Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere

Történelmi visszatekintés 1990.: tanácsrendszer helyett önkormányzati rendszer Rendkívül széleskörű hatáskör: Teljes közoktatási vertikum óvodától érettségiig Közigazgatási, államigazgatási szolgáltatások Szociális segélyezés, intézmények fenntartása, Egészségügyi alapellátás és szakellátás Minden településnek azonos feladat- és hatásköre volt mérettől függetlenül Szakmai és pénzügyi problémák jelentkezése, nagyfokú eladósodás, fokozatosan kimerültek a rendszer tartalékai 2

Új önkormányzati törvény elfogadása Feladatmegosztás változása az állam és az önkormányzatok között 2010-től kezdődően önkormányzati megújulás, sor került a feladatok újrastrukturálására. Új önkormányzati törvény elfogadása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2012-től a megyei önkormányzatok intézményeit átvette az állam, náluk csak a területfejlesztési feladatok maradtak. Komoly szerep újra a 2014-2020-as uniós tervezési ciklusban. 2013: települési önkormányzatok feladatainak újradefiniálása: az államigazgatási feladatok nagyrészt elkerültek az önkormányzatoktól, csak a helyi szinten szabályozandó ügyek maradtak. A járások (nem önkormányzati szint) létrejötte, járási kormányhivatalok, Az önkormányzatoknál maradó igazgatási feladatok: közös önkormányzati hivatalok a 2000 fő alatti önkormányzatok esetében: 2000 fős „bokrokat” kell létrehozni, de ez nem korlátozza az önkormányzatok önállóságát 3

Feladatmegosztás változása az állam és az önkormányzatok között Jellemző a jelentősebb állami szerepvállalás irányába való eltolódás Köznevelési feladatok közül csak az óvodai ellátás maradt önkormányzati feladat, 2016-ig osztott felelősség volt az iskolai oktatás területén, 2017. január 1-jétől az iskolák szakmai fenntartása mellett a működtetés is állami feladattá vált Egészségügyi feladatok közül csak az alapellátás és a járó-beteg szakellátás helyi feladat, a kórházak állami fenntartásba kerültek Szociális feladatok közül az alapszolgáltatások, nappali ellátás, hajléktalanok, idős korúak ellátása, gyermekek átmeneti gondozása, gyermekétkeztetés (a normatív segélyezési feladatok ellátása 2015. évi átalakításával elsősorban állami feladat, az önkormányzatok saját döntésük függvényében, saját forrásból nyújthatnak települési támogatást) Kulturális területen a könyvtárak, múzeumok (megyei jogú városok) és a kiállítóhelyek, tájházak, mozgókönyvtár 4

Az önkormányzatok jogállása A helyi önkormányzás joga kétféleképpen gyakorolható: Közvetett joggyakorlás (képviselőtestületen keresztül) Közvetlen joggyakorlás (helyi népszavazás) Önkormányzati autonómiák: Szabályozási autonómia (rendeletalkotás) Gazdasági autonómia (helyi adók, vagyongazdálkodás, vállalkozás) Szervezeti autonómia (SZMSZ, társulások, szövetségek) Törvényességi felügyeletüket (nem csak ellenőrzés!) a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el Kötelező feladatot csak törvény írhat elő önkormányzat számára, ezen felül önként is vállalhatnak feladatokat 5

Az önkormányzatok jogállása Az önkormányzati az államháztartás külön alrendszerét képezik, elkülönülve a központi alrendszertől Az önkormányzáshoz való jogot az Alaptörvény rögzíti, az önkormányzatokról sarkalatos törvény szól (Mötv.) Kétszintű önkormányzati rendszer: települési (3178): község, város, megyei jogú város, kerület, főváros (egyben területi is) területi önkormányzatok (19): megyei Az önkormányzatok között nincs alá-fölé rendeltség Társulások hozhatóak létre, az Mötv. alapján kötelező társulások létrehozatala is előírható (ezzel a lehetőséggel eddig nem élt a jogalkotó) 6

