Jegyzői Értekezlet 2017. 03. 06. A településrendezést meghatározó jogszabályi környezet változásai, és aktuális feladatai az állami főépítész szemszögéből Lukáts István – állami főépítész
Az előadás célja a településkép védelméről szóló Törvény végrehajtási rendeletének ismertetése, új elemeinek bemutatása, a településképi arculati kézikönyv és az arra épülő helyi településképi rendelet elkészítésére vonatkozó szakmai szabályok, egyeztetésük rendjére, valamint az új eljárásrendekről szóló jogszabályi változtatások ismertetése.
Előzmények: 2016. 07. 23-án hatályba lép a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. Törvény (továbbiakban: TvT.), amely célként fogalmazza meg a települések sajátos településképének védelmét, és meghatározza, hogy a településkép védelem a társadalmi bevonás és konszenzus által önkormányzati rendeletben egyértelműen kerüljön meghatározásra. 2016. december 30-án lépett hatályba a TvT. végrehajtási rendeleteként a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8) Kormányrendelet (továbbiakban: EljR.) módosítása, amely meghatározza a településkép védelmét biztosító TAK és a helyi településképi rendelet tartalmi követelményeit, egyeztetésük módját, és az eljárásrendeket. Fentieken túl új eljárásként jelenik meg az állami főépítészi eljárás.
Szemléletváltás az építésügyben, melynek elemei: Szélesebb körű társadalmi bevonás (a társadalmasítás intézménye magasabb szintre lép) Helyi értékek fokozott védelme (településkép védelem erősítésével) Közérthető, kevés számú jogszabály (egy eljárási kódex) Települési főépítészi hálózat erősítése, új jogosítványok (FŐÉPÍTÉSZ NÉLKÜL NEM LEHET!) Nagyobb szakmai autonómia biztosítása (a települési főépítész dönthet a tartalmi elemekről, növekvő szakmai felelősség) Új digitális egyeztető felület, térinformatikát és kiadványszerkesztőt is tartalmazó webes alapú kiadványszerkesztő alkalmazás minden települési főépítész számára (TAK elkészítése leegyszerűsödik)
Az új tervfajták ismertetése, a tervi hierarchia az EljR. 3. § alapján:
Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) főbb jellemzői Települési főépítész koordinálásával, szakemberek bevonásával készül, elsősorban a helyi társadalom minél szélesebb spektrumához szól, a lakosság tájékoztatását szolgálja, képes, színes, szemléletformáló kiadvány. Meghatározza a település településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülöníthető településrészeket, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, és a településképhez illeszkedő építészeti elemeket. Elkészítésében résztvevők, együttműködő partnerek: helyi polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták építészek, településtervezők, szakágak képviselői települési főépítész munkatársai Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Állami Főépítész Lechner Tudásközpont (egyeztető felület, kiadvány- és térkép szerkesztő alkalmazás biztosítása, technikai segítségnyújtás a készítés során) települési főépítész
A társadalmasítás (EljR. 29. , 29/A A társadalmasítás (EljR. 29., 29/A. § szerint) erősödő intézménye, új szabályai: A partnerségi egyeztetés szabályairól önkormányzati rendeletben – és nem határozatban – kell dönteni. A társadalmasításban résztvevő partnerek: lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek az EljR. 28. § (2) bekezdése alapján. A TAK, a településképvédelmi rendelet esetében a tájékoztatási követelményeket teljes körűen kell teljesíteni az EljR. 29/A. § (2) bekezdése alapján. Ennek alapján a meghirdetés módja legalább: közterületen elhelyezett hirdetőfelületen, helyi lapban, önkormányzati honlapon és lakossági fórumon Lakossági fórumot megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni. Az észrevételeket, javaslatokat a lakossági fórumon szóban kell megválaszolni (EljR. 29/A. § (4) b) ba) alpont). (A társadalmi egyeztetést kétszer kell lefolytatni!)
A TAK tartalmi követelményei az EljR. 12. sz. melléklete alapján: Bevezetés, köszöntő; A település bemutatása, általános településkép, településkarakter; Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők; Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával; A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója – utcák, terek, közparkok, közkertek; Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása; Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozó, egyéb műszaki berendezések; Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom).
