Raktárkészlet menedzsment

A raktárkészlet menedzsment célja, hogy elég raktárkészletet tartsanak ahhoz, hogy kielégítsék a fogyasztók igényét és ezt költség hatékonyan végezzék. A raktárkészlet magas költsége arra késztette a vállalkozásokat, hogy a figyelmüket hatékony ellátási lánc menedzsment és minőség menedzsment kidolgozására fordítsák. A continuous replenishment módszer szerint, ami folyamatos raktárkészlet ellátást jelent, az ellátási lánc egyik tagjától a másikig a termékek és szolgáltatások úgy haladnak, hogy a fogyasztók és az ellátók folyamatos kommunikációban vannak egymással.

A JIT rendszerben a termékek úgy haladnak a termelési folyamat egyik helyétől a másikig, ahogy azokra szükség van és minimális raktárkészlet van az egyes termelési fázisok között. A JIT menedzsment hatásának ellenére raktárkészlet még mindig szükséges a kereskedőknek és az ellátóknak. Ebben a részben a hagyományos raktárkészlet menedzsment alapvető elemei kerülnek tárgyalásra. Annak érdekében, hogy költség hatékony raktárkészlet megvalósításához szükséges döntéseket segítse. Ezek a döntések alapvetően arra vonatkoznak, hogy mennyit rendeljenek, mikor rendeljenek hogy feltöltsék a raktárkészletet egy optimális szintre.

A raktárkészlet menedzsment elemei Rraktárkészlet alatt különböző tételeknek a tartását értjük azért, hogy ki lehessen elégíteni a szükségleteket. Egy termelő vállalatnál a raktárkészlet a késztermékeken kívül a következőket is tartalmazhatja: nyersanyagok, vásárolt alkatrészek, munkaerő, félkész termékek, alkatrészek, szerszámok, gépek és berendezések A raktárkészlet menedzsment célja, hogy meghatározzák a raktárkészlet mennyiségét, amennyit raktározni kell, mennyit kell rendelni és mikor kell rendelést feladni.

A raktárkészlet szerepe az ellátási lánc menedzsmentben Egy vállalkozás raktárkészlet stratégiát különböző okok miatt dolgoz ki. A legfőbb ok az, hogy késztermékeket tartson raktáron azért, hogy a fogyasztók igényét a termék iránt kielégítse különösen kereskedelmi tevékenység folyamán. Mivel az igény, a szükséglet rendszerint nem ismert teljes bizonyossággal, ezért nem lehetséges pontosan az igénynek megfelelő termékek előállítása. Egy plusz mennyiségű raktárkészlet, amelyet hívhatunk biztonsági készletnek, szükséges ahhoz, hogy a termékek szükségletének változását kezelni lehessen. Nyersanyagoknak és vásárolt alkatrészeknek a raktárkészletének a tartása azért szükséges, hogy a termelési folyamat ne legyen késleltetve azért mert a beszállító hibásan vagy későn szállít a vállalatnak és emiatt hiányt okoz.

A vállalat vásárolhat nagy mennyiségű raktárkészletet azért, mert az árengedmények előnyeit akarja kihasználni, ezzel védekezve az előre becsült jövőbeli áremelkedések ellen, vagy azért mert a nagyobb mennyiségű vásárlással alacsonyabb egységárat tud elérni. Néhány esetben a nagy mennyiségű megrendeléseket egyszerűen azért adják fel, mivel a megrendelés költsége nagyon magas és az sokkal Költséghatékonyabb, ha magas raktárkészletet tartanak, mintha gyakran rendelnek. Sok vállalat úgy látja, hogy nélkülözhetetlen biztonságos raktárkészletet tartani az ellátási lánc különböző szintjein, hogy függetlenek legyenek a különböző szintek és hogy elkerüljék a munka leállítást vagy a késlekedést.

Kereslet A menedzsment kiinduló pontja a raktárkészletet illetően a fogyasztói igény. A vásárlók lehetnek a vállalati szervezeten belül, erre példa egy gépen dolgozó, aki vár az alkatrészre vagy a részben megmunkált termékre, hogy azon dolgozzon. A fogyasztók lehetnek kívül a vállalati szervezeten. Pl. egy személy, aki zöldségfélét vagy egy új videokamerát vásárol. Alapvető meghatározója a hatékony raktárkészlet menedzsmentnek a pontos előrejelzése a szükségletnek.

