AZ ALAPELLÁTÁS JELENE ÉS JÖVŐJE – PRAXISKÖZÖSSÉG?

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BIZTONSÁG ÉS PARTNERSÉG Lépésváltás az egészségügy korszerűsítésében.
Advertisements

Az ápolás minősége és az ápolási dokumentáció
Egészségfejlesztésének lehetséges irányvonalai
Orvos – és Egészségtudományi Centrum
A tervezés mint menedzsment funkció
Kitekintés a közösségi ellátás fejlődésére
Minőség az egészségügyben Szubjektív fogalom (nézőpont kérdése) Különböző emberek (betegek), különböző fogalmak (kifizetem!) Szituáció függő:  Mi az igény?
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Dr. Hermann Csaba, Töreki Andrea, Dr. Dávid Gyula
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Dr. Harangozó Judit Orvos-koordinátor Ébredések Alapítvány
Az egészségügy finanszírozásának informatikája
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
A pszichiátriai ellátás szervezeti keretei
Szakmai irányelvek, protokollok készítésének, megjelentetésének eljárásrendje Szy Ildikó osztályvezető Egészségügyi Minisztérium III. Egészségpolitikai.
Egészségpolitika.
A TÁMOP projekt cél-és feladatrendszere, kapcsolata a TÁMOP 4
Szomatikus nevelés az egészségügyi szakképzésekben, különös tekintettel a felsőoktatásra Dr. Hollós Sándor nov. 14.
Munkahelyi Egészségvédelem Egyéni felelősség vagy vállalati érdek ?
Dr. Szilágyi Klára Szent István Egyetem
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TÁMOP kiemelt program VESZPRÉM 2007 november 28.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS JÖVŐKÉPE DR
Területi gyermekellátás szakfőorvosi beszámolója és aktuális kérdései Csecsemő- és gyermekgyógyász Szakfőorvosok Országos Értekezlete Budapest november.
Együttműködési lehetőségek és megoldások a foglalkoztatási és szociális terület munkájában Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális.
Szakmai tanulási utak Előadás S truktúrák és folyamatok szekció SZABÓNÉ DR. BERKI ÉVA szakképzési és felnőttképzési szakértő VII. Nevelésügyi Konferencia.
Szakmai elvárások és elvárt eredmények a szociális szolgáltatásokon belül nyújtott étkeztetéssel kapcsolatban… Nyíregyháza, március 29.
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Az EEM helye a menedzsmentben
Közösségi ellátók mint facilitátorok
Speciális célcsoportok a szakmai protokollban Biró Dániel Budapest május 7.
KOLLABORÁCIÓT ÉS KOOPERÁCIÓT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
2010. november 19. Ráczné Németh Teodóra: Egészséges életmód szociális dimenziói.
A projekt általános szakmai célkitűzései
AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS.
A Veszprém megyei pszichiátriai ellátó rendszer ismertetése
Speciális gyermekvédelem
Hogyan pályázzunk ? Az EUGA program az innováció szolgálatában Vicze Gábor.
AZ ÁPOLÁS ÉS AZ ÁPOLÓ.
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
A betegellátás keretei és rendszere
Magyarország egészségügyi ellátórendszere
„Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP B Magyar Kórházszövetség XXVII.
Emberi erőforrás tudatos fejlesztése
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Fény vagy Te is, ragyogj, hát” TÁMOP / Társadalmi Megújulás Operatív Program Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő.
Dr. Török Krisztina igazgató Budapest, szeptember 29. ”Itt az Egészség az Ügy”
Koncepció a demenciával élő idősek gondozásáról Demens betegek ellátásának kihívásai az egészségügyi és szociális ellátórendszerben szakmai tanácskozás,
Az Erős Magyarország egészségügyi programja Megújulás és megőrzés az egészségügyi szektorban.
A lelki egészségfejlesztési központok és a lelki egészségfejlesztés szakmai támogatása az országos háttérintézmények bevonásával dr. Koós Tamás szakmai.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Közösségi egészségügyi szolgáltatások jólléti szerepe Egy hazai kísérlet tapasztalatai Marketingtudományi Évkönyv koreferátum Marketingtudományi Disputa.
Szakmapolitikai fórum
A SEMMELWEIS ALUMNI IGAZGATÓSÁG MODERNIZÁLÁSA
„FÜGGŐSÉG ÉS/VAGY MUNKAKÉPESSÉG” konferencia
Európai Parlament – a polgárok érdekképviselete
Önkormányzati Egészségügyi Napok január 18. Orosz Éva
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Az SZMBK Intézményi Modell
A foglalkoztatás tervezése a kiváltási Programban
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Ferencsik Mária, Zöllei Magdolna SZTE ÁOK I sz. Belgyógyászati klinika
Gyermek- és ifjúságvédelem, vezetői felelősség és támogatás
Előadás másolata:

AZ ALAPELLÁTÁS JELENE ÉS JÖVŐJE – PRAXISKÖZÖSSÉG? Dr. Mester Lajos c. egyetemi docens

FOGALMAK TISZTÁZÁSA Alapellátás Alapvető eü-i ellátás, amely társadalmilag elfogadott, tudományos és gyakorlati módszereken és technológiákon alapul, általánosan elérhető egyének és családok számára, teljes-körűen hozzáférhető addig a költségszintig, amelyet a közösség (ország) saját fejlettségi szintjén biztosítani tud. Az alapellátás központi feladat az országok számára, része az eü-i rendszernek, részese a közösség társadalmi/gazdasági fejlődésének, az ellátást lehető legközelebb viszi az emberek lakó-, ill. munkahelyéhez, az egyének, a család, a közösség ill. a közösségi eü. találkozásának első szintje. A folyamatos eü-i ellátás első szintű eleme Baric, L.: Health Promotion and Health Education in Practice. Module 2: The Organisational Model. Barns Publications, Hale Barns (1994).

FOGALMAK TISZTÁZÁSA Praxisközösség Egy integrált szolgáltatás, mely egyesíti a diagnózist, kezelést, ellátást, egészségmegőrzést illetve mindezek megvalósításához szükséges menedzsmentet és szolgáltatás-szervezést. Az integrált szolgáltatás a szétszabdalt egészségügyi és szociális ellátás okozta kihívásra adott egyik válasz. Az integráció a szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét javítja, ezáltal a felhasználói elégedettséget növeli, és fokozza a szolgáltató rendszerek hatékonyságát.

FOGALMAK TISZTÁZÁSA Csoportpraxis A csoportpraxis az orvosi együttműködésnek olyan emelt szintű szervezeti formája, amely több szakterületet integrálva nyújt egy mikrotérség populációjának emelt szintű alapellátást. A csoportpraxisba integrált szakember (pl. gyermekgyógyász, szülész-nőgyógyász) nem nyújtja szakmájának a járóbeteg-ellátásban nyújtható teljes spektrumát, csupán a rutinellátásokat, a gondozást, a szűréseket végzi. Magyarországon a csoportpraxisnak nincs meg a jogi alapja, így a közfinanszírozásban nem lehet ilyet létrehozni.

ALAPELLÁTÁS MAGYARORSZÁGON Felnőtt háziorvosi szolgálat Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem Foglalkozás-egészségügy Fogorvosi alapellátás Házi ápolás Elsődleges sürgősségi ellátás Alapfokú gyógyszerellátás

ELVÁRÁSOK Az alapellátás térben és időben az egészségügyi ellátás elsődlegesen hozzáférhető szintje legyen, kapuőri szerepét töltse be, használja fel költség-hatékonyan az erőforrásokat, a népegészségügy céljait valósítsa meg!

