Az Európai Unió szociálpolitikája Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) EU-közösségi politikák

I. Szociálpolitika Szociálpolitika: sajátos szerep az integráció folyamatában. Polgárok életét közvetlenül és érzékenyen érintő kérdések. Társadalom valamennyi rétegét érinti. Főbb kedvezményezettek: Szociálpolitikára vonatkozó szabályok: EUMSz. harmadik része tartalmazza. DE a Lisszaboni Szerződés a foglalkoztatás kérdését külön címszó alatt tárgyalja.

II. A szociálpolitika sajátosságai I. Szociálpolitika: összetett politikaterület. Sajátos területe a foglalkoztatáspolitika. Szociálpolitika társadalompolitikai kérdései: Szociálpolitika: más szakpolitikákhoz való kötődés. Társadalompolitika: sajátos jogalkotási rendszer. De a szabályozás jórészt tagállami hatáskör.

II. A szociálpolitika sajátosságai II. Szociálpolitika: nemzetközi, illetve közösségi jogi alapelvek. De a szociálpolitika kimunkálása és végrehajtása: lassú előrehaladás és ellentmondás a tagállamok között. Római Szerződés: szabályozás gazdasági integráció programjához való kötődése. Mediterrán országok csatlakozása: gazdasági kohézió erősítése. Közösség „szociális dimenziójának programja”:

III. Az európai értékrend – a társadalompolitika alapelvei I. Európa humanista örökségének, európai szellemi és kulturális örökség elismert és elfogadott értékeinek szerepe. Európa jellemzői: Unió elvei és az általa biztosított jogosultságok: Nemzetek kulturális sajátosságainak megőrzése + kulturális sokféleség integrálása. EU: tagállamok együttműködésének támogatása a kultúra terén.

III. Az európai értékrend – a társadalompolitika alapelvei II. Európai identitás megteremtése. Küzdelem az európai identitás gyakran felbukkanó torzulása ellen. Európai identitás fontos eszköze: uniós polgárság jogintézménye. 1985. Európai útlevél biztosítása. Európai zászló és európai himnusz:

III. Az európai értékrend – a társadalompolitika alapelvei III. EU társadalompolitikai célkitűzései: nemzetközi és európai uniós jogi elvek. Európa Tanács Emberi Jogi Konvenciója: közösségi vívmányok része. Amszterdami Szerződés: emberi jogok súlyos és tartós megsértése esetén lehetőség nyílik a vétkes tagállam tagságának felfüggesztésére. ENSZ Közgyűlés nyilatkozata a „külföldiek” (idegenek) jogállásáról.

III. Az európai értékrend – a társadalompolitika alapelvei IV. Belföldi jogegyenlőség (nemzeti elbánás) elve: Megkülönböztetés minden formájának tilalma uniós polgárok esetében. Állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilos minden területen! Társadalombiztosítási ellátórendszerek: egyenlő elbánás és egyetemesség elve. Társadalompolitikai alapelv: esélyegyenlőség.

III. Az európai értékrend – a társadalompolitika alapelvei V. Amszterdami Szerződés: egyenlőtlenségek kiküszöbölése minden területen. EU kiemelt célja: nemek közötti egyenlőtlenségek leküzdése. Két irányelv a hátrányos helyzetű csoportok diszkriminációja elleni határozott közösségi fellépés terén. Lisszaboni Szerződés: Kohéziós politika szerepe a hátrányos helyzetű régiók integrálásában.

IV. Az európai uniós szabályozás keretei, elvei, eszközei I. Lisszaboni Szerződés: szociálpolitika megosztott hatáskörű terület közé tartozik. Szabályozás nagyrészt tagállami hatáskörben marad. Szabályozás elvei: Szubszidiaritás elve: Unió és a tagállamok közötti hatalommegosztás elve. Horizontális és vertikális szubszidiaritás. Unió szintjén működő szervezetek köre:

IV. Az európai uniós szabályozás keretei, elvei, eszközei II. „Európai szintű párbeszéd” Arányosság elve: szubszidiaritás elvének garanciája. Sokféleség tiszteletben tartásának elve: Szociális biztonsági rendszer alapelveinek meghatározása: tagállami feladat. Tagállami intézkedések: Unió erősítését + versenyképessége növelését kell szolgálniuk.

