Iskolakezdés, ahogy a családok látják

Vezetői összefoglaló 2017-ben 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy egy, vagy több közoktatásban résztvevő iskoláskorú gyermek él a háztartásában. Ezen belül az egy gyermekes háztartások aránya 12 százalék, míg a többgyermekeseké 6 százalék. Válaszadóink többségének (81 százalék) egy iskoláskorú gyermek sem él a háztartásában. Azon megkérdezettek körében, ahol él iskoláskorú gyermek a háztartásban, a válaszadók 52 százaléka inkább, vagy nagyon jellemzőnek tartja saját családjára vonatkozóan, hogy a gyerekek igényei miatt plusz kiadást kell vállalnia a családnak. Azok aránya, akiknek van megtakarításuk gyermekük jövőbeni oktatására, valamint a szeptemberi iskolakezdéshez kapnak valamilyen anyagi támogatást, szintén 40- 40 százalék. A legalább egy iskoláskorú gyermekes háztartások 36 százaléka érzi úgy, hogy a költségek miatt kénytelenek a rosszabb minőségű eszközöket választani, míg használt iskolaszerekkel 27 százalékuk készül a szeptemberi iskolakezdésre. Az általunk felsorolt állítások közül a legkevésbé jellemző válaszadóinkra az iskolakezdéshez kapcsolódó, feleslegesnek bizonyuló dolgok megvásárlása, 72 százalék jelölte ezt inkább nem, vagy egyáltalán nem jellemzőnek. Az iskoláskorú gyermekes háztartások majdnem felének, 46 százalékának jelentős, nehezen megoldható terhet ró a családra a szeptemberi iskolakezdés kapcsán felmerülő költségek fedezése. További 37 százalék számára jelentős költség, de nem jelent különösebb problémát a családnak. 9 százalék azok aránya, akik nem tartják jelentős kiadásnak, míg 5 százalék azok aránya, akiknek vállalhatatlanul nagy teher a szeptemberi iskolakezdéshez kötődő költségek fedezése. Demográfiai bontás alapján valamivel magasabb arányban kerülnek ki a 18-29 évesek köréből azok, akik vállalhatatlanul nagy tehernek ítélik meg ezeket a költségeket (13 százalék szemben a teljes mintában szereplő 5 százalékkal). A középfokú, valamint felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb arányban vallották, hogy az iskolakezdés nem számít jelentős kiadásnak családjuk számára (13 és 14 százalék szemben az alapfokúak körében mért 4 százalékkal). A szeptemberi iskolakezdés kapcsán felmerülő költségeket az iskoláskorú gyermekes háztartások döntő többsége, 87 százaléka önerőből fedezi. Ezen belül a gond nélkül finanszírozók aránya 34 százalék, a más fontos kiadásokat csökkentők aránya pedig 53 százalék. További 8 százalék tágabb családi, baráti körétől kér kölcsönt ezen költségek kifizetésére. Az iskoláskorú gyermekes háztartások körülbelül egyharmadának (34 százalék) az élelmiszerre fordított kiadásait kell csökkenteni az iskoláztatási költségek miatt. A válaszadók 22 százaléka a kötelező csekkek, számlák befizetésén (is) spórol, 4 százalékuk pedig a hitelrészlet törlesztésén, befizetésén (is). Viszonylag magas az egyéb kategóriát jelölők aránya, körülbelül minden negyedik megkérdezett tesz így. A korábbi évekkel összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy idén az egyéb kategória kivételével minden általunk felsorolt kategória választási aránya csökkent. A legnagyobb terhet az új ruhák, cipők beszerzése jelenti az iskoláskorú gyermekes családok számára (60 százalék). Ezt követően az iskolához szorosan kapcsolódó tételek következnek, úgy, mint az iskolatáska (42 százalék), az írószerek (34 százalék) és a tankönyvek (31 százalék). Szintén 23-23 százalék azok aránya, akiknek a tornafelszerelés megvétele, valamint a különórák, korrepetálások fizetése (is) nagy terhet okoz. 22 százalék nyilatkozta, hogy ezen tételek beszerzése nem okoz gondot számukra. A tavalyi évvel összehasonlítva valamelyest csökkentek a terhek. A legnagyobb eltérést a tankönyvek beszerzésénél tapasztalhatjuk, 2016-ban még 46 százalék jelölte meg ezt a kategóriát, míg idén a válaszadók 31 százaléka.