AZ ÁLTALÁNOS CSALÁDORVOSLÁS JELLEMZŐI Az eü. ellátó szervezet találkozási pontja „normális” körülmények között a betegek számára, korlátlanul elérhető, bármilyen egészségügyi problémával személyre szólóan kész foglalkozni a páciens korától, nemétől és egyéb adottságaitól függetlenül, Hatékonyan használja fel az egészségügy forrásait az ellátás koordinációja révén, részben az alapellátáson belül működő szakemberekkel, másrészt vállalja a páciens érdekeit védő koordinációs közreműködést a szakellátás folyamán, Megközelítése személyközpontú az egyén, a család és a közösség irányában egyaránt, Támogatja a páciens önmegerősítő és betegjog érvényesítő aktivitását (empowerment) mind egészségét, mind gyógyulását veszélyeztető ártalmakkal szemben.

AZ ÁLTALÁNOS CSALÁDORVOSLÁS JELLEMZŐI Állandó, sajátos konzultációs módszert alkalmaz páciens és az orvos között. Felelősséget vállal a páciens szükségletei szerinti folyamatos, hosszú távú ellátás iránt. Szakmájára jellemző döntésfolyamat gyakorlását vállalja a betegségek közösségen belüli előfordulása és gyakorisága figyelembe vételével. Mind a heveny, mind az idült egészségügyi problémákat egyénre szabottan, párhuzamosan kezeli, követi, „menedzseli”. Képes a korai stádiumban nehezen differenciálható betegségek ellátására, követésére azok fejlődése során, sürgős szükség szerint pedig időben beavatkozik. Megfelelő és hatékony beavatkozási képessége révén elősegíti a páciens tartósan egészséges állapotát és jóllétét. Felelősséget vállal az ellátottak egészségéért közösségi szinten is. Folyamatosan tekintetbe veszi az eü. problémák fizikai, pszichikai, szociális, kulturális és egzisztenciális dimenzióit.

AZ ÁLTALÁNOS CSALÁDORVOSLÁS KOMPETENCIÁI Alapellátó működés menedzsmentje Betegközpontú ellátás Egyedi problémamegoldó képesség Komprehenzív megközelítés Közösségi megközelítés Holisztikus ellátási modell

2011-BEN A WONCA ÉS A WHO EURÓPAI RÉSZLEGE REVIDEÁLTA A CSALÁDORVOSLÁS ÖNMEGHATÁROZÁSÁT

EURÓPAI ÁTTEKINTÉS Háziorvosok száma országonként Austria 12.979 Latvia 1.315 Belgium 12.262 Lithuania 2.288 Bulgaria 4.786 Luxembourg 392 Croatia 2.960 Malta 286 Cyprus *345 Netherlands 8.783 Czech R 7.332 Norway 2.309 Denmark 3.735 Poland 6.619 Estonia 1.148 Portugal 20.221 Finland 5.453 Romania 27.418 France 104.225 Slovakia 2.236 Germany 53.719 Slovenia 1.012 Greece 3.060 Spain 33.349 Hungary 6.559 Sweden 5.487 Iceland 187 Turkey 37.600 Ireland 2.449 UK 48.543 Italy 46.661

EURÓPAI ÁTTEKINTÉS Páciens-orvos találkozások

EURÓPAI ÁTTEKINTÉS „Szabad orvoslás” (pl. Németország, Franciaország) Egyszemélyes háziorvosi praxisok (pl. Magyarország) Csoportpraxisok, sokszor szakorvosi és paramedikális szolgáltatásokkal (2010-től Ausztriában jellemző) Egészségügyi központok, számos szakemberrel, adott esetben néhány ággyal is felszerelve (pl. Finnország -Angliában ez már az alapellátáson túli, ún. közösségi ellátás szintje) 1 [1] Dr. Gresz Miklós: Nemzetközi egészségpolitikai trendek-gyakorlatok az egészségügyben

EURÓPAI ÁTTEKINTÉS Kötelező egészségbiztosításon alapuló rendszer, a háziorvosok jelentős kapuőrként funkcionálnak (Hollandia) Főként magánorvosok, magánpraxisokban (Csehország) Egészségközpontok önkormányzati tulajdonban, emellett magánpraxisok (Finnország)

A CSALÁDORVOSLÁS JELLEMZŐI VS. KOMPETENCÁI A 12 jellemzőt körülményektől függetlenül, bármilyen ellátó rendszerben érvényesíteni kell A kompetencia klaszterek egymástól mindig függetlenek, utalnak a bármely orvos számára nélkülözhetetlen működési elemekre A törzskompetencia klaszterek figyelembe veszik: orvos praxisát körülvevő környezetet, kialakult kapcsolat-, működést meghatározó jogi és egyéb szabályrendszert A hibátlan klinikusi működés mellett a helyes orvosi gyakorlathoz nélkülözhetetlen a kifogástalan kommunikációs gyakorlat, helyes praxis működtetés, megfelelő menedzsment is.

