Korok zenéi, dallamai, muzsikusai, szerzői és hangszerei ♫ A zene fejlődése ♫ Korok zenéi, dallamai, muzsikusai, szerzői és hangszerei

Az ének az állathangok (madárhangok) utánzásával kezdődött. (DARWIN) Az ének forrása az emelt hangú beszéd. (ROUSSEAU) A ritmus, illetve a munka ritmusa a zene forrása. (BÜCHER) Az ének gyökere közös a beszédével, mivel mindkettő hangzó közlése. (SPENCER)

Kőkor

Ókori Kelet zenéje Zene – az emberi világ része, ott születik, ahol az emberi kultúra. A dallamok mind szertartásokat kísérnek, vagy jeleznek. Az ókori Kelet felfedezi a PENTATÓNIÁT (5-fokú), amely az első kötött hangrendszer. A legrégibb hangszerek ezt a hangolást kapták. Zeneileg fejlett területek: Kína, India, Arábia, Egyiptom. A hangszerekről az ókori ábrázolások alapján van elképzelésünk.

A mezopotámiai líra https://www.youtube.com/watch?v=QpxN2VXPMLc

Üstdob és nagydob

Föníciai zenekar

Egyiptomi zenekar https://www.youtube.com/watch?v=VyZnN6B4n8Y

Újbirodalom, húros hangszerek

Egyiptomi fúvósok

A zene fejlődési útja: A Keleti zenekultúra megjelenése és találkozása a Földközi-tenger vidékén – a Kr.e. III. évezredtől – kölcsönhatást eredményez → világzenévé válik. A pentatónia – diatóniává (7-fokú rendszerré) válik – ez a mai zene alapja is. Felderül az OKTÁV fogalma – 7 v. 8 hangból álló hangsor.

Görög muzsika A Kr.e. 7-6. sz. fontos a görög zene szempontjából. Muzikosz – művelt ember. Virtuózok – „földi istenek” A zene a személyiségnevelés eszköze, de nem hiányozhatott a vallási szertartásokból, színpadi játékokból sem. Tájak hangsorai: dór, fríg, lyd, hippofríg, mixolid. Agonizmus Alig maradtak fenn emlékei

Görög pengetős hangszerek

A görög zene nem hal meg nyomtalanul, ráépülve jönnek létre: Róma zenéje és a gregoriánum Bizánc zenéje és a keleti egyházi zene A Balkán és a mediterrán térség népzenéje: a bolgár ritmusok.

A római zene alapjai Régi népi muzsika: Nászdalok (satura) Aratóénekek (triumpus) Farsangos mondókák Fegyvertáncok Etruszkok zenéje A hellenisztikus görög zenei áramlatok: zeneluxus, táncosok, komédiások.

Római zene Jellegzetességei: Nem a nevelés kísérője, hanem az ünnepélyes alkalmak fényét, hangulatát emelik (pl. diadalmenetek) A szórakoztatás eszköze (pl. lakomák alkalmával) PANTOMIM – önálló zeneműfaj – aktuális vonatkozású, ének- és táncbetétekkel megtűzdelt, látványos, zenés némajáték - ≈ Kr.e. 20. PYLADES szervezi az első revü- és varietészerű pantomim- előadásokat. A Kr.u. II. sz. – vándortársulatok alakultak, melyek galliai és germán városokba is eljutottak. Egyre nagyobb zenekarok kísérik az előadásokat: Lyra, tibia (aulos), pánsíp, dobok, tubák, csengők, fuvolák, kürtök, cimbalmok, víziorgonák (hydraulis).

Római kori fúvós hangszerek

Római kori víziorgona

Az antik római zene hanyatlása→ Bizánc, az átmenet = a Nyugat-Római Birodalom hanyatlásával, de !! A keresztény Róma legnagyobb érdeme, hogy összegezi és rendszerezi a hanyatló időszak hellenista zenéjét. Kelet-Római Birodalom → Bizánc – Kelet és Nyugat ötvöződése, amit a zene is tükröz: A császári palotában orgona és karének cseng A templomban Jeruzsálemből, Alexandriából és Antióchiából jött zsoltárokat és evangéliumi szakaszokat recitálnak, himnuszokat énekelnek. » A himnusz és mise innen indul (Kr.u. 4. sz)

A középkor zenéje (476-1450) 1. A nyugati zene számára Szent Ambrus (milánói püspök) teremti meg az „oldott stílust” – 386 - az ariánus zavargások ideje – „keleti módra énekelteti a hívőkkel a zsoltárokat és himnuszokat” → ezt a formát emelik liturgikus érvényre. 2. 590 – pestis, a Tiberis áradása, Gregorius pápává választása – 3 napos bűnbánó körmenet Rómában → Nagy Gergely újjászervezi az egyházat, megfogalmazza az istentisztelet rendjét, újjáteremti az éneket, amit róla neveznek el – gregorián éneknek.

