KÖZÉPKOR 9.o.

a Római Birodalom bukását sokként élik meg megszűnik az átfogó politikai rendszer (államapparátus eltűnik), a civilizáció azonban tovább él világi (barbár uralkodó réteg) és vallási (Róma) hatalom kettéválása, e hatalmak viszonya volt a legfontosabb politikai kérdés, amely végül a keresztény államok létrejöttével oldódott meg

megindul egy újfajta differenciálódás a germán törzseken belül, a katonai és földművesi funkció fokozatosan elválik

Uradalmi rendszer: A katonai szolgálatért kapott földön alakul ki, a földesúr az uradalom birtokosa, az ott élő különböző jogállású (szabad, szolga) elemek dologi függőségbe kerültek, különböző szolgáltatásokkal taroztak neki. Az uradalom központja az udvarház, majd a lakótorony esetleg vár lett.

A korai egyház Több püspökség kiemelkedik A Nyugat Római Birodalom területén csak Róma Keleten több is: Alexandria, Antiokia, Jeruzsálem és Konstantinápoly Nyelv: Nyugaton a latin, keleten pedig a görög. Hitéletbeli különbségek Nyugaton az 5. századtól a római püspököt pápának nevezik.

Szerzetesek Keleten Első szerzetesek a remetékhez hasonlítanak Az első remete közösségek a 4. században jelennek meg Egyiptomban. Oszlopos szentek - Oszlopokon éltek. Példamutató élet, világtól való elfordulás és aszkétizmus. Keleti szerzetesek prédikálnak de, írni és olvasni nem tudnak Az első közösségek keleten jönnek létre. A 8. században létrehozzák a nagyobb monostorokat és a kolostorokat. Létrehoznak külön központi területeket Ilyen az Athosz hegyfok, ide nők nem mehettek be és a Meteorák is ilyen hely volt.

Nyugaton Az istenhez méltó életet A kolostorokban az önfenntartásról gondoskodnak Mezőgazdasággal, Hitvitákkal és Szellemi tevékenységekkel foglalkoznak Tisztelik az antik tudományokat és összegyűjtik azt a kódexekben. Nursiai Szent Benedek (480-543) Az első nyugati regula létrehozója Monte Cassinoban 529 Elfogadja a pápa vezető szerepét. Benedek rend – bencések Tisztasági, szegénységi és engedelmességi fogadalom Tanuló időszak alatt novíciusoknak hívják őket

A Nyugati és a kelet egyház különbségei Az egyház és az állam egymás mellett van, és egymást segítik. Erős egységes hierarchia A pápa vezeti az egyház rendszert Khalkedón (451) Krisztus természete kettős: különállóak de elválaszthatatlanok A szertartás nyelve latin Az úrvacsora kovásztalan kenyér Cölibátus A kultúrát terjesztik Egyetemes katolikus egyház elképzelése Kiterjedt írásbeliség Szabadabb egyház

Keleti egyház A kultúrát csak megőrzik Őskeresztény elvek Az egyház az állam alá van rendelve A császár a legfőbb vallási vezető A szentlélek fiútól való származását tagadják. A monofiziták és a katolikusok közti kompromisszumot akarnak: isten és ember természete magasabb szinten összekapcsolódik (ugyanis ez nem lenne kettős természet). A szertartás nyelve görög egyes helyeken később ószláv. A krisztusábrázolások ikonok is megtörténhetnek A szentek ábrázolása kultikus

Az ikonosztáz elválasztja a szentélyt a hajótól Az ikonosztáz elválasztja a szentélyt a hajótól. Ez szimbolika: Jézus sírkövét, a záró sziklát és Salamon templomának kapuját is jelképezi A papok jellegzetes szakálla A papok nősülhetnek Fordított keresztvetés Krisztus megítélése „Uralkodónk” Az írásbeliség korlátozott A 7.-8. században történő arab terjeszkedés miatt Konstantinápoly lesz a kizárólagos patriarchatus. Nemzeti egyházak jönnek létre.

Feudális viszonyok alakulása az 5.-11. században Az 5.-6. században megmaradnak az egykori uradalmi rendszerek (latifundiumok). Ezek több részből állnak. Az új típusú latifundium a majorság (allódium) a földesúr saját területe. Ezek szétszórva találhatóak, de van egy uradalmi központ, amely összefogja őket. Ez az uradalmi központ a 9-10. századtól kezdve gyakran kővár.

A másik alkotó a jobbágytelek lehet. Ha mindkettő megvan, akkor beszélhetünk feudális viszonyokról. A jobbágyok a feudális viszonyban élelmiszert, telket és katonai védelmet kapnak. Ezért cserébe terményhányadot, ajándékot és munkát adtak a földesúrnak. A jobbágyok felszabadított rabszolgák, elszegényedett katonák és kisbirtokosok vagy colonusok voltak.

Új földművelési módszerek és technikák is segítették a folyamatot. Ilyen eszköz volt a vaspapucsos vagy csoroszlyás nehézeke, a szügyhám, a kengyel és az ökrök használata is. Fontos gazdálkodási újítás volt a kétnyomásos gazdálkodás megjelenése. Ennek fontos mellékterméke volt, az hogy a falvak vándoroltak.

A nyugat európai társadalomban általában 3 így leírható réteg alakul ki: Oratores: A vallásos személyek a világiak (papság) és a szerzetesek. Laboratores: A jobbágyság. Bellatores: A nemesek és földbirtokosok, akik katonáskodnak

A beneficium (jótétemény) uralkodótól kapott birtok. Ezt a hűségért adják kötelezettség nélkül. Visszavehető feltéve, hogy az uralkodó képes azt visszavenni. A feudum, azaz hűbérbirtok személyes katonáskodásért kapható Ugyanezt a földtípust katonák, kiállításáért is lehet kapni. nem örökölhető de a 9. századtól örökölhetővé válik.

A 9.-11. századra Nyugat Európában hűbéri láncok alakulnak ki. Ennek több hatása is van az első és legfontosabb a decentralizáció. A hűbérurat seniornak hívják, míg a hűbéresét vazallusnak. A hűbérurak több előjoggal (privilégium) és immunitással (mentesség) rendelkeznek. Első éjszaka joga (kiváltható terménnyel vagy mással) A nemesek adómentessége Jobbágyok feletti fennhatóság (Magyarországon az úriszék) illetve a pallosjog A hűbéres hűbérurától katonai védelmet és alapellátást várt. A hűbérúr pedig katonai vagy uradalmi szolgálatot várt hűbéresétől. Az esküt, melyet létre hoztak szerződésben (oklevél) erősítették meg.