint az államszervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének kialakítása a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.

ALAPELVEK A JÁRÁSI HIVATALOK KIALAKÍTÁSÁHOZ A járások kialakításával olyan területi léptékű alsó szintű államigazgatási egységek jöjjenek létre a település és a megye szintje között, ahol a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére van lehetőség. A járások kialakítása vegye figyelembe az országon belüli településszerkezeti különbségeket, az egyes nagytérségek sajátosságait; A járásrendszer bevezetése biztosítsa a térszervező funkciókat betöltő települések fejlődését,és lehetőség szerint járuljon hozzá az ország hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatásához. A járások területének kialakítása során törekedni kell a járás területének más állami, államigazgatási területi egységekkel, illetékességi területekkel való összhangjára, határaik lehetőség szerint metszés nélküli egybeesésére. A járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon. A járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra. A járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél, a székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait,a tömegközlekedési lehetőségeket. Az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás székhelye

JÁRÁSI HIVATALOKHOZ KIALAKÍTÁSA MINDEN ERŐFORRÁST AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK KELLETT BIZTOSÍTANI A JÁRÁSOK KIALAKÍTÁSÁHOZ: Épület biztosítása (felújítást finanszírozták) Kötelezően átadandó eszközök Kötelezően átadandó emberek Együttműködési megállapodás az ügysegédek vonatkozásában.

JÁRÁSOKHOZ ÁTKERÜLŐ ÜGYEK egyes szociális igazgatási ügyek időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ápolási díj menedékjogi ügyek, egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezés, egyes kommunális típusú ügyek (pl. temetkezési szolgáltatás engedélyezés, temető üzemeltetés, ingatlanvállalkozás felügyeleti hatósági jogkörök, levegőtisztaság védelmi jogkörök), egyes állategészségügyi feladatok (pl. cirkuszi menazséria, állatotthon engedélyezés, állatvédelem), a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok a helyi védelmi bizottságok vezetése, egyes vízügyi hatáskörök, okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, személyazonosító okmányok kiadása, útlevél-igazgatás, gépjármű-nyilvántartás) építésfelügyeleti, egyes építésügyi hatósági feladatok. egyes gyám-és gyermekvédelmi ügyek,

JEGYZŐNÉL MARADT FELADATOK birtokvédelmi eljárás hagyatéki eljárás anyakönyvi igazgatás adóigazgatás és adóvégrehajtás egyes építésügyi igazgatási feladatok kereskedelmi engedélyezés parlagfűmentesítési feladatok belterületen Iparigazgatás a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások települési támogatás gyermekvédelmi támogatások helyi állattartási szabályok végrehajtásának ellenőrzése

MEZŐSZENTGYÖRGY HELYI IGAZGATÁSA 1991. január 1-től kezdi meg működését a mezőszentgyörgyi polgármesteri hivatal 1 fő főállású jegyző, 4 fő köztisztiselő, 1 hivatalsegéd 2011. december 31-én megszűnik, majd 2012. Január 1-től mezőszentgyörgy – mezőkomárom – szabadhídvég községek körjegyzőségeként működik tovább, a köztisztviselői létszám 12 fő 2013-ban életbe lép az mötv. Módosítása – közös önkormányztai hivatalokat kell létrehozni, amelynek tagjai egy járáson belül lehetnek és legfeljebb egy település lehet közöttük

Az új szabályozás miatt a körjegyzőség megszűnik – különböző járásokba kerültünk 2013. január 1-től a polgárdi járásban megkezdi működését a mezőszentgyörgyi közös önkormányzati hivatal, partnertelepülés: kőszárhegy, a köztisztviselők száma 10 fő 2014. december 31-el megszűnik a polgárdi járás és vele a közös hivatal is – országosan az egyetlen megszűnő járás és hivatal!!!!

2015. január 1-től működik a lepsényi közös önkormányzati hivatal, társtelepülések: lepsény, mezőszentgyörgy, szabadhídvég Köztisztviselői létszám 16 fő, lakosságszám 5440 fő Kirendeltségek megmaradtak, minden településen helyben dolgoznak a köztisztviselők.

REFORMTERVEK ????????????????????????????????? Tele vagyunk kérdésekkel.... További összevonások, csökkentések, feladatelvonások várhatóak, de Bizakodunk. :-)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!