TOVÁBBI SZÜKSÉGES VONÁSOK Hálózat-tudatos (contextual) működés: annak a „környezeti háló”-nak működése, amely munkafeltételeket meghatározza, figyelmet fordít a közösség kulturális viszonyaira, a finanszírozási és jogszabályi rendszerekre. Elvárható magatartás (attitűd): orvos szakmai felkészültségén, értékelvűségén és etikai hozzáállásán alapul. Tudományos megalapozottság (kompetencia): folyamatos tanulás és minőség javítás révén kritikusan értelmezi és alkalmazza a tudományos alapú működés követelményeit, törzskompetencia 1-3. pontjára utal a minőség javítás képessége.

A PRAXISKÖZÖSSÉG CÉLJA Az alapellátás hatékonyságának növelése LESZ- Lakóhelyközeli Egészségszolgáltatás kibővítése Egészségtudatosság növelése a bevont EGYÉN részéről Minőségbiztosítási elemek bevezetése Lehetőség a folyamatos szakmai fejlődésre Nyugdíjazás, helyettesítés megoldása

AZ ERŐFORRÁSOK KÖLTSÉGHATÉKONY FELHASZNÁLÁSA Az alapellátás szereplői kompetenciáinak és finanszírozás ellenében nyújtandó konkrét szolgáltatások Az ellátás szereplői közötti információáramlás szabályozása, párhuzamosságok felszámolása Mentesíteni a szociális feladatok alól az egészségügyi alapellátást A két szolgálat közötti kapcsolat szabályozása Az integráció lehetőségeinek kihasználása szakmai-szervezési és pénzügyi méret-gazdaságosság érdekében.

TUDATOS EGÉSZSÉGTERVEZÉS Egyéni Egészségterv Támogató eszköz Rendszerezi az egészség érdekében tett lépéseket Rangsorolhatjuk céljainkat Ellenőrizhetjük magunkat Támogató anyagok elérhetők (szakmailag megalapozott cikkek)

A PRAXISOK KÖZÖSSÉGGÉ FORMÁLÁSA Háziorvos kollégák bevonása Munkacsoportok kijelölése, egyéni specifikációk alapján Egészségesek egyéni egészségterve COPD, dohányzás leszokás támogatás Diabétesz gondozás Osteoporosis, esésmegelőzés Onkológiai éberség Stroke rehabilitáció Kardiovaszkuláris rizikószűrés iskoláskorban

A „TEAM” Interdisciplináris kapcsolatok kialakítása Háziorvos Praxisnővér Védőnő Egészségtanácsadó Gyógytornász Dietetikus Dohányzás leszokást segítő szaktanácsadó Praxiskoordinátor vezetésével komplex management felállítása

HALADJUNK A KORRAL! Online felületek használata szükséges, elkerülhetetlen Orvos részéről: Visszajelzések készítése a központ részére, online kérdőívek kitöltése (pl. gyógyító élmény kérdőív, esésrizikó, CAT kérdőív) Bevont egyének részéről: Egészségterv portál, online kérdőívek kitöltése (egészségélmény kérdőív) Szakemberek részéről: pl. gyógytornász (Romberg teszt, FRAX kalkulus)

ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA 1. Onkológiai éberség munkacsoport Területek meghatározása (CRC, Emlőtumor, méhnyakrák-prevenció, prosztata CC szűrés) Protokollok kidolgozása Betegutak kidolgozása Háziorvosi-Ápolói-Védőnői-Egészségtanácsadói team-munka Skill-módszerek bevezetése

ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA 2. OP, ne törj újra munkacsoport Gyógytornász bevonása mellett, minimum heti 2 alkalom gyógytorna Motiváló erő, ha kialakul egy kis közösség Folyamatos visszacsatolás a betegeknek tesztek elvégzésével

ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA 3. COPD munkacsoport Alternatívák a dohányzás leszokás támogatására (tüdőgondozók, internet/telefon, helyi szakember) Gyógytornász bevonása mellett, heti alkalommal légzéstorna Nehéz megtörni a jeget (dohányzásról leszoktatásnál)

ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA 4. Diabétesz munkacsoport Praxisközösség szintű gondozási protokollok kialakítása Praxisközösség szintű betegutak kiépítése Interdisciplinaritás megteremtése (egészségtanácsadó, ápoló, dietetikus, gyógytornász, orvos) Rövid távon is lehet sikereket elérni a diabétesz gondozásban (javuló DM paraméterek, fogyás, javuló életminőség) Hosszabb távon pedig testsúlykontroll programok bevezetése

ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA 5. Egészségesek egyéni egészségterve Praxisközösség szintű gondozási, prevenciós protokollok kialakítása Interdisciplinaritás megteremtése (egészségtanácsadó, ápoló, dietetikus, gyógytornász, orvos, védőnő) Már fiatalkorban fontos a bevonás, hogy megszokássá váljon az egészséges életmód

ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA 6. Stroke rehabilitáció A praxisba tartozó összes stroke-on átesett egyén felkutatása szükséges Állapotfelmérő kérdőívek kitöltése (Barthel index, FIM teszt) Stroke-prevenciós protokollok kidolgozása praxisközösségi szinten Kiaknázatlan terület még a Stroke- rehabilitációs programok beindítása, továbbfejlesztése

ÉBERSÉGPROGRAMOK KIDOLGOZÁSA 7. Kardiovaszkuláris rizikószűrés iskoláskorban Praxisközösség szintű prevenciós protokollok kialakítása Népszerű modul a szülők körében – fogékonyak a szűrőprogramokra, felismerik a hasznosságát A szülők, ha magukra kevésbé is figyelnek, de gyermeküket óvják

EREDMÉNYEK Betegekkel való együttműködés javul Compliance/adherentia javul, mélyül (gyakori vizitek miatt) Betegelégedettség javul Aktív közreműködés a páciensek részéről Egyéni egészségtervek kialakítása online portálon keresztül Multidisciplináris találkozás Betegelégedettség mérésével feedback a tagoknak

A PRAXISKÖZÖSSÉGEK KIALAKÍTÁSÁHOZ TÖBB VÁLTOZÁST KELL MÉG ESZKÖZÖLNI Egységes minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszer bevezetése Szakmai és gazdasági kontroll működése Hosszabb távú beruházások Irányvonalak Plusz programok tervezése Folyamatos szakmai fejlődés/képzés Lifelong learning Professional Personal Development

PREVENCIÓ Népegészségügyi prevenció Kvaterner prevenció Szűrővizsgálatok Kvaterner prevenció Háziorvos kötelessége: Overmedikalizációnak (UEMO nyilatkozat-2008) kitett pácienseit azonosítani, megvédeni őket az új „gyógyszer-invázió” ellen, velük egyeztetve közbeavatkozni az etika és erkölcs szabályai szerint.

AZ EU TAGORSZÁGOK MÁR BIZONYÍTOTTÁK Több-biztosítós rendszer Privát kasszák az általános szűrővizsgálatokat kapitális alapon (kártyapénz) felül finanszírozzák Visszaigazolódott a motivált alapellátók prevenciós teljesítményének számukra pozitív pénzügyi hatása Fejkvóta, eset-és minőség finanszírozás kombinációja Európai Bizottság és WHO támogatott tanulmányok bizonyították a rendszer kedvező hatását alacsony-közepes nemzeti jövedelmű országok alapellátási rendszereinek működtetése során!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!