Önkormányzati feladatok, helyi közügyek Mötv. 13. §-a határozza meg, csak a valóban helyi érdekű, helyben leginkább szabályozható ügyek kerültek ebbe a körbe. A legfontosabbak: Településüzemeltetés (közvilágítás, temető, helyi közutak) Óvodai ellátás Kulturális szolgáltatások, múzeumok fenntartása, nyilvános könyvtári ellátás Szociális és gyermekjóléti ellátások Kommunális feladatok: hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, víziközmű szolgáltatás Településfejlesztés Törvény más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat 7

Az önkormányzatok költségvetése Jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be február 15-éig, 2000 lakos felett kötelező a Pénzügyi Bizottság létrehozása Az önkormányzatnak az előterjesztést követő harminc napon belül kell az elemi költségvetésről adatot szolgáltatni a kincstár felé (amennyiben a rendeletet március 15-éig nem fogadják el, úgy az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotniuk) Működési hiány nem tervezhető Adósságot keletkeztető ügylet valamint kezesség- és garanciavállalás főszabályként csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthető Kincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi a gazdálkodást, 2015-től Kincstár hatásköre kibővült a pénzügyi-gazdasági (könyvvizsgálati jellegű) ellenőrzéssel 8

Települési önkormányzatok száma, lakosságszáma 2016. január 1-jén (db) (%) (fő) Községi önkormányzatok 500 fő lakosságszám alatt 1 064 33,48% 280 904 2,80% Községi önkormányzatok 500 és 999 fő lakosságszám között 673 21,18% 482 581 4,81% Községi önkormányzatok 1000 és 2999 fő lakosságszám között 856 26,94% 1 448 802 14,46% Községi önkormányzatok 3000 fő lakosságszámmal vagy e fölött 102 3,21% 385 203 3,84% Községi önkormányzatok összesen 2 695 84,80% 2 597 490 25,92% Nagyközségi önkormányzatok 114 3,59% 428 301 4,27% Városi önkormányzatok 5000 fő lakosságszám alatt 90 2,83% 309 374 3,09% Városi önkormányzatok 5000 és 9999 fő lakosságszám között 112 3,52% 781 654 7,80% Városi önkormányzatok 10 000 fő lakosságszámmal vagy e fölött 120 3,78% 2 208 206 22,03% Városi önkormányzatok összesen 322 10,13% 3 299 234 32,92% Megyei jogú városi önkormányzatok 23 0,72% 1 992 363 19,88% Fővárosi és kerületi önkormányzatok 24 0,76% 1 705 272 17,01% Települési önkormányzatok összesen 3 178 100,00% 10 022 660

Helyi önkormányzati alrendszer főbb pénzforgalmi adatai   BEVÉTELEK 2013. évi teljesítés 2014. évi teljesítés 2015. évi teljesítés 2016. évi várható Saját folyó bevételek 1 032 712,60 1 032 228,70 1 119 756,60 1 176 894,0 ebből helyi adó bevételek 644 586,00 668 494,00 739 827,00 798 594,0 Átengedett bevételek 27 989,40 28 395,90 29 343,00 29 900,0 Saját folyó és átengedett bevételek összesen 1 060 702,00 1 060 624,60 1 149 099,60 1 206 794,0 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 436 675,90 519 829,50 686 457,20 395 755,0 Állami hozzájárulások és támogatások 711 106,70 792 394,80 665 385,10 675 415,3 Államháztartáson belüli átutalások 206 344,00 278 128,10 293 832,10 314 945,0 Államháztartáson kívüli átutalások 29 031,10 34 089,70 52 788,60 27 230,0 Költségvetési bevételek összesen 2 443 859,70 2 685 066,70 2 847 562,60 2 620 139,3 Finanszírozási bevételek 369 893,50 437 971,20 458 212,10 345 000,0 Tárgyévi bevételek összesen 2 813 753,20 3 123 037,90 3 305 774,70 2 965 139,3 Kiadások Személyi juttatások 519 665,20 617 445,20 638 808,10 689 940,0 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 128 948,80 149 776,40 158 559,50 167 386,8 Dologi kiadások 706 880,10 721 037,70 740 621,80 709 753,7 Folyó (működési) kiadások 1 355 494,10 1 488 259,30 1 537 989,40 1 567 080,5 Felhalmozási és tőkejellegű kiadások 643 830,80 762 991,70 966 488,30 420 658,8 Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások 331 719,10 344 305,30 329 530,50 303 550,0 Költségvetési kiadások összesen 2 331 044,00 2 595 556,30 2 834 008,20 2 291 289,3 Finanszírozási kiadások 119 155,60 139 682,50 58 520,40 80 000,0 Tárgyévi kiadások összesen 2 450 199,60 2 735 238,80 2 894 646,20 2 371 289,3 Költségvetési egyenleg (konszolidáció hatását kiszűrve) 112 815,7 (76 517,4) 89 510,4 (20 756,4) 13 554,4 328 850,0