Gregorián ének – egyszólamú latin nyelvű egyházi ének. Alapjai: Ambroziánus ének (himnuszok és keleties énekek) A bizánci liturgia Jeruzsálemi, antiochiai, kappadokkiai, alexandriai zsoltárok, prózaimák, evangéliumi szakaszok és himnuszok Az antik görög és római dallamok maradéka. Jellemzői: - Legegyszerűbb formája a recitáló felolvasás = szillabikus vagy szótagoló éneklés (1 szótagra 1 hang kerül) - Színesebb formája a melizmatikus gregorián dallamok – ókori eredetű, díszítéses – 1-1 szótagra több hang vagy egész kis dallamív juthat.

Gregorián ének – latin nyelvű, – bibliai témájú, – egyszólamú, – hajlításokban gazdag, – kötetlen ritmikájú, – hangszerkíséret nélküli. XI-XII. század – a többszólamúság megszületése. Formái: Paraphónia – kvart- és kvint hangközökben való éneklés, a két szólam merev távolságban követi egymást. Kánon – minden szólam ugyanazt éneklő, de az egyes szólamok egymás után lépnek be.

Világi zene a középkorban Énekmondók hősdalokat, mondákat, varázsénekeket, ráolvasó-mondókákat, gúnydalokat, siratókat énekeltek várról-várra járva. Hangszereik: krotta (kelta kishárfa, vonós), csatakürtök, szarukürtök, bronz harsonák. + Műfajok:csatadal (barritus), szertartási énekek, körtáncok. 1100 körül – trubadúr-zene – a dúr (dó)-hangsorra épülő zene: dallamos, vidám, csengő, kemény harmóniájú. Minnesang-Németország. A zene – gaya scienza – vidám tudomány, amely nem erőlködés műve, hanem a derűs ihleté. -A XIII. sz.-tól + műfajok: pastourelle, chanson, mesterdalok, táncok.

A reneszánsz tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom Egyben művelődéstörténeti és művészettörténeti korszak, a középkor végét és az újkor elejét (korai újkor) felölelő átmeneti időszakra esik Kezdetét Itáliában a 14. századra, Európa többi részén néhol a 16. századra teszik A reneszánsz stílus a művészettörténetben jellegzetes korstílust is jelöl.

A XIX. sz. -tól reneszánsz kornak nevezik a XIV-XVI. sz A XIX. sz.-tól reneszánsz kornak nevezik a XIV-XVI. sz. közepéig terjedő időszakot. Az itáliai reneszánsz korszakolása: TRECENTO (protoreneszánsz illetve késő gótika) – 1300-as évek – XIV. század (Giotto, Cimabue, Ambrogio Lorenzetti, Gentile da Fabriano, Antonio Pisanello). Az elnevezés Giorgio Vasaritól származik. QUATROCENTO – 1400-as évek – XV. század (Masaccio, Fra Angelico, Sandro Botticelli Andrea Mantegna, Leonardo da Vinci, Paolo Ucello ) CINQUECENTO - 1500-as évek – XVI. század első fele (Raffaello, Michelangelo, Tiziano, Tintoretto, Veronese)

Az egyház szerepe: Az Egyház, korábban a tekintély legfőbb forrása, most rossz hírbe került, elvilágiasodott  A reneszánsz annak a mozgalomnak a része, amely az egyházi reformokhoz vezetett Nagyobb távlatból nézve a reneszánsz annak a fejlődésnek volt az 1. szakasza, amely a reformáción és a tudományos forradalmon keresztül a FELVILÁGOSODÁSBA torkollott Összetörte a középkori civilizáció öntőformáit, elindította azt a folyamatot, amelyből megszületett a „Modern Európa”!

A korszak tartalmi jellegzetességei, szellemi kísérői: Szellemi irányzat – humanizmus és reformáció Humanizmus «humanus (lat.)= emberi. Alapgondolata a sztoikusoktól átvett „sequere naturam”, a természet követése. Követelték az ember újjászületését az antikvitás szelleméből = eszményük a „kiművelt ember”. Kulturális alapja az antik görög és római szellem.↔ Humanista = műveltséggel bíró, az antik nyelveket és műveket ismerő ember. Előtérbe került a sokoldalúan képzett ember egyénisége: polihisztor (homo universale, a „teljes ember”) és művész fogalma. Elsődleges érték a „független gondolat”! Gyökeres szakítás a kk-i mentalitással (félelem a természettől)  az ember képes megbirkózni a világgal, amelyben él!

