1. Az FVV villamos rugózása  a, A villamos kerékpárjai laprugózásúak, A laprugók felrögzítő kengyelein keresztül az állítócsavaroknál gumitárcsákra feszülnek. A gumitárcsák csak a rezgéseket nyelik el. b, A villamos kerékpárjai az alvázhoz csavarrugókon keresztül csatlakoznak.. A csillapítás lengéscsillapítókon keresztül történnek. c, A villamos kettős rugózású. A kerékpár abroncsába gumirugók vannak. A kerékpár és az alvázközt spirálrugók helyezkednek.

2. Az FVV villamos Vonó és ütköző készülék  a,  A vonó és ütköző készülék egy megemelő középre állító tartón helyezkedik. Rugózottan (tekercsrugó – lírás) csatlakozik az alvázhoz. b,  A vonó és ütköző készülék egy megemelő középre állító tartón helyezkedik. Az alvázon átmenő készülék (mind két végén van). Az alvázhoz rugózottan rögzítődik. c, A vonó és ütköző készülék gumibakon ül fel. Rugózottan (spirálrugó – lírás) csatlakozik az alvázhoz.

3. Az FVV villamos sűrített levegő ellátása  a, A sűrített levegőt háromhengeres kompresszor biztosítja. A kompresszort 240 V-os villamos motor (DK408-as) hajtja meg. A be-kikapcsolást nyomásőr kapcsoló végzi 8 – 10 bar nyomások között. A kompresszor főkapcsolója a „A” végi vezetőfülkében található. b, A sűrített levegőt háromhengeres kompresszor biztosítja. A kompresszort 24 V-os villamos motor (DK408-as) hajtja meg. A be-kikapcsolást nyomásőr kapcsoló végzi 6 – 8 bar nyomások között. A kompresszor főkapcsolója a „A” végi vezetőfülkében található. c, A sűrített levegőt háromhengeres kompresszor biztosítja. A kompresszort 600 V-os villamos motor (DK408-as) hajtja meg. A be-kikapcsolást nyomásőr kapcsoló végzi 4,5 – 5,5 bar nyomások között. A kompresszor főkapcsolója a „A” végi vezetőfülkében található.

4. Az FVV villamos sűrített levegővel működő berendezései  a, Ajtónyitó - záró léghengerek; irányváltó, homokoló, fékhengerek. b,   Ajtónyitó - záró léghengerek; nyomáscsökkentő; ablaktörlő; solenoidfék c, Ajtónyitó - záró léghengerek; fékhengerek.

5. Nyomáscsökkentő feladata  a, A nyomáscsökkentő feladata a levegőnek az ajtó működtető léghengereihez és a fékhengerhez való odavezetése. b,  A nyomáscsökkentő feladata a nagyobb nyomást kisebb állandó nyomásra történő csökkentése, 5,5 bar-ról ajtók léghengereihez: 2,5 bar, fékhengerek: 1,5 bar. c, A nyomáscsökkentő feladata a kisebb nyomást állandó nagyobb nyomásra történő növelése,

6. Biztonsági szelep feladata, működése  a, A légtartályból a levegőt nem engedi a kompresszor irányába, súlyérzékeléssel működik. b, A túlnyomást elengedése a főlégtartályból, pl.: a kompresszor kapcsolója nem állítaná le a kompresszort, állandóan termelne. A beállított rugóerőt győzi le a túlnyomás és a szabadba engedi a levegőt. c, A túlnyomást elengedése a főlégtartályból, a fékhenger irányába. Működése a túlnyomást a fékhengerbe engedi és megállítja a járművet.

7. Kézifék működése  a, A kézifék 2,5-3 tekerés után rögzíti az első tengely dobfékét és elektromosan az elektropneumatikus szelepen keresztül a hátsó szabadonfutó tengelyt b, A kézifék 2,5-3 tekerés után rögzíti a második hajtott tengelyt és elektromosan az elektropneumatikus szelepen keresztül a hátsó tengelyt. c, A kézifék 2,5-3 tekerés után rögzíti az első tengelyt és elektromosan működteti a solonoidféket a hátsó tengelyen.

8. Kézifék feladata  a, Álló helyzetben rögzíti mind a négy tengelyt. Fékhiba setén kisegítőfékként is lehet használni, de ilyenkor a jármű meglaposodik. Csatolásnál a finom rájárást biztosít a jármű részére. b, Álló helyzetben a jármű rögzítése. Fékhiba setén kisegítőfékként is lehet használni. Csatolásnál a finom rájárást biztosít a jármű részére. c, Álló helyzetben a hajtott kerékpárokat rögzíti. Fékhiba setén kisegítőfékként is lehet használni, hisz a sínféket is működteti. Csatolásnál a finom rájárást biztosít a jármű részére.