IV. Az európai uniós szabályozás keretei, elvei, eszközei III. Társadalompolitika szabályozásának eszközei: 1. kötelező normák, 2. jogilag nem kötelező, de ajánlott szabályok, 3. uniós döntéshozatalon kívül eső területek, 4. „nyitott koordináció” módszere. Szociálpolitikai intézkedéseket elfogadó jogi aktusok is eltérőek. Rendes jogalkotási eljárás a szabályok nagy többsége esetén, de néhány területen különleges jogalkotás érvényesül.

V. Az európai szociális modell kialakulása I. Római Szerződés: kizárólag a gazdasági integráció céljaihoz kötődő, általános jellegű szabályozás. Tagállamok: nem tartották szükségesnek a szociálpolitika terén való közösségi beavatkozást. 1970-es évek: a világgazdasági válság és a kedvezőtlen negatív hatások szükségessé tették a szociálpolitika közösségi szabályozását. De a tagállamok saját hatáskörükben tartották a jogalkotást.

V. Az európai szociális modell kialakulása II. Egységes Európai Okmány: társadalmi-gazdasági kohézió + szolidaritás kérdése. Új elem: regionális politika. Szolidaritás elvének gyakorlatba való átültetése. Európai Szociális Charta (1989): „szociális dimenzió” programja. Chartához kapcsolódó szociális akcióprogram (1990).

V. Az európai szociális modell kialakulása III. Maastrichti Szerződés: Szociális Egyezmény csatolása a Szerződéshez. 1990-es évek: munkaerőpiac közösségi szintű szabályozásának szükségessége. 1993. Fehér Könyv „Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás – kihívások és a XXI. századba vezető út” címmel. Amszterdami Szerződés: foglalkoztatási politika közösségi szintre kerülése. AGENDA 2000 nevű dokumentum (1997):

V. Az európai szociális modell kialakulása IV. AGENDA 2000: gazdasági növekedés, szociális előrehaladás, környezetvédelem. Lisszaboni Stratégia: foglalkoztatás, versenyképességm tudás, szociális kohézió, fenntartható fejlődés. 2000. Nizzai csúcsértekezlet: Európai Szociális Napirend programjának elfogadása. Alapjogi Charta (2000): polgárok jogainak Unió szintjén való megjelenítése.

V. Az európai szociális modell kialakulása V. Lisszaboni Szerződés: Unió szerepvállalásának megerősítése a szociális kérdések területén. Az Alapjogi Charta jogerőre emelkedett. Fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó szabályozás az Alapjogi Chartában: Az idősekre, a nyugdíjasokra vonatkozó szabályozás az Alapjogi Chartában: Társadalompolitikai célok: Bizottság kezdeményezheti a tagállamok együttműködését + segíti az intézkedések összehangolását.

V. Az európai szociális modell kialakulása VI. Uniós állampolgárok életét javító egészségügyi programok. Egészségügyi ellátórendszerek szabályozása: tagállami hatáskör. Lisszaboni Szerződés: „emberi egészségvédelem magas szintjének” biztosítása. Egészségügy területe: Az Európai Bizottság„Az Európai Közösség egészségügyi stratégiájáról szóló közleménye” (2000) és az ehhez kapcsolódó Cselekvési Terv

VI. Az érdek-képviseleti szervek és a pénzügyi eszközök szerepe a szociálpolitikai célok megvalósításában I. EU érdek-képviseleti szervei: Gazdasági és Szociális Bizottság és Régiók Bizottsága. Gazdasági és Szociális Bizottság: gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonása az uniós döntések előkészítésébe, de konzultációs-tanácsadási jogkörrel rendelkezik. Régiók Bizottsága: regionális és helyi önkormányzatok képviselete az uniós döntéshozatalban. Régiók Bizottsága: Unió szociális dimenziójának kiteljesedését támogatja.

VI. Az érdek-képviseleti szervek és a pénzügyi eszközök szerepe a szociálpolitikai célok megvalósításában II. EU szociálpolitikájának fontos része: tagországoknak nyújtott támogatások rendszere. Európai Szociális Alap: Római Szerződés hozta létre, EU szociálpolitikai céljait szolgálja. Támogatás célterületeinek változása és bővülése. A támogatás elve a „kiegészítés elve”. Kohéziós Alap:

Irodalom - Káldy Zoltánné (szerk.): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Budapest, 2010. - Horváth Zoltán – Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, hvgorac, Budapest 2010.