Reneszánsz zene XIV. sz. – Párizs – Ars Nova (Új művészet) Az ARS NOVA jellemzői: világi zene, mely öntudatos, szellemes, ötletes (virtuóz) szabadabb ritmika, világi dal- és táncformák, a lanttal és billentyűs hangszerekkel kísért szólóének Természet → egyszerűség → emberi hang » kamara zene Philippe de Vitry (1291-1361) – Petrarcha barátja, költő és pap. https://www.youtube.com/watch?v=JtoYz KX-e2A 1320 körül: ARS NOVA c. mű – a hangjegyírás reformja. Guillame de Machaut (1300-1377) – fr. Költő, zenész, zeneszerző. Az Ars Nova leg> alkotója. A lírai dal, érzelmes melódia első mestere, de írt még motettákat, balladákat, rondókat és miséket. Fő műve: Reims-i koronázási mise. https://www.youtube.com/watch?v=mvIE A2dBKGA

Reneszánsz zene Johannes de Muris (1340 körül) – a Sorbonne tanára és rektora Zeneelméleti művei: Musica practica Musica speculativa. Fr.o. ezután elveszti vezető szerepét a zenetörténetben, csak epizódikus felragyogásai lesznek. FIRENZE (XIV. sz.) Hangverseny, táncmuzsika a kertben → portatív hangszerek: pl. orgona, 5- húrú viella (viola), manikord (menakord), trombita, lant. Francesco Landino (1325- 1397) –zeneszerző, feltaláló- zenész, énekes, orgonás. Elve: a zenésznek figyelnie kell a költő igényeire és kiszolgálnia azt! https://www.youtube.com/w atch?v=nHXtzNxzOYs Heterofónia – hangszerrel kísért szólódal

Reneszánsz zene Duett vagy tercett Zenekarok Virtuózok ↔ hangszerre tanító könyvek, orgona-, viola- és lantiskolák. XVI. sz. – a frottola-zene kivirágzása – rövid, táncszerű világi dalok zenéje, háromszólamú, refrénes alakban. Népies eredetű, de a humanizmus udvari műfajjá tette. A szöveg fontossága – a zene új nyelvvé, fegyverré vált. Funkciója szerint 2 fajta zene: 1) templomi zene – vox humana – a capella 2) kastély és piac – hangszeres zene. A capella – hangszerkíséret nélküli kóruszene. 2-féle szerkesztésmódja: polifon, homofon.

Reneszánsz zene Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525-1594) – a késő-reneszánsz leg> komponistája. 105 mise, 250 motetta. A polifon szerkesztés leg> mestere, a templomi zene megmentője (tridenti zsinat 1546-63). Fő műve: Marcell pápa miséje (1563).

Reneszánsz zene Németalföld: Josquiin de Prés (1450-1521) – musica riservata! Németország: Orlando di Lasso (1532-1594) – „Európa zenefejedelme”, kb. 2000 művet írt, az akkori minden műfajban. Anglia: William Byrd (1543- 1623).

Reneszánsz zene Világi zene – XVI. sz. vége – 2 új műfaj: - Frottola → madrigál = négyszólamú társas ének, eredetileg pásztorének. - Chanson = lírai költemény. Mindkettő nemzeti nyelvű. Befejeződik a tánc és a ballo (baletto) különválása. Motetta: a gregorián énekből alakul ki, Jellemzői: vallásos tárgyú, latin szövegű, többszólamú énekes műfaj

Barokk 16-17. sz. fordulójától a 18. sz. közepéig Ellenreformáció Nemzetállamok

A barokk zene általános jellemzői: Stile nuovo – kb. 1600-1750 – rendkívül sok újítás. Fő vonása: a zene érzéki hatásának növekedése (kontrasztok, fokozások, hangutánzások) A sonata (sonare= hangzani) győzelme a cantata és az a capella felett A polifóniával szemben előtérbe kerül a monódia = hangszerek által kísért szólóének XVI. sz. vége – a Camerata Társulat új mozgalma – a zene és az irodalom (drámák) egyesítésére való törekvés → az opera kialakulásához vezető út. Oratórium (orare (lat.)-imádkozni) – a régi „szent előadások” és a stile representativo műfajának egysége = vallásos zenedráma: szavalat, pantomim, szólóének, zenekari muzsika. Az oratórium úgy viszonyul az operához, mint a vázlat a festményhez. Az oratórium önálló műfajként is megállta helyét: Carissimi, Scarlatti, Schütz, Händel és Bach is írtak ilyen alkotásokat.

