Az erkölcsi fejlődés

Az erkölcsi fejlődés (analitikus) A moralitást a Super Ego képviseli (kell –tilos). Döntően a szülőktől vesszük át! Az Ego a tapasztalatot, (a hogyant) képviseli, ami sajátos energia raktár is (az akarat, mint a motívumok hierarchizált rendszere). Ez az Id egyszeri energiája fölé kerekedhet! Minden energia az Idből származik, tehát az Ego és az Super Ego is innen szerzi. Identifikáció: a mozaikok integrálása.

Valójában egy interiorizációs folyamatról van szó, ahol első szinten a cselekvés külső minősítése fokozatosan belső parancs lesz. („Ági, ne bántsd!”) Ez a belső parancs mások fegyelmezésére is kiterjed. („Jenőke, ne bántsd!”) Végül generalizálódik és kognitív szinten is feldolgozásra kerül. (elvek, értékek) „Rendnek kell lenni!”

Az erkölcsi fejlődés szakaszai (kognitív megközelítések)

PIAGET

Heteronóm erkölcsiség (10 éves korig) Autonóm erkölcsiség (10 éves kor után) A viselkedés elbírálása szélsőséges, vagy pozitív vagy negatív A viselkedés mérlegelésénél különböző szempontokat vesz figyelembe A szabályok megváltoztathatatlanok A szabályok módosíthatók A gyermeknek engedelmeskednie kell, mert azt hatóságok szabták meg A gyereknek azért kell a szabályokhoz alkalmazkodnia, mert azokat közösen alakították ki Következményetika: a bűn mértékét az okozott kár nagysága határozza meg Szándéketika: a bűn mértéke függ a szándéktól Azt, hogy mi rossz, azt az dönti el, hogy mi tiltott és büntetendő A szabályok megállapodásokon alapulnak, és meg is változtathatók

Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai Szint és szakasz Mi a helyes? Prekonvencionális 1. szakasz: Heteronómia A büntetés alapozza meg a szabálysértések elkerülését; az engedelmesség önmagáért való. 2. szakasz: Haszonelv A szabályok csak akkor követendők, ha az azonnali haszonnal kecsegtet; úgy cselekedni, hogy az ember érvényesítse saját érdekeit és szükségleteit, és hagyja, hogy mások is ugyanígy tegyenek.

Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai Szint és szakasz Mi a helyes? Konvencionális 3. szakasz: „Jó gyerek”-erkölcs A hozzánk közelállók elvárásainak megfelelően kell élni; ahogy általában az emberek elvárják, hogy egy gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője viselkedjen. 4. szakasz: Rend és fegyelem Teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A törvényeket minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba.

Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai Szint és szakasz Mi a helyes? Posztkonvencionális 5. szakasz: Társadalmi szerződés Annak tudatosulása, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy a legtöbb érték és szabály viszonylagos és az azokat hordozó a csoporthoz tartozik. 6. szakasz: Egyetemes etikai elvek Saját magunk által választott etikai elvek követése. Az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert ilyen elveken alapszanak.

Kötődéselmélet – Bowlby (1907 – 1991)

Bowlby kötődéselmélete I. Anya-gyerek kapcsolat nem pusztán a tápláláson alapszik- ahogy Freud vélte - hanem a korai szoros testi kapcsolat a közelség a meghatározó. Bioszociális ösztön irányítja a kapcsolat kialakulását. Veleszületett szükséglet, hogy a csecsemő néhány felnőtt gondozóval tartós, személyre szóló kötődést alakítson ki (evolúciós haszon)

Bowlby kötődéselmélete II. Kötődés: hosszantartó érzelmi kapcsolat a gyermek és a számára fontos gondozó közt. Kialakulásának feltételei: gondozó bejósolhatósága és megbízhatósága Szülő + csecsemő = egységes rendszer Veleszületett, komplementer Csecsemő: kötődési viselkedés (pl.: baby-face) Szülő: gondozási viselkedés (biztonság)

Kötődés szakaszai - differenciálatlan szociabilitás - differenciált szociabilitás - valódi kötődés - partnerség szakasza

Differenciálatlan szociabilitás Differenciálatlan = meg nem különböztető 0-2/2,5 hó Baba sokat alszik Baba nem tesz különbséget gondozók közt

Differenciált szociabilitás Differenciált = megkülönböztető 2,5 hó – 6 hó Baba: Sírással hív, mosollyal tart ott Igényli a társas interakciókat (preferenciák) Felismeri a körülötte lévőket, de nem utasít el

Valódi kötődés 2 éves korig KÖZELSÉGKERESÉS: csecsemő keresi a számára fontos személy közelségét MONITOROZÁS: csecsemő folyamatosan figyeli a gondozót TILTAKOZÁS: az elhagyás ellen ÖRÖM: ha a gondozó marad

Partnerség szakasza 2-3 év Társas világ működésének szabályszerűségeiről kialakít magában 1 modellt Próbálkozik a határok feszegetésével Kialakítja saját értékességét Maradandó modelleket alakít ki önmagáról és a világról!

Mary Ainsworth Bowlby tanítványa Más kultúrákban is vizsgálta a kötődést Kötődés szakaszai egyetemesek Baltimore study: 26 anya-csecsemő pár megfigyelése Anya szenzitivitása, érzékenysége Gondozói viselkedés minősége meghatározza a kötődés minőségét

Kötődés mintázatai Csecsemő szükségleteire érzékeny és válaszkész gondozás Következetesen inszenzitív, esetenként elutasító magatartás Következetlen, kiszámíthatatlan magatartás Biztonságos kötődés Bizonytalan, elkerülő kötődés Bizonytalan, ambivalens kötődés

Kötődés mintázatainak mérése Idegen Helyzet Teszt 1. anya és csecsemő bemegy a szobába 2. idegen belép, ismerkedni kezd 3. anya kimegy 4. csecsemő egyedül az idegennel 5. anya visszatér 6. anya integetve kimegy 7. csecsemő egyedül 8. idegen tér vissza 9. anya visszatér 10. idegen távozik

Biztonságos kötődés El mer távolodni az anyától Explorál Szülő jelenlétében felveszi az idegennel a kapcsolatot Anya eltűnésekor tiltakozik Megnyugtatható

Bizonytalan - elkerülő Nem dúlja fel az anya távozása Nem fél az idegentől Nem keresi a kapcsolatot, inkább aktívan elkerüli Elfordul, elnéz, háttal játszik

Bizonytalan – ambivalens Nagyon feldúlja a szeparáció, de mégsem nyugszik meg újratalálkozáskor Nemigen explorál Nem mer ismerkedni

Dezorganizált kötődés Később azonosítják (Main és Solomon) Csecsemők 10-20%-a nem besorolható, atipikus viselkedést mutat Enyhe stressz hatására összeomlik a kötődési viselkedésük Jellemző viselkedések: Céltalan, tétova, sztereotip mozgások Tartós mozdulatlanság („freezing”) Gondozótól való félelem jelei Közeledés/távolodás konfliktusa

Dezorganizált kötődés háttere Veszélyeztetett csoportban 40-80% az aránya Pl.: alkoholista, bántalmazó, elhanyagoló, nagyon hátrányos helyzetű családok Atipikus anyai viselkedés (pl.: ijedt/ijesztő viselkedés, szerepcsere) Magyarázat: Szülő egyszerre biztonság és félelem forrása is → gyermek számára feloldhatatlan konfliktus → viselkedés összeomlik