Előadó: DDr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar GAZDASÁGI JOG 2017/2018-es tanév II. félév Előadó: DDr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Az előadási anyag az Egyetem Gazdasági jog c. előadást felvett hallgatói számára készült. Az előadások hallgatói anyagának többszörözése, vagy más módon történő felhasználása nem megengedett.

Végelszámolási, a csőd és a felszámolási eljárás

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Elérhetőség: net.jogtar.hu/csodtv

Végelszámolási eljárás A cég jogutód nélküli megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen – végelszámolásnak van helye. A végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozat alapján kerülhet sor.

Végelszámolás elhatározása A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és a végelszámolót megválasztja, valamint rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról.

Végelszámoló jogállása A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit választhat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettség megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

Vezető tisztségviselő feladata A végleszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője: a számviteli tv alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít Az okiratokat a végelszámolónak átadja a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja elszámolás megindításáról a munkavállalókat tájékoztatja.

Végelszámoló feladata A végelszámoló a végelszámolás megindítását köteles változásbejegyzési kérelemben bejelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság a végleszámolás megindításáról szóló végzést a Cégközlönyben közzéteszi

Közleménynek tartalmaznia kell: a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét; Cég nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát; A hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végleszámolónak jelentsék be.

Hitelezői követelések bejelentése A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételétől számított 40 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A végelszámoló a hitelezői követelésekről 15 napon belül jegyzéket készít, ezen belül kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket.

A végelszámoló a vezető tisztségviselő által készített adatok alapján végleszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően a hitelezői követelésekről szóló jegyzékből kiindulva szükség szerint korrigálja a végelszámolási nyitómérleget., melyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt.

A végelszámoló értesíti a végleszámolás megindításáról ingatlanügyi hatóságot; Területileg illetékes munkaerő piaci szervezetet; A cég pénzforgalmi számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatót A cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőt.

A végelszámolás menete a végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri követeléseit behajtja tartozásait kiegyenlíti jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti.

Likvidációs hányadhoz való jog A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

A végelszámolást a kezdő időponttól számított legkésőbb 3 éven belül be kell fejezni. Ha ez nem sikerül, kényszertörlési eljárásra kerül sor.

Végelszámolás - felszámolási eljárás Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási mérleg alapján megállapítja, hogy a cég vagyona a hitelezői követelések fedezésére nem elegendő és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik be, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani.

Ha a cég fizetésképtelen két lehetőség: a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek csődeljárás útján történő újjászervezése (reorganizációja), ha ez pedig nem lehetséges , felszámolás útján való megszüntetése

Csődeljárás fogalma A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós -a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, ill. csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

Adós fogalma Adós fogalma: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előre láthatólag nem tudja kiegyenlíteni.

Hitelező fogalma Hitelező a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős, végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz-vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van

Vagyon fogalma mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.

A csődeljárás megindítása A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Csődeljárás iránti kérelmet két éven belül csak egyszer lehet benyújtani, mivel a csődeljárás során létrejövő megegyezés rendszerint az adóst juttatja előnyösebb helyzetbe.

Vagyonfelügyelő A csődeljárás tartama alatt az adós gazdasági tevékenységét a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő ellenőrzi, aki egyrészt őrködik a hitelezői érdekek felett, másrészt szigorúan kontrollálja az adós gazdasági tevékenységét.( ui. minden kifizetéshez a vagyonfelügyelő ellenjegyzése kell.)

Vagyonfelügyelő áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet és erről tájékoztatja a hitelezőeket. Felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását.

Egyezség a csődeljárásban A csődeljárás az adós kezdeményezésére indul, s ennek során meg kell szerezni a hitelezők egyetértését ahhoz, hogy azok járuljanak hozzá követeléseiknek egy későbbi időpontban és bizonyos nagyságrendű kielégítéséhez.

Fizetési moratórium megszerzése Az adósnak először össze kell hívni a hitelezőit és kérnie kell, hogy számára biztosítsanak minimum 90 napos un. fizetési moratóriumot.

Reorganizációs terv Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Ha a reorganizációs tervet az adós hitelezőinek többsége elfogadja, akkor az eljárás megszűnik, és az adósnak e terv ütemezése szerint kell kötelezettségeit teljesítenie.

Sikertelen csődegyezség esetén: A csődeljárás sikertelensége esetén az eljárás átfordulhat felszámolási eljárásba, ha annak megindítására kérelem érkezik a bírósághoz.

Felszámolási eljárás A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Fizetésképtelen adós az, aki - a nem vitatott tartozását, az esedékességet követő 15 napon belül nem egyenlítettet ki; vagy - a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt; - a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

Felszámoló kirendelése A bíróság az adós felszámolását végzéssel rendeli el, és egyúttal kijelöli a felszámolót, aki a felszámolás kezdő időpontjától fogva egyedül jogosult az adós vagyoni ügyeivel kapcsolatos jognyilatkozatok tételére.

Felszámoló feladata A felszámoló feladata az adós vagyonának értékesítése és a befolyó vételárból a hitelezők meghatározott sorrend szerinti kielégítése. Ezt hívjuk kielégítési sorrendnek. A felszámoló felszólítja a hitelezőket követeléseik bejelentésére, behajtja a kintlévőségeket, majd zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít.

A hitelezői követelések kielégítésének törvényi sorrendje a felszámolás költségei; az adóst terhelő munkabér, a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés; zálogjoggal, óvadékkel biztosított követelés, de csak a zálogjog, óvadék erejéig; a céget terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék; társadalombiztosítási tartozások, adók; egyéb követelések;