A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint   2002 2006 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 várható Bruttó adósságállomány 191,5 490,1 1248 1196 1067 459,6 31,2 36,6 40,0 Pénzforgalmi egyenleg -105 -156,5 -232 143,5 90,3 112,8 89,5 13,6 328,9 Adósságkonszolidáció nélküli pénzforgalmi egyenleg 1,2 16,6 76,5 20,8 328,9* A demográfiai változások kezelésének legcélzottabb formája az öregségi nyugdíjkorhatár emelése. 2016-ban, az 1954-ben született korosztállyal kezdődne. Születési korcsoportonként 4 hónap emelést jelentene, így 2027-ben, az 1962-ben született korosztállyal érné el az emelt korhatárként kitűzött 65. életévet. Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor párhuzamosan emelkedik a nyugdíjkorhatárral, maximális időtartama 2 év. * Az EU-s források nagy mértékű önkormányzatoknak történő átutalása miatt ilyen kiugró az adat. 11

A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint A demográfiai változások kezelésének legcélzottabb formája az öregségi nyugdíjkorhatár emelése. 2016-ban, az 1954-ben született korosztállyal kezdődne. Születési korcsoportonként 4 hónap emelést jelentene, így 2027-ben, az 1962-ben született korosztállyal érné el az emelt korhatárként kitűzött 65. életévet. Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor párhuzamosan emelkedik a nyugdíjkorhatárral, maximális időtartama 2 év. 12

Helyi adók rendszere Vagyoni típusú adók: Építményadó (max. 1846,6 Ft/m2, vagy a forgalmi érték 3,6%-a) Telekadó (max. 335,7 Ft/m2, vagy a forgalmi érték 3%-a) Magánszemélyek kommunális adója (max. 28 538,5 Ft/adótárgy/év) Idegenforgalmi adó (max. 503,6 Ft/fő/vendégéjszaka, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj 4 %-a) Helyi iparűzési adó: Állandó jellegű tevékenység után (max. nettó árbevétel 2%-a) Ideiglenes jellegű tevékenység után (max. 5 000 Ft/nap) 2015-től lehetőség nyílt a települési adók kivetésére, melyet az önkormányzatok szabadon szabhatnak ki kizárólag magánszemélyekre, más adónem által nem adóztatott adótárgyra 13

Helyi adó bevételek a 2012-2016. években   millió forintban Helyi adók 2012. évi teljesítés 2013. évi teljesítés 2014. évi teljesítés 2015. évi teljesítés 2016. évi várható Iparűzési adó 471 022,2 500 867,0 523 120,0 584 365,4 638 341,3 Építményadó 96 319,0 102 718,0 105 107,0 111 957,3 114 544,1 Telekadó 17 523,0 19 395,0 17 938,0 19 102,0 21 163,4 Kommunális adó 13 175,8 13 175,0 13 005,0 13 443,3 14 399,8 Idegenforgalmi adó 7 712,0 8 431,0 9 324,0 10 501,4 10 145,3 ebből: 7 682,0 8 410,0 9 126,0 10 475,3 9 300,0 - tartózkodás után - építmény után 30,0 21,0 198,0 26,1 - Összesen 605 752,0 644 586,0 668 494,0 739 369,4 798 594,0