Függő szükségletnek hívják azt a szükségletet, amely a vállalaton belül keletkezik annak érdekében, hogy a végterméket elkészítsék. A független szükséglet pedig egyenlő a végső vagy befejezett termékekkel, amelyek nem függenek a vállalati belső termelő tevékenységtől. Független szükséglet rendszerint külső, kívül eső és az nincs a vállalat közvetlen ellenőrzése alatt. Ez a fejezet a független szükségletű tételek raktárkészlet menedzsmentjével foglalkozik.

Raktárkészlet és minőség menedzsment A belső szükséglet és külső fogyasztói szükséglet hatékony kielégítésének képessége valamint annak időbeli biztosítása a szakirodalomban gyakran fogyasztói ellátási szintként van említve. A végtermékek fogyasztói rendszerint a minőségi szolgáltatást úgy érzékelik, hogy azok a termékek kaphatók és akkor amikor ők akarják. Ahogy a raktárkészlet szintje növekszik, hogy jobb fogyasztói szolgáltatást nyújtsanak, a raktárkészlet költsége szintén növekszik. Ugyanakkor a minőséggel kapcsolatos fogyasztói szolgáltatás költsége, mint a hiány miatt elvesztett vásárlók száma csökken.

A raktározás költségei Három alapvető költség kapcsolatos a raktárkészlettel. A raktárkészlet tartás költsége, a rendelés költsége és a hiány költsége. A tartási költség a tételeknek a raktározásával kapcsolatos kiadásokat takarja. Ez a költség függ a raktárkészlet szintjétől és az idő hosszától, ameddig a tétel tárolva van. A tartási költségek a következő költségekből áll: a raktározott tételekbe befektetett pénzeszközök, a közvetlen raktározási költségek, mint a bérlés, a fűtés, a hűtés, a világítás, a biztosítás, mélyhűtés, könyvelés, szállítás, a kölcsön kamata (amin raktárkészletet vásárolnak), az értékcsökkenés, az elavulás, a termék romlása, a törés, az adók és a lopás.

A tartási költségeket kétféle módon szokták meghatározni. Az általános módja a teljes tartási költség meghatározásnak úgy történik, hogy összeadják a részköltségeket. A tartási költségek általában egységárban vannak kifejezve egy évre vonatkoztatva, pl. 10 dollár egységenként, évenként. A tartási költség gyakran a tétel értékének %-ában van kifejezve, vagy az átlagos raktárkészlet érték %-ában. A tartási költségek a tétel előállítási értékének a 10 %-ától a 40 %-áig terjed általában.

A rendelési költségek a tartott raktárkészlet újrafeltöltésével kapcsolatosak. Ezt rendszerint úgy fejezik ki, hogy meghatározzák a rendelések pénzértékét, ami független a leadott rendelés méretétől. Költség merül fel minden esetben, amikor egy megrendelést feladnak, amibe bele értendők a következők: a vásárlási igény feladása a szállítás, a fogadás, az ellenőrzés, a kezelés valamint könyvelés és auditálás költségei. A rendelési költségek rendszerint ellentétesen hatnak a tartási költségekkel szemben.

A hiányköltség akkor merül fel, amikor a fogyasztói szükségletet nem lehet kielégíteni, mert a raktárkészlet nem elegendő. Ha ezek a hiányok egy állandó eladáscsökkenéshez vezetnek, a hiány költsége a jövedelem vagy profit csökkenését okozza. A hiányok okozhatnak vásárlói elégedetlenséget is és a jó hírnevet rombolják, aminek az eredményeképpen a fogyasztók tartós csökkenésével lehet számolni. Ha a szükséglet belső, a hiány a munka leállásához vezethet a termelési folyamatban.