9. Lehúzott áramszedő esetén a kézifékkel történő rögzítés.  a, A jármű mindkét vezetőfülkéjében lévő kéziféket ütközésig be kell tekerni a jármű elhagyása előtt. b, A jármű „A” vezetőfülkéjében kell behúzni a kéziféket, mivel egyenes pályán áll. c, A járművezetését befejező vezetőfülkében lévő kézifék betekerésével kell rögzíteni a járművet.

10. Ismertesse a homokszóró működését.  a, A homokszóró a mentirány szerinti jobboldali kerékpárok elé szórja a homokot. Homokoló pedál lenyomása esetén EP szelepen keresztül levegőnyomásra esnek le a homokszemek. b, A homokszóró a mentirány szerinti hajtott kerékpár elé szórja a homokot. Homokoló pedál lenyomása esetén elektromágneses szelepen keresztül szabadeséssel történik a homokszórás. c, A homokszóró a mentirány szerinti baloldali kerékpár elé szórja a homokot. Homokoló pedál lenyomása esetén bowdenes szelepmozgatás után szabadeséssel történik a homokszórás.

11. Mikor kell homokszórót működtetni?  a, Homokszórót működtetni elinduláskor, amennyiben a pálya állapota megkívánja. Lehetőleg már pörgő kerekek alá kell szórni a homokot. Fékezéskor, amennyiben érzi, hogy a jármű csúszik. b, Homokszórót működtetni elinduláskor, a téli fagyos időszakban. Fékezéskor nedves csúszóspályán. Vészfékezés esetén automatikus homokszórás történik, így ilyenkor nem kell a homokszórót külön használni. c, Homokszórót működtetni elinduláskor, amennyiben a pálya állapota megkívánja. Fékezéskor nedves csúszóspályán. Vészfékezés esetén. Váltón való áthaladáskor nem szabad a homokolót használni.

12. Hogyan működik a solenoid fék hol alkalmazzák.  a, A solenoid fék egy elektromágneses szelep (EP), mely levegőt enged a fékhengerbe. Elektromos áram megszűnése esetén a rugóerő állítja vissza a fékhenger dugattyúját. A fékfokozat utolsó állásában lép működésbe. b, A solenoid fék egy elektromágneses fék, mely egy vasmagot húz. Elektromos áram megszűnése esetén a vasmagot rugóerő állítja vissza. Elektromos fékezés esetén a keresztbe kapcsolt vontatómotorokon átfolyó áram működteti a tekercset és a vasmag áttételen keresztül a szabadonfutó kerékpárt fékezi. A járművet lassítja, de 5 km/h alatt hatástalan. c, A solenoid fék egy elektromágneses fék, mely egy vasmagot mozgat. A vasmag a sínhez tapadva fejti ki fékező hatását. A járművet lassítja, de 5 km/h alatt hatástalan.

13. Mágneses sínfék működése.  a, Vészfékezés esetén húzókaron keresztül, 24 V-os feszültségről vezéreljük, a sínfék kontaktort, amely 600 V-os felső vezetéki feszültségre a kapcsolja a sorosan kapcsolt sínfék törzseket. A sínfékek mágneses erő hatására rugóerő ellenére tapadnak a sínhez. Két sínfékkör van a járművön. b, Vészfékezés esetén húzókaron keresztül, 24 V-os feszültségről vezéreljük, a sínfék kontaktort, amely 600 V-os felső vezetéki feszültségre a kapcsolja a párhuzamosan kapcsolt sínfék törzseket. A sínfékek rugóerőt szabadítanak fel és ezek hatására a sínhez nyomódnak és rögzítik a járművet. c, Vészfékezés esetén húzókaron keresztül, 24 V-os feszültségről vezéreljük, a sínfék kontaktort, amely 600 V-os felső vezetéki feszültséget biztosít a sínfék törzseknek. A sínfékekben mágneses erők jönnek létre és a vontatómotor forgórészét rögzítik.