Vezetői összefoglaló Idén minden negyedik megkérdezett 20 000 – 29 999 Ft közötti összeget költ gyermekenként (átlagosan) az iskolakezdésre. Ehhez nagyon hasonló arányban válaszolták, hogy 30 000 – 50 000 Ft között költenek az iskolakezdésre (24 százalék). 15 százalék azok aránya, akik 15 000 – 19 999 Ft közötti összeget szánnak rá, és szintén 15 százalék sorolható az 1 000 – 14 999 Ft közötti költéshatárba. Közel 10 százalék azok aránya, akiknek átlagosan több mint 50 000 forintba kerül az iskolakezdés gyermekenként. Válaszadóink szerint a rászorulók támogatásában legnagyobb szerepe a Magyar Vöröskeresztnek van, 77 százalék jelölte meg, hogy nagyon nagy szerepe van benne, vagy inkább van szerepe benne. A Máltai Szeretetszolgálat a megkérdezettek 76 százaléka szerint játszik szerepet a rászorulók segélyezésében, az Ökumenikus Segélyszervezet pedig 70 százalék szerint. A Baptista Szeretetszolgálatra a válaszadók 67 százaléka gondol úgy, mint a rászorulók megsegítésében szerepet játszó szervezetre, a Katolikus Karitászra pedig 65 százalék tekint támogatóként. A Református Szeretetszolgálat a kutatásban résztvevők 66 százaléka szerint játszik jelentős szerepet a rászorulók segítésében. A kutatásban résztvevők többsége (66 százalék) sohasem adományoz, további 14 százalék pedig ritkábban, mint évente. A válaszadók 11 százaléka évente támogat valamilyen szervezetet/szervezeteket, a félévente segítők aránya pedig 7 százalék. A megkérdezetteknek csupán egy százaléka adományoz legalább havonta. Rendkívüli események (pl. természeti katasztrófák) esetén a válaszadók 38 százaléka adományoz, 30 százalék pedig egy-egy kiválasztott szervezetet támogat rendszeresen. A valamilyen rendszerességgel adományozók 25 százaléka mindig más célra adományoz különböző szervezeteknek, további 4 százalék pedig folyamatosan szokott adományozni számára fontos célokra, szervezettől függetlenül. A valamilyen gyakorisággal adományozó megkérdezettek közel felét (42 százalék) televíziós, rádiós hír indítja leggyakrabban támogatásra. A kérdésre válaszolók 20 százalékát személyes megkeresés ösztönöz adományozásra, 18 százalék pedig internetes hír hatására kezdi meg ezt a tevékenységet. A postai levél és nyomtatott sajtóbeli hír hatására adományozni kezdő válaszadók aránya 5-5 százalék. Plakát és óriásplakát a megkérdezettek 4 százalékát bíztatja általában támogatásra, és csupán 1 százalék azok aránya, akik e-mail hatására nyújtanak ilyen jellegű segítséget. A kutatásban résztvevők közül a legtöbben a Magyar Vöröskereszt adományvonalát ismerik (39 százalék), és közülük 8 százalék már használta is korábban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat adományvonalának ismertségi aránya 38 százalék, ezen belül 7 százalék azok aránya, akik használták már korábban. Az Ökumenikus Segélyszervezet adományvonaláról a válaszadók 35 százaléka hallott már, közülük 5 százalék pedig már felhívta ezt a telefonszámot. A Katolikus Karitász adományvonalát a megkérdezettek 31 százaléka ismeri, ezen belül pedig csupán 3 százalék azok aránya, aki már adományozott is a szervezetnek telefonálás útján. A kutatásban résztvevők 32 százaléka hallott már a Baptista Szeretetszolgálat adományvonaláról, közülük 3 százalék azok aránya, akik használták is már korábban. Az Ökumenikus Segélyszervezetre a válaszadók 72 százaléka szerint teljes mértékben, vagy inkább illik, hogy érti a dolgát. Hasonló arányban gondolják úgy, hogy ismert segélyszervezet (70 százalék jelölte meg), hogy hatékonyan tud segíteni (70 százalék jelölte meg), hogy hálás a támogatásért (69 százalék jelölte meg), és hogy becsületes (68 százalék jelölte meg).