A helyi önkormányzatok 2015 A helyi önkormányzatok 2015. évi iparűzési adóbevételei településtípusonként Településtípus Önkormányzatok száma Iparűzési adórendelettel rendelkező önkormányzatok száma Iparűzési adóbevétel összege* millió forint Átlagos adóbevétel millió forint Egy lakosra jutó adóerő-képesség forint minimuma maximuma átlaga Főváros* 1 112 454,60 45 087 Fővárosi kerület* 23 107 936,72 4 692,90 35 061 46 632 40 997 Megyei jogú város 135 819,32 5 905,19 17 681 105 115 44 532 Város 322 168 697,51 523,91 4 553 216 404 28 665 Nagyközség 107 10 788,74 100,83 2 944 165 692 16 698 Község 2702 2361 48 683,14 20,62 140 3 893 294 14 491 Összesen 3178 2814 584 380,03 207,67   * A Főváros és kerületek között az adóbevétel a forrásmegosztási törvény alapján megosztásra került

Feladatalapú finanszírozási rendszer 2013. évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt, ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása került bevezetésre. A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradó és átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó 60%-a) 2013. évtől a megnövekedett állami feladatok ellátását szolgálják. A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatív finanszírozási rendszert felváltotta a feladatalapú finanszírozás. Az új finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötött felhasználású támogatások. A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítő mechanizmus (beszámítás, kiegészítés rendszere és a szolidaritási hozzájárulás). A települések jövedelmi helyzete több támogatás esetén hangsúlyosan kerül figyelembe vételre. 16

A helyi önkormányzatok 2017. évi finanszírozási rendszere A feladatalapú finanszírozási rendszer bevezetését követő évek a támogatási struktúra finomhangolásáról, megszilárdításáról szólt, amelynek eredményeképpen stabil finanszírozási rendszer jött létre. A 2017. év finanszírozási struktúrája: A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 641,1 milliárd forint támogatást tartalmaz a helyi önkormányzatok számára. Általános működési támogatások köre keretében működik a „Beszámítás” és a pozitív irányú „Kiegészítés” rendszere is. „Szolidaritási hozzájárulás” bevezetése Ágazati feladatok (köznevelés, szociális ellátás, kulturális feladatok) támogatása Fejlesztési célú támogatások - pályázati úton igényelhető önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések – (óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások, óvodai étkeztetést biztosító konyhák, kötelező feladatellátást szolgáló intézmények, sport infrastruktúra fejlesztése, belterületi utak, járdák felújítása)

Helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásainak alakulása IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet teljesítés adatok (mFt) 2008 1 421 716,0 2009 1 308 451,9 2010 1 259 386,6 2011 1 195 626,5 2012.* 1 066 707,2 2013.* 674 808,4 2014.* 715 854,9 2015 665 385,1 2016 675 415,3 2017 641 105,4 18

2017. évi ágazati támogatások - Általános működési támogatások - Önkormányzati hivatal működésének támogatása Településüzemeltetés jogcímeinek támogatása (zöldterület, köztemető, közvilágítás, közutak) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása Üdülőhelyi feladatok támogatása (beszedett idegenforgalmi adóforint után 1,0 forint, az eddigi 1,50 forint helyett) Egyéb kötelező feladatok támogatása: 2 700 forint/fő, de 1 000 fő alatti települések (ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 32 000 forintot): legalább 5 millió forint alaptámogatás 1 000 fő feletti települések (ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 32 000 forintot): legalább 6 millió forintos támogatás, az egyik kategóriába sem eső települések: legalább 3,5 millió forintra számíthatnak ezen a jogcímen. FONTOS! Központi Statisztikai (OSAP) adatszolgáltatás alapján történő feladat finanszírozás