Azokat a költségek, amelyek vásárlók elvesztése miatt keletkeznek, mivel az igényt nem tudják kielégíteni, sokkal nehezebben meghatározhatók, mint a tartási vagy rendelési költségek. Ezért a hiányköltségek gyakran becsléssel vannak Megállapítva (educated guess). A raktárkészlet menedzsment célja az, hogy egy olyan raktárkészlet ellenőrző rendszert alkalmazzanak, amely megmutatja, hogy mennyit kell rendelni, mikor kell a rendelést feladni úgy, hogy a három említett raktárköltség- féleség összege minimális legyen.

Raktárkészlet ellenőrző rendszerek A raktárkészlet rendszer ellenőrzi a raktárkészlet szintjét, úgy, hogy meghatározza, hogy mennyit és mikor kell rendelni. Két alapvető típusa van a raktárkészlet rendszereknek: a folyamatos vagy fix mennyiségű rendelési rendszer és a periodikus vagy fix időtartamú rendszer.

Folyamatos raktárkészlet rendszerek A folyamatos raktárkészlet rendszerek folyamatos nyilvántartást igényelnek a raktárkészlet minden tételére vonatkozóan. Amikor a meglévő raktárkészlet egy előre meghatározott szintig csökken, amit úgy hívnak, hogy újra rendelési pont, akkor új rendelést adnak fel, hogy a raktárkészletet feltöltsék. A folyamatos rendszernek pozitív vonása, hogy a raktárkészlet folyamatosan van ellenőrizve, így a menedzsment mindig tudja a raktárkészlet állapotát. Ez előnyös a kritikus tételek esetén. Azonban a folyamatos nyilvántartása a raktárkészletnek költséges.

Sok iroda raktárkészlet rendszere úgy működik, hogy újrarendelési kártyákat helyeznek a papíráruk közé, vagy a ceruzadobozok alá, vagy a gémkapocs-dobozok alá, amivel jelzik, hogy mikor kell egy új rendelést feladni. Sokkal kifinomultabb példája a folyamatos raktárkészlet rendszernek a számítógépes pénztár rendszerek, amelyek lézer scannert használnak a szupermarketekben és áruházakban. A lézer scanner leolvassa az UPC vagy más néven a vonalkódot a termék csomagolásáról, így a tranzakció rögtön fel van jegyezve és a raktárkészlet nyilvántartás felfrissítve.

Periodikus raktárkészlet rendszerek A periodikus raktárkészlet rendszer esetén a raktárkészlet speciális idő intervallumok után van ellenőrizve, pl. minden héten vagy minden hónap végén. Miután meghatározzák a meglévő raktárkészletet, rendelést adnak fel mégpedig olyan mennyiségre, ami a raktárkészletet a kívánt szintre fogja növelni. Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy csak kis mértékű nyilvántartást igényel, vagy nem igényel egyáltalán nyilvántartást. A hátránya ennek a módszernek a közvetlen ellenőrzés hiánya vagy kis mértéke. Ez szükségszerűen a periodikus raktárkészlet rendszerek magasabb raktárszintjéhez vezetnek. Minden esetben, amikor egy új rendelést adnak fel, újból meg kell határozni a rendelt mennyiség nagyságát a periodikus raktárkészlet rendszerben. Egy példája lehet a periodikus raktárkészlet rendszernek az egyetemi könyvesbolt. Az egyetemi könyvesboltban minden félév végén számolják meg a könyveket és ehhez igazítják a következő rendelést. 2007. november 28.

Az ABC klasszifikációs rendszer Az ABC rendszer egy olyan módszer, amely a raktárkészletet néhány kritérium alapján osztályozza. Ez főképpen a pénzérték alapján osztályoz. Általában az összes raktárkészletnek 5-től 15 %-a kiteszi a raktárkészlet pénzértékének a 70-80 %-át. Ezeket A osztályú tételek A osztályába sorolják. A B tételek képviselik kb. 30 %-át a teljes raktárkészletnek, de csak 15 %-át a teljes raktárkészlet pénzértékének. A C tételek rendszerint kiteszik az 50-60 %-át a teljes raktárkészletnek, de csak 5-10 %-át képzik a raktárkészlet értékének. Az ABC elemzés során minden osztályba tartozó raktárkészletnek különböző szintű raktárkészlet ellenőrzést javasolnak, minél magasabb a raktárkészlet értéke, annál szigorúbb annak ellenőrzése.