A véleményezési eljárás szakaszai: Előzetes tájékoztatási szakaszban tájékoztatás a kézikönyv készítéséről, adatszolgáltatási kérelem - partnerségi egyeztetés szabályai szerint partnerekkel; - LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen településképi adatszolgáltatás 21 napon belül (érdekelt államigazgatási szervek az EljR. 9. sz. melléklete szerint: Nemzeti Park Igazgatóság, kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörben eljáró Járási Hivatala, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala) 2. A véleményezési szakaszban történik az elkészült TAK tervezet véleményezése a: - partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerekkel a nyilvánosság széles körű bevonásával; - LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: Magyar Építész Kamara, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Park Igazgatóság véleményét 21 napon belül alakítja ki.
A véleményezési eljárás szakaszai: Az elfogadás előtt a beérkezett vélemények TAK tervezetében tett módosítások ismertetése a képviselő- testülettel. Elfogadás normatív határozattal. Közzététel az elfogadást követő 15 napon belül, rövid közérthető összefoglaló kíséretében: - elérhetővé teszi: az önkormányzati honlapon hirdetményben, és az önk. hivatalban nyomtatásban; - megküldi: hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formában az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt az Lechner Tudásközpontba, az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi osztályának, vagy - megküldés helyett: szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt mint elektronikusan hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi.
A véleményezési eljárás szakaszai: Ellenőrzés: jogszabályi összeütközés esetén az állami főépítész kezdeményezi a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. Monitorozás: Az önk. honlapján nyilvános értékelő felület, települési főépítész évente 1 alkalommal a beérkezett véleményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő- testülettel.
A településképi Törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatellátáshoz igénybe vehető segítségek: Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága által: Minta kézikönyv, helyi településképi rendelet minta , Útmutató a Településképi Arculati Kézikönyvek készítéséhez, GYIK (Gyakran ismételt kérdések); Feladatorientált támogatási rendszer kialakítása az Önkormányzatok részére(folyamatban); Konkrét kérdések, javaslatok: telepulesugy@me.gov.hu. BAMKH Állami Főépítész elérhetősége: foepitesz@baranya.gov.hu Lechner Tudásközpont (LTK) a TAK egyeztető felületén belül biztosít térképkészítő alkalmazást, a kiadványszerkesztő modult, a sablonokat és layoutokat, valamint digitális formában az EljR. szerinti egyeztetési eljárás felületét. Elérhetőség: http://tak.lechnerkozpont.hu/
A településkép védelméről 2016. Évi LXXIV. Törvény 14 A településkép védelméről 2016. Évi LXXIV. Törvény 14. § (2) bekezdése alapján: A helyi építési szabályzat településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet 2017. szeptember 30-ig lehet alkalmazni. Törvény hatálybalépésétől új településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni.
A helyi településképi rendelet: TvT. 3. § (1) bekezdése alapján: „a településképi rendelet a) az építési tevékenységgel érintett építmények - ideértve a sajátos építményfajtákat is - településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára, b) a - településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt - településképi szempontból meghatározó területekre, c) az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére, d) a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat”.
A településképi rendeletre vonatkozó általános szabályok az EljR A településképi rendeletre vonatkozó általános szabályok az EljR. alapján: EljR. 22. § (1) bekezdése szerint „a településképi rendelet állapítja meg a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), illetve a védelem megszüntetését, b) a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket, c) a településképi követelményeket. (3) A településképi követelmény lehet a) területi építészeti, b) egyedi építészeti és c) a reklámhordozókra, reklámberendezésekre, cégérekre és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre (a továbbiakban együtt: reklámhordozók), továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény”.
A helyi településképi rendelet végrehajtásának érvényesítő eszközei (EljR. 24.-27. §): „A településkép-érvényesítési eszközök: a) a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, b) a településképi véleményezési eljárás, c) a településképi bejelentési eljárás, d) a településképi kötelezés.”
Átmeneti és záró rendelkezések módosulásai (EljR. 45. §): A 2012. augusztus 6-án hatályos OTÉK településrendezési követelményeinek, jelmagyarázatának és tartalmi követelményeivel elkészített és elfogadott hatályban lévő TrT. 2018. december 31-ig alkalmazható. Pontosítja a jogszabály, hogy a 2012. augusztus 6-án hatályos OTÉK településrendezési követelményein a kormányrendelet II. és III. fejezetét és az ahhoz kapcsolódó jelmagyarázatokat és értelmező rendelkezéseket kell érteni. 2016. december 30-át követően a folyamatban lévő HÉSZ. készítésénél, módosításánál új településképi követelményt a HÉSZ-ben már nem lehet meghatározni, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló , valamint a településképi véleményezési és településképi bejelentési előírás jogintézményekről szóló rendelkezés csak a településképi rendeletben helyezhető el.
Köszönöm a Figyelmet!