2017. évi ágazati támogatások –A települések jövedelmi helyzetének szerepe a támogatások tekintetében – Egy lakosra jutó adóerő-képesség: a települések jövedelmi helyzetéről ad információt úgy, hogy – a 2016. január 1-jei állapotnak megfelelő lakosságszámmal számolva – egy lakosra vetítve mutatja meg az adott település adóerő-képességét, azaz a helyi iparűzési adóalap 1,4%-át. Cél azon önkormányzatok segítése kötelező feladataik ellátásában, amelyek egy lakosra jutó adóerő-képessége alacsony, azaz saját bevételekkel, alig vagy csak kismértékben rendelkeznek. Mely támogatások esetében kerül előtérbe a települések jövedelmi helyzetének vizsgálata? 20

Beszámítás – Kiegészítés I. Az általános működési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel A beszámítás évről évre differenciáltabb módon történik: 10.000 forint alatti egy lakosra jutó adóerő-képesség esetén beszámítás nem érinti az önkormányzatokat. 7.000 forint alatt az önkormányzatok az általános támogatások 136%-ára 7001-10.000 forint közötti önkormányzatok 118%-ára jogosultak. A törvényi rendelkezés alapján a 15 és 30%-os kiegészítési mértéket az államháztartásért felelős miniszter és a belügyminiszter megemelte. 10.000 forint felett sávosan jelentkezik az elvonás, a támogatások csökkentése. A levonandó számított bevétel az ipa adóalap 0,55 %-a, a nagyon magas adóbevétellel bíró önkormányzatok esetében még magasabb 0,66 %-ot is elérő mértékkel. A sávokat a következő táblázat mutatja be.

Beszámítás – Kiegészítés II. a 2017 Beszámítás – Kiegészítés II. a 2017. évi költségvetési törvény szerint, korrekciós kiegészítéssel együtt (a 2016. évihez képest az alacsonyabb (1-7) kategóriába tartozó önkormányzatok javára történt módosítás) No. Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel százalékában Kiegészítés mértéke a beszámítás, kiegészítés alapjának százalékában alsó határ felső határ 1. 1 7 000 36 2. 7 001   10 000 18 3. 10 001 12 500 10 4. 12 501 15 000 20 5. 15 001  17 500 40 6. 17 501 20 000 60 7. 20 001 26 000 85 8. 26 001 36 000 95 9. 36 001 42 000 100 10. 42 001 60 000 105 11. 60 001 100 000 110 12. 100 001 120

Szolidaritási hozzájárulás E jogcímen fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha 1. az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége meghaladja a 32 000 forint/főt ÉS 2. a beszámítás alapját jelentő költségvetési támogatások összege kisebb, mint az előző oldali táblázat alapján kalkulált beszámítás összege A szolidaritási hozzájárulás alapja a kalkulált beszámítás összege csökkentve a beszámítással érintett költségvetési támogatások összege. Számítása az egy főre jutó adóerő-képesség kategóriák szerint sávosan, progresszív módon történik a be nem számított összeg 20-100 %-áig. A szolidaritási hozzájárulás összege a január végi nettó finanszírozástól kezdődően a nettó finanszírozás keretében levonásra kerül (januárban a teljes összeg 12%-a, február-december között pedig a 8-8%-a).