A kutatás háttere A kutatás célja a családok iskolakezdéssel kapcsolatos véleményének, stratégiáinak megismerése, valamint adományozási szokásaik, segélyszervezetekről alkotott véleményük felderítése. 2000 fős reprezentatív kérdőíves kutatás a 18 éves és idősebb magyarországi lakosságra nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség tekintetében. A vizsgálat statisztikai hibahatára +/- 2%. A vizsgálat adatfelvétele 2017. július 3. és július 17. között zajlott.

Iskolakezdésben érintett gyermekek a kérdezettek háztartásában Kérdés: Van az Ön háztartásában közoktatásban résztvevő (általános iskola, középiskola – akkor is ha most kezdi) iskoláskorú gyermek? Bázis: Teljes minta – 2015: N=2000; 2016: N=2000; 2017: N=2000

Iskoláskorú gyermekek száma Kérdés: Van az Ön háztartásában közoktatásban résztvevő (általános iskola, középiskola – akkor is ha most kezdi) iskoláskorú gyermek? Bázis: Teljes minta – N=2000

Az Iskolakezdés terhei Azon megkérdezettek körében, ahol iskoláskorú gyermek él a háztartásban

A családokra jellemző, iskoláztatással kapcsolatos állítások Átlag= 2,52 2,19 2,18 2,17 1,98 1,95 Kérdés: Mennyire jellemző az Önök családjában, hogy…? Bázis: Akiknek a háztartásában legalább egy iskoláskorú gyermek él (n=359)

Költségek Kérdés: A szeptemberi iskolakezdés kapcsán felmerülő költségeket hogyan ítéli meg? Bázis: Akiknek a háztartásában legalább egy iskoláskorú gyermek él – 2015: n=439; 2016: n=420; 2017: n=359

Költségek – elsősorban hol jelent problémát? Kérdés: A szeptemberi iskolakezdés kapcsán felmerülő költségeket hogyan ítéli meg? Bázis: Akiknek a háztartásában legalább egy iskoláskorú gyermek él (n=359)

Források Kérdés: A szeptemberi iskolakezdés kapcsán felmerülő költségeket milyen forrásból fedezi a család (Önök)? Bázis: Akiknek a háztartásában legalább egy iskoláskorú gyermek él – 2015: n=439; 2016: n=420; 2017: n= 359

Mire jut kevesebb? Kérdés: Milyen kiadást kell csökkentenie az iskoláztatási költségek miatt? (TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES!) Bázis: Akiknek a háztartásában legalább egy iskoláskorú gyermek él – 2015: n=439; 2016: n=420; 2017: n=359

Megterhelő kiadások Kérdés: Az alábbi tételek közül melyek beszerzése okoz nagy terhet? (TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES!) Bázis: Akiknek a háztartásában legalább egy iskoláskorú gyermek él – 2016: n=420; 2017: n=359

Iskolakezdés költsége 2017 2016 Kérdés: Mennyit költ gyermekenként (átlagosan) az iskolakezdésre idén? Bázis: Akiknek a háztartásában legalább egy iskoláskorú gyermek él – 2016: n=420; 2017: n=359

Köszönöm a figyelmet! http://hu.linkedin.com/in/szekelylevente Székely Levente, Ph.D. kutatási igazgató, KUTATÓPONT szekely@kutatopont.hu http://hu.linkedin.com/in/szekelylevente