Készítetek: Toboz Angelika, Árvai Krisztina Toboz István, Toboz Dániel Napkollektor Készítetek: Toboz Angelika, Árvai Krisztina Toboz István, Toboz Dániel

Mit tudhatunk róla A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését és alacsony hőmérsékletű fűtésvíz-igényét (pl. padlófűtéssel) feltételezi, és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés ún. kombi vagy multifunkciós hőtárolóval használatos. Hőközvetítő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek.

Napkollektoros rendszer elemei 1. Napkollektorok eloxált alumíniumból készült szerelőkereten elhelyezve. 2. Vezérlőegység a kollektorköri szivattyú működtetéséhez. 3. Gépészeti elemek szivattyúval, túlnyomás levezető és elzárócsapokkal, visszacsapó szeleppel, nyomás- és hő mérséklet mérőkkel. 4. Gumimembrános zárt tágulási tartály. 5. Primer kör, környezetbarát, nem mérgező fagyálló hő átadó folyadékkal feltöltve. 6. Zománc belső felületvédelmű, hőszigetelt, két hőcserélős melegvíztároló

Típusai Napkollektor belső szerkezet szerinti típusok Napkollektor közeg szerinti típusok Sík kollektor: egy abszorber felület veszi fel a hőt, mely a teljes keretet kitölti. Leggyakrabban szelektív bevonatos fémfelület, hőszigetelő fedéssel. Vákuumcsöves kollektor: Vákuumozott üvegcsövekben helyezik el a szelektív bevonatos fémfelületű abszorbert, mely vagy cirkuláló folyadékot melegít, vagy folyadék/gőz állapotváltozást okoz. Csőszerkezetű kollektor (fedett vagy nyitott kivitelben) Víz ill. fagyálló közegű folyadékos kollektorok: Általában HMV készítésre, közvetlen (időszakos), vagy fagyállós közvetett téli-nyári üzemre készülnek. Levegő közeges kollektor: helyiségek fagymentesítésére, ill. falszerkezetek helyett nagyobb hő nyereség érdekében használják.

Folyadék közegű, szivattyús rendszer A fekete színű, néha tükrökkel is megvilágított kollektor (1) elnyeli a napsugár által közvetített hőt és azt átadja a kollektorban keringő folyékony, fagyálló, jó hőközvetítő folyadéknak. A kollektor felmelegedését egy automatika (2) figyeli, amely a rendszernél magasabb hőmérséklet esetén elindítja a szolárszivattyút (3). Ez a folyadék egy zárt hőcserélő tartályban (5) átadja a többlet hőt a bojlerben (6) tárolt víznek. A rendszert nyomásszabályozó (4) egészíti ki, illetve közvetlen a hőcserélőből (5) is lehet meleg vizet nyerni fűtési célokra. A mai modern napkollektorok gyorscsatlakozókkal vannak ellátva, így szerelésük igen egyszerű.

Napkollektor előnyei A napkollektor elsődleges előnye, nyilvánvalóan az a tény, hogy a napenergia ingyen van. Tehetünk bármit, a napsütés akkor is létezik, akár kihasználjuk az általa Földre sugárzott energiát, akár nem. A napkollektor, illetve a napelem második legnagyobb előnye, hogy működtetése során nem juttat semmilyen szennyező anyagot a légtérbe.

Napkollektor hátránya Hátrányként szokták emlegetni némely területeken az alacsony napsütéses órákat A napkollektorok legnagyobb hátránya a még kiforratlan technológiai bázis, amivel meg tudják valósítani alkalmazásukat. Nagyon drága ugyanis az előállítási költségük, és az átlagember nem engedhet meg magának ilyen kiadásokat, inkább a környezetszennyezőbb, a Föld erőforrásait kíméletlenül kihasználó technológiákat részesítik előnyben a rendszerek fejlettsége és olcsóbb sága szempontjából.

Források 2.dia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Napkollektor