Szolidaritási hozzájárulás

Az adóerő-képesség szerepe az egyes támogatások tekintetében A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása, amely a 32000 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meg nem haladó települési önkormányzatok egyes szociális jellegű – azaz az ágazati törvényekben előírt kötelező – feladataihoz járul hozzá. Intézményi gyermekétkeztetés esetében az intézményüzemeltetési támogatás keretében járul hozzá az állam a gyermekétkeztetés kiadásaihoz az egy lakosra jutó adóerő-képesség figyelembe vételével. A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása jogcím esetén a támogatás fajlagos összege az egy lakosra jutó adóerő-képességtől függ. (példa: egy 18 000 forint/lakos egy főre jutó adóerő-képesség alatti település 570 forint állami támogatást kap egy adag étel után, míg egy 40 000 forint/lakos feletti 285 forintot.) Önkormányzatok fejlesztési célú pályázataiban (pl. óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása, konyhafejlesztési pályázat) eltérő önerőt szükséges biztosítani egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján (5-50% elvárt önerő jelenik meg)

2017. évi ágazati támogatások - Köznevelés I. - I. Óvodák feladatalapú támogatásai - Béralapú támogatás a pedagógusok és segítők bérezéséhez Működtetési támogatás (80.000 forint/fő/év) A társulásban működő óvodába bejáró gyermekek utaztatását segítő támogatás (189 000 forint/fő/év) II. Pedagógus életpálya rendszerét érintő változás - A pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező, a nevelőmunkát segítők számára elérhető max. fokozat: Pedagógus II. (magasabb összegű támogatás jár utánuk) Nyugdíj előtt állók esetében ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb idő van hátra a pedagógust, segítőt Pedagógus II. fokozatba kell sorolni (magasabb bér illeti meg, a fenntartót több támogatás) III. 2017. évi várható intézkedés a) a minimálbér, garantált bérminimum 2017. évi emelése, b) a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 32/A. §-a szerinti 7+3%-os illetményemelés c) a szociális hozzájárulási adó 5%-pontos csökkenése Az önkormányzat külön intézkedés keretében ún. kiegészítő támogatásban fog részesülni.

2017. évi ágazati támogatások - Szociális terület I. - Gyermekétkeztetés: Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy egy gyermek se éhezzen. Az előirányzat jelentősen növekedett az utóbbi években, ennek okai: az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés 2015. szeptemberétől való kiterjesztése 2016-tól új kötelező feladatként jelenik meg az lakóhely szerinti települési önkormányzatok számára a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése, azaz a hátrányos helyzetben lévő gyermekek valamennyi tanítási szünetben térítésmentesen egyszeri déli főétkezésben részesülhetnek a reformételek biztosításához való hozzájárulás Gyermekétkeztetés 2017. évi támogatása: Intézményi gyermekétkeztetés támogatása 67 240,0 millió forint A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása 6 670,4 millió forint Fejlesztési források is rendelkezésre állnak – 2015 óta a Konyhafejlesztési pályázat keretében igényelhetnek támogatást az önkormányzatok óvodai gyermekétkeztetést ellátó saját konyháik, étkezőik fejlesztésére, vagy akár új konyha létrehozására.

2017. évi ágazati támogatások - Szociális terület II. - Kisgyermek-ellátások: Kiemelt kormányzati célkitűzés az anyák gyermeknevelés melletti munkavállalásának segítése 2017-től a gyermekek napközbeni ellátása valamennyi településen kötelező feladat lesz, ahol erre igény mutatkozik Többszintű ellátórendszer: a bölcsődék mellett a mini bölcsőde, a családi bölcsőde és nem önkormányzati fenntartókat érintően munkahelyi bölcsőde szolgáltatási forma kerül bevezetésre

2017. évi ágazati támogatások - Szociális terület III. - Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás strukturális átalakítása: 2016. január 1-jétől a hatékonyabb feladatszervezés és forráselosztás érdekében történő feladat-átalakítás, egyúttal új finanszírozási rend, a feladatfinanszírozás bevezetése. Kétszintű rendszer: Család- és gyermekjóléti szolgálat – települési szinten biztosítja a minimumszolgáltatásokat és az általános segítő feladatokat - Önálló hivatal vagy közös hivatal székhelye szerinti önkormányzat kötelezett a feladatra Család- és gyermekjóléti központ – járási szinten biztosítja a hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló feladatokat – járásszékhely önkormányzat kötelezett a feladatra, a járáshoz tartozó összes településre látja el a feladatot Házi segítségnyújtás differenciált ellátása: 2016-tól a feladat ellátása az elláttak gondozási szükségletei alapján differenciált módon történik. Az alacsonyabb gondozási szükséglettel rendelkezőket a szociális segítés keretében, míg a magasabb szintű gondozást igénylő rászorultakat a személyi gondozás keretében kell ellátni Ehhez igazodva a finanszírozás is fenti elkülönítés szerint, differenciált módon valósul meg.

