Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park Címerén középen a szártalan bábakalács és azt bükk levél veszi körül.

Elhelyezkedés A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben fekszik. Igazgatósága Egerben található.

Földrajza Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel.  Több, mint 850 barlang Jelentősebb barlangjai: a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a szabadon látogatható Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. Szent István-cseppkőbarlangok lillafüredi Anna

Történelem 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja- ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába. A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. 1984-ben és 1996-ban. Napjainkban a Bükki Nemzeti Park csaknem az egész Bükk hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit. A nemzeti park védett területének 97,7 %-a állami tulajdonban van.

Növények Tavaszi hérics A tavaszi hérics a kétszikűek osztályának a boglárkákrendjéhez, ezen belül a boglárkafélék családjához tartozó,  Magyarországon védettfaj. Tavaszi hérics

Északi szirtipáfrány A levelei szárnyasan öszetettek, hasogatottak, a szárnyak oldalai csipkések. A hosszúkés levelek alapja kiszélesedő. A levélnyél vörösesbarna pikkelyekkel és szőrökkel borított, erősen árkolt. A spóratartó tokok a levelek karéjainak szélén helyezkednek el.  Északi szirtipáfrány

Nyugati csillagvirág 6-25 cm magas, hagymás évelő. Hagymája mogyoró nagyságú, szára hengeres. Hagymánként rendszerint 2 levél található, melyek szélessége legfeljebb 10 mm, szálasak, vályúsak, tövükön hosszan hüvelyezők. A hajtáscsúcs vörös, élénkvörös. A virágok laza fürtben fejlődnek, a kocsánykák egyvirágúak, a párta kék, könnyen lehullik, a portok sötétkék. Az érett tok zöldesbarna.  Nyugati csillagvirág

Havasi iszalag Előfordulása kontinentális és mérsékelt éghajlatú területeken jellemző. Lágyszárú növény. A növény minden része mérgező. Havasi iszalag 

Daravirág Sziklás, meszes talajon, törmeléklejtőkön élnek. Egyéves vagy évelő növények, egyszerű levelek sima vagy fogazott szélű is lehet. Virágaik hímnősek, négyszirmúak. A 6 porzószálból 4 hosszabb, 2 rövidebb. Daravirág

Állatok Alpesi gőte A környező európai országok magashegységeiben gyakori faj. Magyarországon  csak a magasabb hegységeinkben fordul elő. Szinte minden kicsi mélyedésben, patakban előfordul. Alpesi gőte

Gyepi béka A gyepi béka Angliától és Közép-Európától Észak-Skandináviáig és keleten Szibériáig mindenütt elterjedt. Nedves erdők, rétek, lápos területek, mezők és mocsarak lakója. Színezete rendkívül változó, a sárgástól a vörhenyesen át a feketésbarnáig terjed, több vagy kevesebb sötét folttal. A hímeknek a kecskebékával  ellentétben belső hólyagjai vannak, nászidőben a bőrük megduzzad, és feketés hüvelykujjvánkosuk fejlődik. Gyepi béka

Gatyáskuvik Testhosszúsága 24-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-62 centiméter, a testtömege pedig 100-190 gramm. A tojó nagyobb. Csűdje tollas, hogy kis áldozatok ne tudják megharapni. Csőre horgas, színe piszkos fehér. Gatyáskuvik

Pannon gyík A pannon gyík mindössze 10-12 centiméteres hosszúságot érhet el, teste hengeres, feje rövid, orra tompa. Pislogásra képtelen, mivel átlátszó szemhéjai összenőttek (innen angol elnevezése: kígyószemű).Végtagjai  gyengék és kicsik. Pannon gyík A pannon gyík alapvetően olajbarnás színű bronzos árnyalattal, hasa ezüstszürke. A háti részen két, fehér pontsorral szegett fekete vonal fut végig, és az orrcsúcstól egy-egy világosan keretezett sötét sáv húzódik mindkét oldalon a hátsó láb tájékáig. A nemek között nincs szemmel látható különbség, a fiatal egyedek alapvetően sárgásabbak.

Parlagi sas A parlagi sas nemének többi fajához hasonlóan sötétbarna alapszínű, bár tollazata a fején világosbarna, a vállrészen pedig két fehér folt található – ezek azonosítását is megkönnyítik. A farok töve némileg halványabb. Erős, hosszú karmú lábai és kampós csőre sárga, csőrének hegyéhez közelebbi vége szürkés. Parlagi sas Testhossza 72-83 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 190 – 210 centiméteres is lehet. A két nem egyforma, azonban a tojók némileg robusztusabbak, nagyobb a testtömegük. A hímek kb. 2,5 – 4 kilogrammot, míg párjaik 2,8 – 4,5 kilogrammot nyomnak.