14. Mágneses sínfék erejét mi befolyásolja?  a, A sínfék húzóerejét a tekercsek ellenállása és a rákapcsolt feszültség a jármű sebessége befolyásolja. Használata esetén a sínre tapadnak és nagy fékezőerő jön létre. b, A sínfék húzóerejét a tekercsek ellenállása és a rákapcsolt feszültség befolyásolja. Független a pálya állapotától (nedves, száraz). Használata esetén a sínre tapadnak és nagy fékezőerő jön létre. c, A sínfék húzóerejét a tekercsek ellenállása és a vontatómotor felgerjedés nagysága befolyásolja. Független a pálya állapotától (nedves, száraz). Használata esetén a sínre tapadnak és nagy fékezőerő jön létre.

Mágneses sínfék működésekor működik-e a homokszórás?  a, A sínfék húzóerejét felhasználva nyit a homokszóró pillangó szelepe is. b, A sínfék működésekor automatikusan nem működik a homokszóró.

16. Ismertesse a villamos ellenállásfék működését.  a, Fékezéskor a két vontatómotor keresztbe történő kapcsolása után létrehozott villamos áramot fékező ellenállásra kapcsoljuk a menet-fékszabályzó karon keresztül. Ezáltal a hajtott kerekek fékeződnek, de megállítani nem lehet, mert a gerjesztett áram a fordulatszám függvényében csökken, v=5 km/h alatt már nem hatásásos b, Fékezéskor a vontatómotorok által gerjesztett áramot a menet-fékhengeren keresztül a sínfékekre vezetjük. A gerjesztett áram a fordulatszám függvényében csökken, v=5 km/h alatt már nem hatásásos c, Fékezéskor és induláskor a két vontatómotor kapcsolása után létrehozott villamos áramot fékező - indító ellenállásra kapcsoljuk a menet-fékszabályzó karon keresztül. Az ellenálláson termelt hővel az utasteret fűtjük.

17. Mi a feladata a menetszabályzó reteszelésének?  a, A menetirány kiválasztása, vontatómotor selejtezés esetén csak a párosfokozaton történő szabályzókar működtetés engedélyezés. „0” állásban a szabályzókar levehető. b, „0” állásban a kar levehető a szabályzókar rögzített, Irányváltás, Vontatómotor selejtezés, c, A menetirány kiválasztása, vontatómotor selejtezés esetén csak a sorosfokozatig történő szabályzókar működtetés engedélyezés, „0” állásban a kar levehető a szabályzókar rögzített.

18. Áramszedő feladata  a, Menetközben az áramszedő folyamatosan hozzáér a felsővezetékhez, követi annak magasság változásait. Folyamatosan továbbítja a felsővezetéki egyenáramot a jármű részére. b, Menetközben az áramszedő folyamatosan koptatja a felsővezetéket, Folyamatosan továbbítja a felsővezetéki váltakozó áramú energiát a jármű részére. c, Menetközben az áramszedő folyamatosan hozzáér a felsővezetékhez, követi annak magasság változásait. Folyamatosan továbbítja a felsővezetéki váltakozó áramot a jármű részére.

19. Áramszedő kötél feladata  a, Az áramszedő kötéllel lehet az áramszedőt felemelni, lehúzni. A rugóerő biztosítja, hogy az áramszedő midig 100 N erővel nyomja a felsővezetéket. Felengedéskor a kötélt gyorsan engedjük, hogy az áramszedő rövididő alatt érje el a felsővezetéket. b, Az áramszedő kötéllel lehet az áramszedőt lehúzni, felengedni. Lehúzáskor az áramszedő rugóerejét le kell győzni. A rugóerő biztosítja, hogy az áramszedő midig 70 N erővel nyomja a felsővezetéket. Felengedéskor a kötélt lassan engedjük, hogy a rugóerő hirtelen ne csapja a felsővezetéknek a szedőt. c, Az áramszedő kötéllel lehet az áramszedőt lehúzni, felengedni. Lehúzáskor az áramszedő rugóerejét le kell győzni. A rugóerő biztosítja, hogy az áramszedő midig 50 N erővel nyomja a felsővezetéket. Felengedéskor a kötélt úgy kell megkötni, hogy egy bizonyos magasságfölé ne emelkedhessen az áramszedő.

20. Felsővezetéki szakaszigetelő feladata alatta történő áthaladási előírás:  a, A 600 V-os betáplálások szétválasztására, szakaszolására szolgál. A szakasz szigetelő előtt a visszatápláló fékezést meg kell szüntetni és gördülve kell alatta áthaladni. A szakaszszigetelő alatt az áramszedőnek megállni nem szabad mivel feszültség mentes, alatta nem lehet elindulni. b, A 600 V-os betáplálások szétválasztására, szakaszolására szolgál. A szakasz szigetelő előtt a vontatási áramot ki kell kapcsolni és gördülve kell alatta áthaladni. A szakaszszigetelő alatt az áramszedőnek megállni nem szabad mivel feszültség mentes, alatta nem lehet elindulni. c, A 600 V-os betáplálások szétválasztására, szakaszolására szolgál. A szakasz szigetelő előtt a vontatási áramot ki kell kapcsolni és gördülve kell alatta áthaladni. A szakaszszigetelő alatt történő megállás esetén, csak vezetőfülke cserével lehet megmozdulni.