Az A osztályba tartozó tételeket szoros raktárkészlet ellenőrzés alatt kell tartani, míg a B és C osztályba tartozó tételek sokkal kevesebb figyelmet érdemelnek. Az ABC analízis első lépése, hogy meghatározzuk milyen raktárkészletek tartoznak az A, B vagy C csoportba. Minden tételhez van egy pénzérték rendelve, amelyet úgy számolnak ki, hogy megszorozzák a 1 egység pénzértékét a tétel éves igényével. A következő lépés, hogy meg kell határozni a készlet ellenőrzés szintjét. A készletszintnek olyan alacsonynak kell lennie, amennyire csak lehetséges és a biztonsági készleteket minimalizálni kell. Ez pontos előrejelzést igényel és részletes nyilvántartásokat. Általában az A tételek gyakran folyamatos ellenőrzési rendszert igényelnek, ahol a készletszint folyamatosan van követve. Periodikus ellenőrzési rendszer kevesebb ellenőrzéssel elégséges a C tételeknek.

A karbantartó osztálya egy kis gyártó cégnek felelős azért, hogy annyi alkatrészt tartson raktáron, amennyi az általuk szervizelt gépeknek szükséges. Az alkatrészek raktárkészlete, egységára és az éves felhasználása a következő Alkatrész Egységár Éves felhasználás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 $ 60 350 30 80 20 320 510 90 40 130 60 100 180 170 50 120 Az osztály menedzsere ABC rendszer szerint akarja osztályozni a raktározott alkatrészeket, hogy meghatározza milyen alkatrészeket kell legszigorúbban ellenőrizni.

A teljes mennyiség %-ában Megoldás Elsőként rangsoroljuk a tételeket az összértékük szerint és számoljuk ki azt, hogy minden tétel hány %-a a teljes értéknek és mennyiségnek. Alkatrész Teljes érték A teljes érték %-ában A teljes mennyiség %-ában Kummulált %-ok 9 8 2 1 4 3 6 5 10 7 $30,600 16,000 14,000 5,400 4,800 3,900 3,600 3,000 2,400 1,700 $85,400 35.9 18.7 16.4 6.3 5.6 4.6 4.2 3.5 2.8 2.0 6.0 5.0 4.0 9.0 10.0 18.0 13.0 12.0 17.0 11.0 15.0 24.0 30.0 40.0 58.0 71.0 83.0 100.0

Egyszerű megfigyelésre alapozva úgy tűnik, hogy az első három tétel képezi a legmagasabb értékű csoportot, a következő 4 tétel a következő csoportot és a végső 4 tétel képezi a legutolsó csoportot. Így az ABC osztályozása ezeknek a tételeknek a következő: Osztály Tételek A teljes érték %-a A teljes mennyiség %-a A B C 9, 8, 2 1, 4, 3 6, 5, 10, 7 71.0 16.5 12.5 15.0 25.0 60.0

A gazdaságos rendelési mennyiség modell (EOQ = economic order quantity model) Az EOQ modell célja, hogy meghatározza az optimális rendelési méretet annak érdekében, hogy minimalizálja a teljes raktározási költséget. Az alap EOQ modell Az alap EOQ modell egy olyan képlet, mely meghatározza az optimális rendelési méretet, amely minimalizálja a tartási költséget és a rendelési költséget. A modell képletét néhány egyszerűsítő és korlátozó feltételezés mellett alakították ki. A szükséglet pontosan ismert és állandó az idő folyamán. A hiány nem megengedett. A rendelések teljesítésének ideje konstans. A rendelési mennyiséget egyszerre kapják meg.

Raktárkészlet rendelési ciklus Rendelési mennyiség, Q Szükségleti arány Raktárkészlet szint Újrarendelési pont, R Teljesítési idő Teljesítési idő Idő Rendelés feladva Rendelés fogadása Rendelés feladva Rendelés fogadása

A teljes éves rendelési költséget úgy számítják ki, hogy a rendelésre eső költséget (C0 )megszorozzák az éves rendelések számával. Mivel az éves igény D feltételezésünk szerint ismert és állandó, a rendelések száma D/Q, ahol Q a rendelés mérete. Éves rendelési költség = Az egyetlen változó ebben az egyenletben a Q, mind a C0 és a D konstans paraméterek, így a rendelési költség a rendelés méretétől függ.

