FCF(E) összefoglaló példa (I.) Havas Gábor 2015-ben fénymásoló és névjegykártya- készítő vállalkozásba kezd. A mérleg 2015. augusztus 31-én: Eszközök: 17.000 pénzeszközök Források: 17.000 jegyzett tőke 2015. szeptember havi gazdasági események: Használt fénymásoló gép vásárlása 16.000-ért, valamint tűző- és vágóberendezés vásárlása 7.000-ért, mindkettő készpénzben 20.000 hosszú lejáratú hitel felvétele, a folyósítás megtörtént Másolópapír vásárlása 4.000-ért szept. 17-én, 20 napos fizetési határidővel (a határidő napján fizetünk) Készletek: folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás

FCF(E) összefoglaló példa (II.) 2015 október havi gazdasági események: Árbevétel másolásból, névjegykártya-készítésből: 20.000 készpénz, 5.000 későbbi fizetéssel (45 napos határidővel, a határidő napján fizetnek) Munkabér és járulékai kifizetése: 8.500 Másolópapír felhasználása: 2.800 Kamatfizetés: 700 Tőketörlesztés: 2.000 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása: 3.000 Tárgyhavi AEE 10%-ának megfizetése társasági adóként Feladat: 2015. októberi nyitó- és zárómérleg, eredménykimutatás, szabályozott CF, FCFF és FCFE!

BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK I.

Pénzügyi döntések Beruházási döntések – a vállalat eszközstruktúrájában eredményeznek változást Mérleg eszköz oldala – alapvető információs bázis és tükrözi a múltbeli döntések következményeit Milyen formában és mennyit (és mikor) fektessünk be? Finanszírozási döntések – a vállalat tőkeszerkezetét alakítják Hosszú és rövid táv – utóbbi leginkább csak nettó forgótőke-gazdálkodás

Beruházási projektek A beruházás reáljavak (tárgyi eszközök és immateriális javak) létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyi tevékenység Műszaki-gazdasági, mert: termékek/szolgáltatások köre és összetétele, kibocsátás, kapacitás, piaci célok, technológia, inputigény, stb. Beruházási (projekt) alternatívák, javaslatok közötti kölcsönhatás vizsgálata lényeges Független projektek Egymást kölcsönösen kizáró projektek Más projekttől függő projektek

Beruházási döntés jellege Független projekteknél: döntés megvalósításról vagy elvetésről Kizáró projekteknél: projektek rangsorolása Tőkekorlátnál szintén rangsorolás szükséges, mely projekteket valósítsuk meg Elvárt vs. várható hozam (vállalható vs. várható kockázat) „A jó ötletekre mindig van pénz” – végtelen (és hatékony) tőkepiac feltételezése Belső „puha” és külső „kemény” tőkekorlátok

Beruházások pénzáramainak becslése Pénzáramok alapján két csoport Konvencionális (normál) beruházás Nettó pénzáramok Nem konvencionális Fontos látni: legyen szó kezdő, működési vagy végső pénzáramról, FCF(E)-t számolunk, csak a levezetés egyes sorai (pl. pénzáram befektetésekből) itt-ott kimaradnak, mert nem jelentkezik olyan pénzáram, illetve egyes sorokat részletezünk

Kezdő pénzáram A kivitelezési idő alatt felmerülő egyszeri ráfordítások (pénzkiadások), a projektdöntéstől az üzembe helyezésig + Beruházási eszköz ára + Beruházáshoz kapcsolódó tőkésíthető kiadások (pl. vám, illeték, szállítási és szerelési költség, stb.) + Meglévő és felhasználásra kerülő erőforrások adózott alternatív költsége (pl. meglévő ingatlan piaci ára vagy bérleti díja) + Forgótőke-állomány változása ± Meglévő berendezés cseréje esetén a régi eszközök likvidálásából (eladásából, leselejtezéséből, stb.) származó adózott pénzáram Σ Kezdő pénzáram

Működési pénzáram + Árbevétel (elmaradt költség) - Bevétel megszerzése érdekében felmerült költségek (elmaradt bevétel) - Értékcsökkenési leírás ± Adózás előtti eredmény - Társasági adó ± Adózott eredmény (vö. Üzemi eredmény*(1-TC)) + Értékcsökkenési leírás ± Bruttó működési pénzáram - Nettó forgótőke ÁV Σ Nettó működési pénzáram Az üzembe helyezést követően, az üzemeltetés során keletkező pénzbevételek és pénzkiadások különbsége (az ismerős indirekt cash flow kimutatás használható számítására, vö. FCF)

Végső pénzáram Az üzemeltetési idő végén az adott eszköz és a hozzá közvetlenül kapcsolódó vagyonelemek kivonásának hatása + A beruházási eszköz értékesítéséből származó adózás utáni pénzbevétel + A nettó forgótőke-állomány megtérüléséből befolyó pénzbevétel Σ Végső pénzáram

Pénzárambecslési szabályok (I.) 1) csak a pénzmozgást tekintjük (nem számviteli árbevétel- és ráfordításelemeket) 2) a pénzáramok a periódusok (jellemzően egy év) végén következnek be (end-of-period convention) 3) minden pénzáramot adózás utáni bázison becslünk (after-tax) 4) a pénzáramokat növekményi alapon becsüljük (=csak a döntésünk hatására) (incremental cash flows) 5) a projekt közvetett hatásainak figyelembevétele (side effects) 6) elsüllyedt tételeket nem (sunk costs/revenues)

Pénzárambecslési szabályok (II.) 7) alternatíva költségek figyelembevétele (pl. meglévő bérbeadott üzemépület, meglévő telek felhasználása) (opportunity costs) 8) nominál-reál konzisztencia, azaz nominális értelmű pénzáramokat nominális értelmű tőkeköltséggel, reálértelmű pénzáramokat reálértelmű tőkeköltséggel diszkontálni (consistent treatment of inflation) 9) csak a működéssel összefüggő pénzáramokat tekintjük, finanszírozásit nem 10) a pénzáramokat biztosnak, kockázatmentesnek tekintjük (csak technikailag)

Nominál-reál konzisztencia – példa Adottak a következő nominális pénzáramok: F0 = -400, F1 = 100, F2 = 350, F3 = 250 és konstans reál tőkeköltség: évi 11%. Az inflációs ráták az 1., 2. és 3. évben rendre 5%, 3% és 3%. Egy gyakori „nehézség”: amortizáció (nominál bek. érték után) Hogy könnyebb becsülni? (reál vagy nominál)