2017. évi ágazati támogatások - Kulturális terület I. - Nyilvános könyvtári, muzeális intézményi és közművelődési feladatok Megyei hatókörű városi múzeumok (volt megyei múzeumok) támogatása: 2,5 milliárd forint Megyei könyvtárak feladatainak támogatása: 2,8 milliárd forint, Megyei könyvtárak kistelepülési kieg. Támogatása (2,1 milliárd forint), Települési múzeumi támogatás (1 milliárd forint, kiegészítő jellegű), Települések könyvtári és közműv. Feladatai (8,7 milliárd forint) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás és muzeális intézmények szakmai támogatása (0,8 milliárd forint) A támogatás a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a járásszékhely múzeumok és a muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez, a múzeumok állandó kiállításainak megújulásához járul hozzá.

2017. évi ágazati támogatások - Kulturális terület II.- Az előadó-művészeti szervezetek támogatása Támogatási rendszerét a 2008. évi XCIX törvény (Emtv.) határozza meg. Az Emtv-ben szabályozott feltételek és eljárási szabályok szerint nemzeti és kiemelt minősítéssel rendelkező színházi, tánc-és zeneművészeti szervezetek támogatására szolgál az előirányzat, Összesen 11,6 milliárd forint a támogatás. Az érintett önkormányzatokat megillető, jogcímenként – létesítmény-gazdálkodási működési illetve művészeti célú – és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok - a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett - javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.

2017. évi egyéb kiegészítő támogatások Önkormányzatok rendkívüli támogatása (REKI, egykori ÖNHIKI): 11,0 milliárd forint,működőképesség megőrzése vagy a feladatok ellátását veszélyeztető egyéb helyzet elhárítása érdekében igényelhető. BM-NGM közös döntése alapján. Önkormányzati elszámolások: 7,1 milliárd forint, önkormányzatokat jogszabály alapján év közben megillető összegek forrása (pl. beszámoló, ellenőrzés) + valódi puffer előre nem látható célokra fedezetként. Vis maior támogatás: 7,7 milliárd forint, természeti károkból adódó, önkormányzati tulajdonban lévő építmény károk helyreállítására szolgál. Részleteket külön kormányrendelet rögzíti.

Az önkormányzatokat érintő fontosabb szabályok a támogatások felhasználása, elszámolása tekintetében A helyi önkormányzatnak az éves költségvetési beszámolójában kell elszámolnia a számára a költségvetési évben folyósított, a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatások összegével. Kiemelt cél a támogatások jogszerű felhasználásának erősítése, amely a jó adatszolgáltatás motiválásával fokozható. Irányadó jogszabályok: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény (Áht.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) Az önellenőrzés Az önkormányzat a benyújtott és elfogadott éves elszámolását önellenőrzés keretében módosíthatja, amelynek eredményeképpen visszafizetési kötelezettsége csökkenthet, vagy többlettámogatásra válhat jogosulttá. Önellenőrzési pótlék! Bírságolási szabályok A kötelező adatszolgálások nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni, amellyel tulajdonképpen a jog kötelező erején keresztül „kényszerítjük ki”, hogy a közös hivatal a gyakorlatban is felelőssé váljon valamennyi önkormányzat hivatali teendőinek ellátásáért. Pozitív erőként hat, hogy lehetősége van a Kincstárnak a bírság elengedésére abban az esetben, ha az önkormányzat bizonyítja, hogy a munkavégzés feltételeiről gondoskodott (elsősorban valóban, nem csak névlegesen csatlakozott a közös hivatalhoz), és elmaradásait pótolta.