A teljes éves tartási költséget úgy számolják, hogy az éves egységre jutó tartási költséget Cc, megszorozzák az átlagos raktárkészlet szinttel, amelyet úgy határozzák meg, hogy a rendelési méretet elosztják kettővel. Q/2 Éves tartási költség = A teljes éves raktárköltség az a rendelési és tartási költségek összegéből áll. Az optimális rendelési mennyiség abban a pontban van, amikor a teljes költség görbéje a minimumon van, ami pontosan megfelel annak a pontnak, ahol a tartási költség és rendelési költség görbéi keresztezik egymást.

EOQ költség modell Éves költség ($) Slope = 0 Teljes költség Q 2 Tartás költsége = Cc Minimum teljes költség D Q Rendelés költsége = Co Rendelési mennyiség, Q Optimális rendelés, Qopt

A fenti megfigyelés lehetővé teszi, hogy meghatározzuk az optimális rendelési méretet, úgy, hogy a kétféle költséget egyenlővé tesszük egymással és az egyenletet megoldjuk Q-ra. Egy másik megoldási módja az optimális rendelési méret meghatározásának a következő számítással történhet az alábbiak szerint.

A teljes minimum költséget úgy lehet meghatározni, hogy behelyettesítjük az optimális rendelési méret értékét az alábbi egyenletbe. Feladat Egy áruház meg akarja határozni az optimális rendelés méretét és a teljes raktározási költségét egyfajta szőnyegnek, amikor ismeretes az éves szükséglet, amely 10000 yard, az éves tartási költség, amely 75 cent/yard és a rendelési költség, amely 150 dollár rendelésenként. Az áruház tudni akarja azt is, hogy mennyi rendelést kell feladni évente és mennyi idő van két rendelés közt. Az áruház minden nap nyitva van, kivéve vasárnap, valamint 2 ünnepnapon, hálaadás ünnepén és karácsonykor.

Megoldás Az optimális rendelési méret A teljes éves raktározási költség úgy van meghatározva, hogy a Q optimum be van helyettesítve a teljes költség egyenletbe. Cc = $0.75 per yard C0=$150 D = 10,000 yard = $750 + 750 = $1,500

Az évi rendelések szám a következőképpen számolandó: = 5 rendelés évente Feltéve, hogy az áruház 311 napig van nyitva évente (365-(52+hálaadás+karácsony)) a rendelési idő a következő Rendelési ciklusidő = = 62,2 raktározási nap

Az EOQ modell nem azonnali átvétellel A nem azonnali átvétel modell egy raktározási rendszer, amelyben az átvétel fokozatosan történik, miközben a készlet fogy. Azért, hogy meghatározzuk az átlagos raktárszintet, meghatározzuk a következő paramétereket, amelyek erre a modellre jellemzőek. p = napi arány, ahogy a megrendelés érkezik az időben, úgy is ismert, hogy termelési arány D = napi aránya a raktárkészlet szükségletnek A szükségleti arány nem haladhatja meg a termelési arányt, mivel szintén feltételezzük, hogy nincs hiány és ha d = p, nincs rendelési méret, mivel a tételek ugyanolyan gyorsan vannak felhasználva, mint ahogy azokat megtermelik.

Megfigyelve az alábbi ábrát, látható, hogy az az idő ami alatt egy megrendelés megérkezik egyenlő a rendelési mennyiség és a rendelés fogadásának arányának hányadosával Q/p. Pl. ha a megrendelés mérete 100 egység, és a termelési arány p 20 egység naponta, a megrendelést 5 nap alatt teljesítik. Az a készletmennyiség, amely felhasználásra kerül ezalatt az időszak alatt, úgy határozható meg, hogy megszorozzuk a fent meghatározott értéket a szükséglet arányával (Q/p)d. Pl. ha 5 napig tart a rendelés érkezése és ez idő alatt a készlet két egységgel csökken naponta, akkor 10 egység van felhasználva. Ennek eredményeképpen a maximális készlet mennyiség úgy számítható ki, hogy a rendelési méretből ki kell vonni azt a mennyiséget, amivel a készlet csökken az átvétel ideje alatt. A számolás az alábbiak szerint történik.