21. Áramszedő törés esetén történő eljárás.  a, Áramszedő törés esetén a tuláramkapcsolót ki kell kapcsolni, az utasok leszállítása után a vezetett helytől függő vontatómotort le kell selejtezni és után csökkentett sebességgel a kocsiszínbe kell vonulni. b, Áramszedő törés esetén a főkapcsolót ki kell kapcsolni, amennyiben látható, hogy az áramszedő bármely része érintkezik a felsővezetékkel, akkor utasok nélkül a kocsiszínbe kell vinni a járművet. c, Áramszedő törés esetén a tuláramkapcsolót (OG) ki kell kapcsolni, a szedőt le kell húzni. Fel kell készülni a tolásra. Műszaki szakszemélyzetnek a szedőt le kell kötöznie, kocsiszínbe kell vonulni.

22. Túlfeszültség levezető feladata.  a, A túlfeszültség levezető a légköri túlfeszültségek levezetésére szolgál (pl.: villámcsapás), a kocsitesten keresztül a sínbe vezeti a létrejött energiát. Működése után meg kell várni amíg a kondenzátorok kisülnek, csak utána folytatható a forgalom. b, A túlfeszültség levezető a légköri túlfeszültségek levezetésére szolgál (pl.: villámcsapás), a kocsitesten keresztül a sínbe vezeti a létrejött energiát. Működése esetén tönkre szokott menni, ekkor a járművel nem lehet tovább haladni, az áramszedőt le kell húzni. c, A túlfeszültség levezető a légköri túlfeszültségek levezetésére szolgál (pl.: villámcsapás), külön vezetéken keresztül a sínbe vezeti az energiát és a főkapcsolót kikapcsolja. A főkapcsoló visszakapcsolásával a forgalom folytatható

23. Sínfékek darabszáma kapcsolásuk működtető feszültségük.  a, Forgóvázanként 2 db található, a 3 forgóvázban összesen 6 db van. Forgóvázanként sorba vannak kapcsolva és hálózati 600 V feszültségről működnek. b, Futóművenként 2 db található, összesen 4 db van. Futóművenként párhuzamosan vannak kapcsolva és akkumulátor feszültségről működnek, így 24 V-ot kap egy darab sínfék. c, Futóművenként 2 db található, összesen 4 db van. Futóművenként sorba vannak kapcsolva és felsővezetéki feszültségről működnek, így 300 V-ot kap egy darab sínfék.

24. Ismertesse a gyengeáramkör (akkumulátor) energia ellátását  a, A gyengeáramkör 12V névleges feszültségről működik. Egy AC/DC (statikus átalakító SA) 600/24 V–os IGTB egység biztosítja az energiát. Áramszedő felengedése után azonnal működik. A működését a feszültségmérőn lehet látni. b, A gyengeáramkör 24V névleges feszültségről működik. Egy forgó-gépcsoport biztosítja az energiát, a feszültséget feszültségszabályozó tartja állandó értéken. Áramszedő felengedése után a „B” vezetőfülkében kell bekapcsolni. c, A gyengeáramkör 24V névleges feszültségről működik. Egy DC/DC (statikus átalakító SA) 600/24 V–os IGTB egység biztosítja az energiát. Áramszedő felengedése után azonnal működik. A működését a feszültségmérőn lehet látni. Meghibásodás esetén piros színű lámpa világit.

25. A Statikus átalakító (SA) piros színű hibalámpája világit 25. A Statikus átalakító (SA) piros színű hibalámpája világit. A feszültségmérőn U<24V-ot feszültséget mutat. A fővonalon utasokat szállít. Mi a teendője?  a, Az akkumulátor töltése megszűnt. Az első megállóban az áramszedőt lehúzom és felengedem, hogy az SA újra induljon. Amennyiben nem indul újra a megállóban leszállítom az utasokat és a felkészülök a jármű tolására a kocsiszínbe. b, Az akkumulátor töltése megszűnt. A forduló végén a járművet a telephelyre kell vinni. Az URH keresztül értesítem a diszpécsert, aki értesíti a műszaki személyzetet. c, Az akkumulátor töltése megszűnt. Átkapcsolok a tartalék forgó-gépcsoportra és folytatom a munkát. A Műszaki hibabejelentőbe beírom az eseményt.

