GAZDASÁGPOLITIKA ÖSSZEFOGLALÓ 2016/2017 Tavaszi szemeszter

A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA I. Nehéz egyértelmű definíciót találni. A gazdaságpolitika szorosan kapcsolódik a makroökonómiához. Egyfajta megfogalmazás: az állam nézetei, elhatározásai, döntései, amelyeket társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika jelentősen befolyásolja a társadalmi-gazdasági szereplők döntéseit, mozgásterét  a gazdaság-elemzésnél a gazdaságpolitikát is vizsgálni kell.

A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA II. Más megközelítésben a gazdaságpolitika közép-pontjában szükséglet-kielégítés áll. Szükséglettípusok gazdaságpolitikai szempontból: Egyéni Össztársadalmi Fejlesztési !

GAZDASÁG ÉS POLITIKA A gazdaságpolitika kormányzati szintű kategória.  nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból indul ki. A közgazdaságtan a preferenciákat általában adottnak veszi, a politika a preferenciák megváltoztatására is törekszik. A gazdasági és a politikai célszerűség szembekerülhet egymással. Mindezt a választási ciklusok felerősítik.

A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) Már Adam Smith foglalkozott az állam szerepének meghatározásával: A társadalom védelme külső támadásokkal szemben; A társadalom tagjai között ne legyenek igazságtalanságok; Olyan kiadások, intézmények létrehozása, amelyek a társadalom többségének érdekeit szolgálják.

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI I. Általánosságban: társadalmi jólét növelése, a jóléti függvény maximálása Kicsit pontosabban: gazdasági növekedés elősegítése hatékonyság növelése gazdasági stabilitás a gazdaság modernizálása jövedelemegyenlőtlenségek csökkentése

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI II. 1. Fenntartható gazdasági növekedés Mérés: GDP-növekedés + GDP-szerkezet Szerkezet: export, beruházás vs. fogyasztásorientált 2. Árstabilitás Infláció alakulása (ezen belül esetleg maginfláció) 3. Foglalkoztatás Munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta, aktivitási ráta

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI III. 4. Egyensúly Külső egyensúly: külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg (egyenleg összege, illetve a GDP százalékában) Belső egyensúly: államháztartási egyenleg (a GDP százalékában)

A GAZDASÁGPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE 1. MAKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK monetáris politika, költségvetési politika, árfolyam-politika 2. MIKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK versenypolitika, iparpolitika, kereskedelempolitika, foglakoztatási politika (konkrétabban pl. támogatások, szubvenciók) 3. TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZKÖZÖK oktatáspolitika, lakáspolitika, egészségügy- és nyugdíj-politika

A GAZDASÁGPOLITIKA RÉSZPOLITIKÁI Ágazati típusú részpolitikák: agrárpolitika, iparpolitika Funkcionális típusú részpolitikák: pénzügypolitika (monetáris és fiskális politika), versenypolitika, külgazdaságpolitika Rendszerpolitika: versenypolitika, infrastruktúra-politika, támogatáspolitika Folyamatszabályozó politika: pénzügypolitika, jövedelempolitika

A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI I. Közvetlen szereplők: Belföldiek: parlament kormány állam központi közigazgatási szervek) központi bank (függetlenség!) Külföldiek: nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI II. Közvetett szereplők: Szövetségek (pártok, közjogi szövetségek (kamarák, TB-önkormányzatok, magánjogi szövetségek (piaci szövetségek, érdekszövetségek, lobbyk) Tanácsadók (tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsok, csoportok)

GAZDASÁGPOLITIKAI IDEOLÓGIÁK CÉL/IDEOLÓGIA SZOCIALISTA KONZERVATÍV LIBERÁLIS NÖVEKEDÉS DOMINÁNS JELENTŐS INDIVID. DÖNTÉS MÁSODR. KOLL. DÖNTÉS ELUTASÍTJA TELJES FOGLALK. ÁRSTABILITÁS FIZ. MÉRL. EGY.S. ESÉLYEGYENLŐSÉG EGYENLŐ ELOSZTÁS