Az EOQ modell nem azonnali megrendelés fogadással Maximális készlet szint = Az EOQ modell nem azonnali megrendelés fogadással Készletszint Maximális készletszint Átlagos készletszint Idő Megrendelés fogadásának kezdete Megrendelés fogadásának vége Megrendelés fogadásának periódusa

Mivel ez a maximális készletszint az átlagos készletszint úgy határozható meg, hogy ezt az összeget elosztjuk kettővel. Átlagos készletszint = A teljes tartási költség az előbbi átlagos készletszint egyenlet alapján számolva a következő Teljes tartási költség = A teljes éves raktározási költség az alábbi képlet szerint számolandó

A fenti egyenletből az optimális rendelés mérete az alábbi képlettel számolható ki Feltételezzük, hogy az áruház rendelkezik saját gyártókapacitással, amellyel szőnyeget gyárt. A rendelési költség C0 a termelési folyamat megvalósításának költségével egyenlő. Emlékeztetőül a Cc = 0,75 $/yard és D = 10000 yard/év. A gyártókapacitás ugyanazokon a napokon dolgozik, amikor az áruház nyitva van, 311 napon évente és 150 yard szőnyeget gyárt minden nap. Határozza meg az optimális megrendelés méretet, a teljes raktározási költséget az egy megrendelés érkezési idejét, a megrendelések számát évente és a maximális készletszintet.

C0 = $150 Cc=0.75 $ per yard D = 10,000 yard yard per day = 32,2 Megoldás C0 = $150 Cc=0.75 $ per yard D = 10,000 yard yard per day = 32,2 p = 150 yards per day Az optimális rendelési méret az alábbiak szerint számolandó: = 2256 yard

Az értéket az alábbi egyenletbe kell helyettesíteni, hogy meghatározzuk a teljes, minimális éves készletszintet: Az az időtartam, ami alatt egy rendelés teljesül, az ilyen típusú termelési folyamatban szokták a termelési sorozat hosszúságának is nevezni. Termelési sorozat = =15,05 nap/rendelés = 1329

Évenkénti rendelések száma egyenlő a termelési sorozatokkal: A termelési sorozatok száma = 4,43 sorozat/év Végül a maximális készletszint: Maximális készletszint = = 1772 yard

Árleszállítás mennyiség alapján Mennyiségi árleszállítást szokásos adni nagyobb mennyiségek rendelése esetén. Sok termelő vállalat kap árengedményt a megrendelt anyagokra és készletekre, és az áruházak is kapnak engedményt, hogyha az árucikkeket nagy mennyiségben rendelik. Az EOQ modell használható arra, hogy meghatározzuk az optimális rendelési méretet, az árleszállítások esetén, azonban a modell alkalmazása egy kis módosítást igényel. A teljes készlet költség egyenlethez a tétel vásárlási értékét is hozzá kell adni az alábbiak szerint. Ahol P = a tétel egységára D = éves szükséglet

Az előbbi képletben PD egy konstans érték, amely nem változtatja meg a teljes költséggörbének az alakját, a minimum pontja a költséggörbének ugyanazon a helyen lesz, ugyanolyan Q értékek esetén. Így ha az optimális rendelési méret ugyanolyan, nem számít mekkora a vásárlási ár. Azonban, ha diszkont árra van lehetőség, az egy speciális rendelési mérethez kötött, amely különböző lehet az optimális rendelési mérettől és a fogyasztónak értékelni kell a választási lehetőséget a magasabb tartási költség és árengedményes mennyiség, illetve az EOQ költség között. Ennek eredményéül a vásárlási ár nem befolyásolja a rendelési méretet, amikor árleszállítás lehetséges.