26. Ismertesse a villamos indítását és sebesség szabályozását.  a, A CS37 típusú menet-szabályzókart menetállásba húzom. Fokozatonként emelem a sorbakapcsolt vontatómotorra jutó feszültséget az ellenállások értékének csökkentésével. A soros – párhuzamos kapcsolatban kivárok és utána fokozatosan növelem a párhozamosan kapcsolt motorok feszültségét a sebesség igénynek megfelelően. b, A CS37 típusú menet-szabályzókart menetállásba húzom. Fokozatonként emelem a párhuzamosan kapcsolt vontatómotorra jutó feszültséget az ellenállások értékének csökkentésével. A fokozatkapcsolót gyorsan mozgatom ne hogy a kontaktorok beégjenek és a kívánt sebességet hamar el tudjam érni. c, A CS37 típusú menet-szabályzókart kis rántásokkal határozottan kapcsolom felfelé, hogy a rugóerő a kontaktorokat gyorsan kapcsolja ki-be. Így a körtűz nem tud kialakulni.

27. Mi értünk kifuttatáson?  a, A menetkapcsoló féküzemében kis lassulással fékezünk, hogy a felsővezetéki energia visszatáplálás minél tovább tartson és így hosszan fut a jármű. b, Pályaív előtt lekapcsolom a járművet és hagyom, hogy az ív fogja meg a járművet és lassítsa le az engedélyezett sebességre és így kifusson. c, A menetkapcsoló kapcsolásával elérjük a járműre engedélyezett sebességet és „0-ra” kapcsolunk vissza. Hagyjuk hogy a járműben felhalmozódott mozgásenergia vigye a kocsit. A sebességigénynek megfelelően lehet ismételni, gyorsít –kifutat.

28. Ismertesse a vontatómotor kapcsolási módját.  a, Induláskor a vontatómotorok sorba vannak kapcsolva. Kisfeszültség – nagyindító áram. Az indító ellenállások kikapcsolása után a vontatómotorra jutó feszültséget a párhuzamos kapcsolással és ellenállások kiiktatásával tudjuk tovább növelni, így nő a fordulatszám. b, A vonatató motorokat lehet egyesével kapcsolni a terhelés, vagy a selejtezés igényének megfelelően. I-es vontatómotorral indulunk és nagyobb sebesség elérésekor kapcsoljuk a II-es motort. c, A vontatómotorokat induláskor párhuzamosan kapcsoljuk. A sebesség növeléssel sorba köthetjük őket. Így egy vegyes keresztbe kapcsolást tudunk végezni.

29. Ismertessen 24V-ról működő berendezéseket!  a, Ajtómozgató léghengerek szelepei, fékhenger EP szelepe. kontaktorok, relék, külső világítás, belső utastér világítás, lépcső világítás, vezetőfülke világítása, jelző csengők és berregők, hangjelző csengőmotorja, kompresszor meghajtó motor. b, Ajtómozgató léghengerek szelepei, fékhenger EP szelepe. kontaktorok, relék, külső világítás, belső szükség világítás, lépcső világítás, vezetőfülke világítása, jelző csengők és berregők, hangjelző csengőmotorja, URH –GPS energia ellátás, ablaktörlő-mosó. c, Ajtómozgató léghengerek szelepei, fékhenger, külső - belső világítás, lépcső világítás, vezetőfülke világítása, jelző csengők és berregők, hangjelző csengőmotorja, URH –GPS energia ellátás.

30. Ismertesse az utastér világítást.  a, Az utastér világítás 600 V felsővezetéki feszültségről történik. A vezetőfülkében lévő főkapcsoló felkapcsolás után a kocsirészekben (A,B,C) külön lehet szakaszolni a világítást. Egy körre 5-6 rezista izzó sorba van kötve. b, Az utastér világítás 24 V akkumulátor feszültségről történik. A vezetőfülkében lévő főkapcsoló felkapcsolás után a kocsirészekben (A,B,C) külön lehet szakaszolni a világítást. c, Az utastér világítás 24V / 240 V feszültségről történik, neoncsövekkel. A vezetőfülkében lévő főkapcsolóval lehet ki-be kapcsolni a világítást.

Helytelen válasz

Vége a gyakorlásnak