Portugália - Görögország

Portugália Portugál Köztársaság Ter.: 92 ezer km2 Népesség: 10,5 M Portugál 99%, spanyol és afrikai 1%, 250 ezer kelet-európai Római katolikus (84,5%), egyéb keresztény (2,2%), egyéb (12,3%) Öregedő népesség ma ismét m.e kibocsátó

Madeira – Azori szigetek

Macao – külbirtok 1999-ben Kínának vissza (utolsó gyarmattartó európai ország)

1. Legnyugatabbi ország, tagolatlan part 2 1.Legnyugatabbi ország, tagolatlan part 2. Alacsony hegyvidék (Variszkuszi) – max. 1991m Torre Üledékes parti síkság 3. Douro, Tejo – víztároló gátak, E termelés tölcsértorkolat kikötő – Lisszabon, Porto 4. Éghajlat – óceáni, kontinentális, enyhe mediterrán

Gazdaság Mezőgazdaság É – rét, legelő, szarvasmarha tartás ter. 30%-a erdő – őshonos paratölgy (Világ parafatermelésének fele innen) Kö – kukorica, búza, árpa, folyók mellett rizs D – juh citrus, olajbogyó, paratölgy, szőlő – bor! (Porto) Halászat, halkonzerv export

Portugáliában a válság szinte minden ágazatban tapasztalható, társadalmi hatásai – munkanélküliség, szociális helyzet, egészségügy, oktatás – egyre aggasztóbb méreteket öltenek. A gazdaságot hajtó négy motor (állami beruházások, belső fogyasztás, külföldi befektetések, export) leállt. A megszorításokat a kormány rendre végrehajtotta, abban bízva, hogy ezek teljesítésével lehet az ország gazdaságát az összeomlástól megmenteni Az államadósság folyamatosan halmozódik. Az adósság megfojtja a gazdaságot és újabb mentőcsomagra vagy az adósság átütemezésére lesz szükség.

Gazdaság II. Ásványkincs – Ni, U Ipar a kikötőkben – Porto – bor, textil, bőripar, kohászat, halászat Lisszabon – autógy., elektronika, gyógyszergy., pénzügyi kereskedelmi kp. A szolgáltatási szektor a legfontosabb, a turisztikai ágazat húzóágazatnak számít. - a feldolgozóipart fejlesztik. - a fejlett technológiát alkalmazó ágazatok – autó- és autóalkatrész gyártás, elektrotechnika, energiaipar, gyógyszergyártás – kerültek előtérbe. A hagyományos könnyűipari termelés növekszik (textilipar mellett a portugál cipőipar).

Görögország Terület ¼-e sziget (Kréta), tagolt part (15000 km hosszú) Lassan süllyed, völgyek öblök lettek, szigetek szf.-i hegyek voltak Balkán fsz. elkeskenyedő D-i része - Ny-on fiatal mészkő vonulatok pl.: Pindosz Peloponnészoszon ill. Krétán folytatódnak - K-en óidei kristályos hegyek Olümposz „istenek lakhelye” - Tesszáliai-alföld

Korinthoszi csatorna 6m mély, 25, széles 1893-ban vágták át a fsz. 6km-es földhídját Gerster Béla mérnöki tervei alapján Türr István építette

Mezőgazdaság Éghajlat – mediterrán, medencékben kontinentális+hegyvidéki Tesszáliai-alföld – búza, árpa, rizs Belső medencék – gyapot, dohány Partokon – citrus, zöldség, olajbogyó, szőlő, bor Gö.o. a világ I. mazsola termelője Hegyvidéken juh, kecske Halászat csökken a szennyezettség miatt

Ipar Energia – vízenergia, lignit Ásványkincs – bauxit – export ill. hazai timföldgyártás (+víze. Alkoh.) Ipari termelés ½-a Athénban 10% Tesszaloniki 2 város közötti vasút mellett! Főleg kis, középüzemek Bőripar, textilipar, É az exportban is fontos!

Bevétel 1. Idegenforgalom – partvidék + krétai, mükénei, hellén kultúra Gond: messze van, nehezen megközelíthető Tengeri kereskedelem, bérfuvarozás Világ IV. flottája

A görög válság okai A hitelesség hiánya, a kiszámíthatatlanság és a megbízhatatlanság. Felelőtlen pénzpolitika. A befektetők az adatok meghamisítása miatt korábban nem voltak tudatában a görög probléma teljes súlyának. A másik ok, hogy nincs elképzelés a probléma megoldásra. Egy sor megszorítást végrehajtottak, de nem javul a helyzet

Óriási a korrupció és a bürokrácia. A görög adómorál gyenge. 25-30 százalékos a feketegazdaság aránya. A közszférában 40-60%-os volt a reálbér emelés, de ennek nem voltak meg a gazdasági feltételei. Mi lesz a választások után?