Mennyiségi árleszállítás állandó készlettartási költséggel Az EOQ költségmodell állandó készlettartási költséggel kétféle árleszállítással látható az alábbi ábrán Rendelési méret Ár 0-99 100-199 200+ $10 8 (d1) 6 (d2) Látható az ábrán, hogy az optimális rendelési méret Qopt ugyanolyan mindenütt, függetlenül az árleszállítástól. Bár a teljes költséggörbe csökken minden árleszállításnál, mivel a rendelési és a készlettartási költség állandó, a rendelés optimális mérete Qopt nem változik.

Észrevehető, hogy az optimális rendelési méret Qopt csak a teljes költséggörbe középső szintjén kifizetődő. A Comptek Computers árleszállítással akarja csökkenteni a nagy számítógép készletét. Az egyetem boltjának mennyiségi árleszállítást ajánl fel az alábbiak szerint Rendelés mérete Ár 1-49 50-89 90+ $1,400 1,100 900

Az éves tartási költsége a boltnak 190 dollár számítógépenként, a rendelési költség 2500 dollár és az éves igény-szükséglet erre a számítógépre 200-ra becsült. A bolt meg akarja állapítani, hogy előnyös-e neki az ajánlat árleszállítás, vagy az EOQ modell alapján számított optimális rendelési méret szerint rendeljen. Megoldás Először meg kell határozni az optimális rendelési méretet és a teljes költséget az EOQ modellel C0 = $2,500 Cc=$190/számítógép D = 200 számítógép/ év

Bár a számításban, mint Qopt 72,5 szerepel, reálisan a rendelési méret 73 lenne. Ez a rendelési méret megfelel az első diszkont ajánlatnak, ami 1100 dollár, ezzel az árral van a teljes költség kiszámítva. TCmin= 233,784 $ Mivel magasabb rendelési mennyiség esetén diszkont áron lehet vásárolni, ezért a 233784 dollár teljes költséget össze kell hasonlítani az alacsonyabb áron való vásárlás teljes költségével. Itt a rendelési méret 90 és a diszkont ár 900 dollár. TC = 194105

Mivel a teljes költség alacsonyabb az utóbbi esetben, ezért a maximális árengedményen érdemes vásárolni és 90 egységet rendelni. Tudjuk az ábra tanulmányozásából, hogy nagyobb mint 90 darabos rendelési méret nem eredményez alacsonyabb összköltséget, mivel a minimum pontja ennek görbének is, az már meg volt határozva, 73 értéknél van.

Újrarendelési pont Annak a meghatározására, hogy mikor kell rendelést feladni, egy folytonos raktározási rendszerben, az újrarendelési pont meghatározásával történik. Ez azon a készletszinten történik, amikor új rendelést adnak fel. Az újrarendelési pontja az EOQ modellnek állandó szükséglettel és állandó rendelés teljesítési idővel egyenlő azzal a mennyiséggel, amit a megrendelés teljesítésének ideje alatt igényelnek. R = dL Ahol d = szükségleti arány időszakonként (pl. naponta, évente) L = megrendelés teljesítésének ideje (nap)

A diszkont szőnyeg áruháznak a nyitva tartása 311 nap évente, a éves igény 10000 yard és a rendelés teljesítésének ideje 10 nap. Határozzuk meg a szőnyegek újrarendelési időpontját. Megoldás: Amikor a raktárkészlet lecsökken kb. 321 yard szőnyegre, új rendelést kell feladni. Vegyük észre, hogy az újrarendelési pont nincs összefüggésben az optimális rendelési mennyiséggel, vagy a bármilyen raktározási költséggel.

Biztonsági készletek Az előző példában akkor adtak fel rendelést, amikor a raktárkészlet szintje elérte az újrarendelési pontot. A rendelés teljesítésének ideje alatt a raktárkészleten lévő tételek száma csökken, egy állandó szükségleti aránynak megfelelően, oly módon, hogy az új rendelési mennyiség pontosan akkor fog érkezni, amikor a raktárkészlet szintje 0-ra csökken. A valóságban azonban a szükséglet és kisebb mértékben a rendelés teljesítési ideje bizonytalan. Vegyük észre, hogy az alábbi ábrán a második rendelési ciklusban, hogy ott hiány keletkezik, amikor a kereslet meghaladja a raktárkészletet. Mint egy védekezésképpen a hiányok ellen, amikor a kereslet bizonytalan, egy biztonsági raktárkészlet használatos gyakran, amit a várható igényhez adnak.