Az önkormányzatok adósságkonszolidációja A konszolidáció indokai: nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni, a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam 2012- ben, valamint a többcélú kistérségi társulások adóssága is teljes mértékben visszafizetésre került 2012-ben, az 5 ezer fő feletti településeknél – adóerő-képességükkel arányosan - 40-70%-os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság, a teljes fennmaradt adósság átvállalásra került 2014 februárjában. 34

Érintett önkormányzatok és társulások száma Az önkormányzatok és társulások adósságkonszolidációja A konszolidációban érintett önkormányzatok és társulások száma, valamint a konszolidált adósság összege ütemenként millió forintban Ütem Érintett önkormányzatok és társulások száma Konszolidáció összege 2011 - megyei önkormányzatok 20 197 600,7 2012 - 5 ezer fő alatti önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 1 740 84 763,1 2013 - 5 ezer fő feletti önkormányzatok 279 614 396,6 2014 - minden önkormányzat és társulás 516 472 317,4 Összesen 2 082* 1 369 077,8 *a több alkalommal konszolidált önkormányzatok az összegben egyszer szerepelnek 35

Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kompenzációja A Kormány döntése alapján 2014-2017 közt e települések összesen kb. 50 milliárd forint támogatásra pályázhatnak elmaradt fejlesztéseik megvalósítására. A 2014. évi pályázatok alapján 11,8 milliárd forint, a 2015. évi pályázatok alapján 9,5 milliárd forint kifizetése már megtörtént. A fennmaradó összeg 2016-ban teljes egészében kifizetésre került.

Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A szabályozás célja az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, az államadósság és az önkormányzati alrendszer adósságállományának kordában tartása, továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek olyan mindenképpen szükséges adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek visszafizetése biztosított. 37

Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet A Kormány hozzájárulásával köthet adósságot keletkeztető ügyletet 2012. évtől a helyi önkormányzat 2015. évtől a 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság A Kormány az ügylethez akkor járul hozzá, ha: az összes adósságra összesített fizetési kötelezettség egy évben sem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át, és a helyi iparűzési adót, a magánszemélyek kommunális adóját, vagy a helyi adó törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább egy bevezetésre került, az ügylet törvényben foglalt feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, és a működtetése biztosított, az ügylet az államháztartás adósságának teljesítését nem veszélyezteti. 38

Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódó ügyletekhez történő hozzájárulást a Kormány megtagadhatja. Nem szükséges a Kormány hozzájárulása az európai uniós fejlesztési és nem fejlesztési célú támogatások megelőlegezése esetén, amennyiben az előzetes adatszolgáltatás megtörtént, a naptári éven belüli hitelnél (likvid hitel), a reorganizációs hiteleknél, valamint a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében (nagyobb önkormányzatok a főváros és megyei jogú városok esetében 100, nemzetiségi önkormányzat esetében 20, egyéb önkormányzat esetében 10 millió forint), amennyiben az előzetes adatszolgáltatás megtörtént, a fentiekhez kapcsolódó, valamint jogszabályon alapuló kötelező kezesség- és garanciavállaláshoz.

Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A következő célú működési célú ügyletek is keletkeztethetőek a Kormány hozzájárulása esetén: jogerős és végrehajtható bírósági határozatban, vagy fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére, és a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására köthet az önkormányzat naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot. A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint azonos vagy kisebb összegű adósságmegújításhoz akkor kell a Kormány engedélyét kérni, ha az engedélykötelesnek minősül, és az új szerződés hosszabb futamidejű, megváltozik a célja, az abból adódó fizetési kötelezettség nő, vagy nagyobb az ügyletérték.

Köszönöm a figyelmüket!