GAZDASÁGPOLITIKAI ISKOLÁK I. KERESLET-ORIENTÁLT ISKOLA (KEYNES) Cáfolja a klasszikus tanításokat (beruházás≠megtakarítás; a teljes foglalkoztatás nem önműködően valósul meg). A teljes foglalkoztatás nem biztosítja a bérek rugalmasságát. A nemzetgazdasági kereslet határozza meg a jövedelmet, ezáltal a piaci egyensúlyt, a teljes foglalkoztatás felé a kereslet szabályozásával tudunk eljutni. Válság esetén csak fiskális úton lehet beavatkozni. Eszközök: beruházási kereslet növelése, transzferkifizetések emelése, fogyasztási, forgalmi adók csökkentése

GAZDASÁGPOLITIKAI ISKOLÁK II. KÍNÁLAT-ORIENTÁLT ISKOLA (FRIEDMAN) A neoklasszikus nézeteken és a monetarizmuson alapul A pénzkínálat szabályozása határozza meg a nemzetgazdasági jövedelmet, ez vezet a teljes foglalkoztatáshoz. A piac képes hosszú távon elmozdulni az egyensúlyi állapot felé. Alacsony állami szerepvállalás, a válságot az állam okozza Erős magánszektor kiépítése a cél. Árstabilitás, államadósság csökkentése Eszközök: dereguláció, privatizáció, munkaerőpiac rugalmassá tétele, beruházás-ösztönzés „Antiinflációs politika”

GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYZATOK I. Jóléti állam Neoliberalista állam Szociális piacgazdaság Közös jellemzők: piacgazdaság legfontosabb célok: növekedés és jólét Különbségek: másodlagos cél, verseny, szociális háló, állam szerepe

GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYZATOK II. Másodlagos cél: Jóléti: teljes foglalkoztatás Neoliberalista: piac szerepének maximalizálása Szociális piacgazdaság: pénz értékállósága (árstabilitás) Verseny: Jóléti: szükséges rossz Neoliberalista: ez a lényeg, ezt kell abszolutizálni Szociális piacgazdaság: alapérték, igenli, de biztosítani kell az egyenlő esélyeket.

GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYZATOK III. Szociális háló: Jóléti: univerzális, mindenkire vonatkozik Neoliberalista: csak rászorultsági alapon Szociális piacgazdaság: szelekció, a rászorult is tegyen valamit („Hilfe zur Selbtshilfe”) Állam szerepe: Jóléti: egyenlőtlenségek enyhítése (redisztribúció, allokáció) Neoliberalista: minimális szerep, a mikrogazdasági folyamatokból maradjon ki az állam Szociális piacgazdaság: krízis esetén átmenetileg redisztribúció, allokáció

GAZDASÁGPOLITIKÁK TOVÁBBI CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Demokrácia – szolidaritás – növekedés hármasa Ázsiai kapitalizmus-modell: növekedés + szolidaritás Angolszász modell: növekedés + demokrácia Rajnai modell: szolidaritás + demokrácia

AZ ÁLLAM SZEREPE A MODERN GAZDASÁGBAN Az állami szerepvállalás közvetlen formái pl.: hatósági ármeghatározás minimálbér-szabályozás (előnyök-hátrányok) állami vállalatok Az állami szerepvállalás mértéke meghatározható a kormányzati kiadások relatív súlyával is.  redisztribúciós ráta. Redisztribúciós ráta: állami kiadások/GDP*100

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS GAZDASÁGPOLITIKA A gazdasági növekedés nem öncél. Szükség van rá a társadalom jólétének emeléséhez, a versenyképesség fenntartásához, növeléséhez. Hatással van a jövedelmi folyamatokra, a reáljövedelem alakulására. Befolyásolja a kormány gazdaságpolitikájának sikerességét. (minél erőteljesebb, annál hitelesebbnek tűnik a gazdaságpolitika)

A VERSENY FOGALMA Verseny – a piacgazdaságok alapvető jellemzője Kornai János: a verseny egyfajta koordinációs mechanizmus A piacon megjelenő eladók és vevők magatartását meghatározó elv. Több eladó és vevő jelenik meg egyszerre – érdekkonfliktus alakul ki közöttük. Az államnak meg kell teremtenie és be kell tartatnia a verseny törvényi kereteit.

A PIACSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI 1. Versenytörvények, felügyeleti szervek 2. Ágazati szabályozás 3. Egyéb szabályozás (körny. védelem, fogy. védelem) 4. Közvetlen eszközök (támogatások, szubvenciók) Ma: „szabályozó típusú állam” a meghatározó, nem annyira a közvetlen beavatkozás. Speciális ágazati szabályozások: energiaszektor, pénzügyi rendszer

MONETÁRIS POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely az irányadó kamatlábon, az árfolyamon, a pénzmennyiség-szabályozáson keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására. A független jegybank (központi bank) irányítja. Jegybanki függetlenség: Intézményi (a jegybankot nem lehet utasítani) Személyi (kinevezési és leváltási rend, rotáció) Működési (minden felhatalmazással rendelkezik) Pénzügyi (saját erőforrások, eszközök, bevételek, ill. a közvetlen állami finanszírozás tilalma)

MONETÁRIS POLITIKAI ALAPELVEK Fő célja az ár és a pénzügyi stabilitás Kerülje el az időbeli inkonzisztenciát Előretekintő legyen Legyen összehangolva a fiskális politikával A döntéshozók elszámoltathatóak legyenek

A KÖZPONTI BANK LEGFONTOSABB FELADATAI A monetáris politika meghatározása és megvalósítása Bankjegy- és érmekibocsátás, a törvényes fizetőeszköz biztosítása A deviza- és aranytartalékok kezelése A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása Statisztikai információgyűjtés A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása

A MAGYAR NEMZETI BANK Magyarország központi bankja, Az EKBR tagja. Legfőbb döntéshozó szerve a MONETÁRIS TANÁCS (belső és külső tagok), feladatai: - a független jegybank kamatainak meghatározása, - inflációs célkövetés, - a forint árfolyamával kapcsolatos döntések.

ÁRSTABILITÁS – DE MIÉRT? AZ INFLÁCIÓ NÉHÁNY KÖLTSÉGE Az árak fontos gazdasági információforrások. A gyakori, nagymértékű emelkedés gátolja az erőforrások hatékony elosztását. A befektetők inflációs kockázati felárat várnak el. Az inflációtól való félelem csökkenti a háztartások megtakarítási hajlandóságát, előrehozzák fogyasztásukat. A várttól eltérő infláció nem szándékolt jövedelem- és vagyon-újraelosztáshoz vezet. Csökken a pénz vásárlóereje.

PÉNZÜGYI STABILITÁS FOGALMA „A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer képes ellenállni a gazdasági sokkoknak, és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását.” (Magyar Nemzeti Bank)

INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE I. Elemei: A jegybank meghatározza, mit ért árstabilitáson. Meg kell adni az inflációs cél időhorizontját. Meg kell határoznia, melyik inflációs indexet használja. Választani kell sávos vagy pontinflációs cél között. Dönteni kell, készít-e inflációs jelentést, előrejelzést. Fontos szerepe van a jegybanki kommunikációnak.

INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE II. Előny: hosszú távú antiinflációs elkötelezettség, nem kell közbülső célt meghatározni, a várakozásokat jól tudja befolyásolni. Hátrány: nehezen elszámoltatható a jegybank, komoly gazdaságpolitikai, jegybanki függetlenségi feltételek. Alkalmazás: 90-es évektől kedvelt, eleinte alacsonyabb inflációjú fejlett országok, napjainkban közepesen fejlett országok is. Magyarországon 2001-től!

ÁRFOLYAM-RENDSZEREK I. Rögzített (fix) árfolyamrendszerek: monetáris unió, dollarizáció/euroizáció (önálló valuta nélküli rendszerek), valutatanácsi rendszer (currency board) Lebegő (sávos) árfolyamrendszerek: szabadon lebegő, irányítottan lebegő, sávosan lebegő Köztes árfolyamrendszerek: rögzített, de kiigazítható, más valutához, valutakosárhoz kötött, csúszó leértékelés (indexált vagy előre bejelentett)

ÁRFOLYAM-RENDSZEREK II. Speciális árfolyam rendszerek: ERM (European Exchange Rate Mechanism), a közös európai valutára történő felkészülés) ERM I (1979-1999) az ingadozás mértéke: 2,25 %, kivéve az olasz líra 6 % ERM II. az ingadozás mértékét a központi árfolyamhoz képest 15 %-ra növelték. Jelenlegi tagok: Dánia, Lettország, Litvánia

KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely a kormányzati kiadások és az adózás irányításán keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására, magatartására. Más megfogalmazásban: az állam pénzügyeinek menedzselése a költségvetés az államháztartás kezelése Irányítója a Pénzügyminisztérium (Nemzetgazdasági Minisztérium).

KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA KAPCSOLÓDÁSA A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓIHOZ Redisztribúció: lakosság piacon szerzett jövedelmeinek átcsoportosítása, jövedelem-különbségek mérséklése, fogyasztás-megtakarítás arányának befolyásolása Allokáció: közjavak kínálata, vállalkozások jövedelmének differenciált befolyásolása Stabilizáció: gazdasági ciklusok „tompítása”

AZ ADÓZÁS GAZDASÁGFILOZÓFIÁJA Társadalmi közmegegyezés bizonyos közfeladatok ellátására az állam bekapcsolásával; Adóoptimalizálás, adóelkerülés, adócsalás; Alul- és túladóztatás; Az adóellenőrzés szerepe; Fekete-és szürke gazdaság.

ALAPFOGALMAK - ÁLLAMHÁZTARTÁS Az államháztartás a (tág értelemben vett) kormányzat gazdálkodásának rendszere, pénzügyi terve, mérlege. Feladata: nem nyereségorientált intézményein keresztül az össztársadalmi szükségletek ellátása. Alrendszerei: központi költségvetés helyi önkormányzatok társadalombiztosítás elkülönített állami pénzalapok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI I. Központi költségvetés: a legfontosabb, méretét tekintve a legnagyobb alrendszer, amely a kormányzati és államhatalmi szerveket intézményeket foglalja magába. Helyi önkormányzatok: államháztartáson belüli és kívüli eszközökből önállóan gazdálkodnak. Szerepük, formájuk függ az államszerkezettől is.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI II. 3. Társadalombiztosítás: a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere (nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás). Érvényesül a szolidaritási elv is. 4. Elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Pl.: Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELI OLDALA I. Közgazdasági jellegű csoportosítás: Folyó bevételek Adók és adójellegű bevételek Nem adójellegű bevételek (kamatbevétel, osztalék) Egyéb folyó bevételek Tőkebevételek (vagyontárgyak, föld eladása) Privatizációs bevételek

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELI OLDALA II. Adók: Az állam által előírt olyan kötelező befizetések az állampolgárok, jogi személyek, és itt élő külföldiek részéről, amelyek a költségvetési kiadások fedezését szolgálják és amelyek nem keletkeztetnek közvetlen jogokat a befizetők számára. (közvetlen vs. közvetett; központi vs. helyi) Járulékok, illetékek: Fizetésük ellenében a befizető jogosultsághoz jut (pl.: TB-járulék, vagyonátruházási) Díjak (környezetterhelési), hozzájárulások (rehabi-litációs) Tőkebevételek: tulajdon utáni részesedés, értékpapír-értékesítés, tárgyi eszköz-, készlet, földértékesítés Bírságok

KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI MÓDSZEREK Mire irányul az állami finanszírozás? Intézmény-finanszírozás Feladat-finanszírozás Költség-finanszírozás Normatív finanszírozás Teljesítésarányos finanszírozás

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEI Az éves költségvetés elve A nyilvánosság elve Az egységesség elve A teljesség elve A valódiság elve Az univerzalitás elve A részletezettség elve A közbeszerzési kötelezettség elve Az állami támogatások korlátozásának elve

ELADÓSODOTTSÁG - ÁLLAMADÓSSÁG Ország eladósodottságának mértéke: a nemzetgazdaság (a gazdasági szereplők is) külföld felé történő eladósodottsága (külső adósság). Államháztartás (önkormányzati alrendszer is!) adóssága: belföldi és külföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben áll fenn (belső adósság). Ezt nevezzük ma államadósságnak. Szuverén adósság – visszafizetését az állam garantálja. Európai Unió: államháztartás adóssága, mely bizonyos kvázi-fiskális tevékenységeket (pl.: állami vállalatok adósságai) is tartalmaz.

KÖSZÖNÖM AZ EGÉSZ FÉLÉVES FIGYELMET!