Szolgáltatási szint Egy népszerű módja, annak hogy hogyan létesítsenek biztonsági készleteket az, hogy hogyan érnek el egy meghatározott szolgáltatási szintet. 90 %-os szolgáltatási szint azt jelenti, hogy 0,9 valószínűsége annak, hogy a szükségletet kielégítik a megrendelés teljesítésének ideje alatt és a hiánynak a előfordulási valószínűsége 10 %. A szolgáltatási szint tipikusan egy üzletpolitikai döntés, amely sokféle tényezőtől függ, beleértve a raktárkészlet tartási költségeket, a biztonsági készletek miatt és az elvesztett értékesítéseket, amiatt, hogy a vásárlók igénye nem volt kielégítve.

Újrarendelési pont változó kereslet mellett Ahol L = rendelés teljesítésének ideje Qd = a napi kereslet szórása z = a szórások száma a szolgáltatási szint valószínűségére vonatkoztatva

Újrarendelési pont egy meghatározott szolgáltatási szinten A kereslet kielégítésének valószínűsége a rendelés teljesítés ideje alatt = szolgáltatási szint Biztonsági készlet A hiány valószínűsége kereslet

A szőnyegáruház esetében feltételezzük, hogy a napi kereslet a szőnyeg amelyet az áruházban tárolt, normális elosztást mutat átlagosan 30 yard szükséglettel és 5 yard szórással szőnyegenként, naponta. A megrendelés teljesítése, ami alatt új szőnyeget szállítanak, 10 nap. Határozza meg az újrarendelési pontot és a biztonsági készletet, hogyha az áruház 95 %-os szolgáltatási szintet akar, amely esetben a hiánynak a valószínűsége 5 %.

Megoldás L = 10 nap Qd = 5 yard per nap A 95 %-os szolgáltatási szint esetén az z értéke táblázatból meghatározva 1,65. Az újrarendelési pont a következőképpen számolható. A biztonsági készlet a második kifejezés az újrarendelési egyenletben

Rendelési mennyiség periodikus raktározási rendszerben Eddig folyamatos raktármenedzsment rendszerek tárgyalása történt, amelyben a rendelési mennyiség állandó volt és a rendelések közti idő változott. Kevésbé általános a periodikus vagy fix idő periódusú raktározási rendszer, amely esetén a rendelések közti idő állandó és a rendelés mérete változik. A periodikus raktározási rendszer általában nagyobb biztonsági készletet igényel.

Rendelési mennyiség változó kereslettel A rendelési mennyiség egy fix idő periódusú modell esetén változó napi szükséglettel, ami normál eloszlást mutat az alábbi módon határozható meg: ahol L = rendelések teljesítésének ideje I = raktárkészlet

Az első tagja az egyenletnek az átlagos keresletet mutatja a rendelési ciklusidő alatt plusz a rendelés teljesítésének az ideje. Ez mutatja a raktárkészlet mennyiségét, amely ahhoz szükséges, hogy védelmet nyújtson az egész időre, ettől a rendeléstől a következőig és a rendelés teljesítésének idejére, ameddig a rendelés megérkezik. A második tag, amely a biztonsági készlet, egy speciális szolgáltatási szinten hasonlóan van meghatározva, mint az előzőekben az újrarendelési pont. Az utolsó tag az a készletmennyiség, amikor a készletszintet ellenőrzik és a rendelést feladják.

A drogéria egy népszerű napvédő krémet raktároz. Az átlagos igény a napvédő iránt 6 üveg naponta, 1,2 üveges szórással. A napvédő beszállítója ellenőrzi a drogéria készletét 60 naponként. Egy vizit alkalmával a drogéria 8 üveg készlettel rendelkezik. A rendelés teljesítésének ideje 5 nap. Határozza meg a rendelési méretet erre a rendelési periódusra, ami lehetővé teszi, hogy a drogéria 95 %-os szolgáltatási szintet biztosítson.

Megoldás