Az opera műfajának kialakulása: Emilio de Cavalieri – az első oratórium Az első igazi opera – 1597 – Jacopo Peri Daphné c. műve, majd 1600-ban – Euridicé c. műve. Szöveg: Ottavio Rinuccini. Claudio Monteverdi: Orpheo (1607) – a recitativo élénkebb, a zene önállóbb. Ő vezette be a duettet és a hegedűtremolót. Az opera hamarosan a korszak királynője 1637 – az első nyilvános operaház Velencében A recitativo háttérbe szorulásával megnő a bel canto (szép dallam) szerepe, megjelenik az ária. Cselekmény: szerelmi intrikák vagy történelmi események – több szálon fut, erőszakos végkifejlet. Jeles barokk operaszerzők: Alessandro Scarlatti, Henry Purcell (Dido és Aeneas). Jean Baptiste Lully – a nagyopera megteremtője, a színházi előadások nagymestere, Cornelle-nek és Moliere-nek is komponált zenét.

A concerto kialakulása: =verseny – a kettős kórusok visszhangjátékának hangszeres továbbfejlesztése, formái: Concerto grosso – kisebb hangszeres csoport ↔ zenekar Concerto solo – szóló-hangszer ↔ zenekar Jellemzői: terraszos vagy lépcsős hangerőváltás, piano és forte. 1711 – Bartolomeo Christofori feltalálta a piano e fortét (zongora) Hegedűkészítők: Amatik, Guarnerik, Stradivarik. Fő képviselői: Arcangelo Corelli, Antonio Vivaldi, Georg Friedrich Händel, Sebastian Bach.

Barokk zenekar

Johann Sebastian BACH (1685-1750) A barokk protestáns egyházi zene legnagyobb alakja (polgárság+pietizmus) Türingiai zenedinasztia, a XVI-XIX. sz. között 80 tagja volt híres zenész, 14 ebből zeneszerző Bach-művek jegyzéke (1950) – Wolfgang Schneider – 1087 művet tartalmaz. Orgonaművek, fugák, szvitek, kantáták,szonáták, 4 missa (rövidített mise, a protestáns liturgia csak a Kyriét és a Glóriát használja)

BACH

Paganini

Vivaldi

SZVIT Szvit –a zene és tánc összekapcsolásából alakult ki, kezdetben a gyors és lassú táncok sorozata. Később elszakadt a tánctól és a műforma jelentése: minden olyan énekes vagy hangszeres mű, amely több, egymástól különböző tételből áll. Alaptípusát JOHANN FROBERGER alakította ki, melyben 4 tánctétel követi egymást: lassú-gyors, páratlan-páros elrendezésben. Virágkorát XIV. Lajos idején élte

TÁNC 1581 – Belgioioso mester – a tánctörténet első balettelőadása: A királynő víg balettje. Éjszaka c. balett – XIV. Lajos „Napkirály” Barokk táncstílus – menüett. A XVIII. sz. második felében megjelentek a néptáncból kialakuló nemzeti társastáncok: pl. keringő, polka, mazurka, verbunk és csárdás.

Klasszicizmus Bármely jelenség tiszta megnyilvánulása Tökéletes, példaképül ajánlható Művészeti értelemben: az antik (görög-római) művészet stíluseszményéhez igazodó, különösen a görög „klasszikus kor” (i. e. 5-4. sz.) alkotásaihoz

Felvilágosodás Fogalma: a francia polgári forradalom előkészítője és az angol polgári forradalom következménye. A felvilágosodás elnevezés a 18. század és az azt átölelő időszak európai filozófiáját, társadalomelméleti eszmeáramlatát jelöli. A mozgalom a racionalizmust követte, mint az etika, az esztétika és a tudás irányadó rendszerét. A mozgalom szellemi vezetői bátornak és kiemelkedőnek tartották magukat, céljuk az volt, hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”. A mozgalom készített elő több forradalmat szerte a világon, vezetett a kapitalizmus megszilárdulásához és végső soron a szocializmus megszületéséhez. A művészettörténetben a legkorábbi csírái a barokkban mutatkoznak, létrehozva ezzel a francia klasszicista drámaesztétikát, később a klasszicizmus eszmei háttere lett. A 18. században folytatódott továbbá az empirikus filozófiai eszmék kibontakozása és alkalmazása a politikai gazdaságtanban, a kormányzásban, valamint a fizika, a kémia és a biológia tudományaiban.

Immanuel Kant 1784-ben Mi a felvilágosodás? című tanulmányában a következőképpen fogalmazta meg a felvilágosodás lényegét: „A felvilágosodás az, hogy az ember elhagyja én-központú fejletlenségét, ami hátráltatója az egyén önálló, más segítsége nélküli megértési folyamatának. Ennek a fejletlenségnek pedig ő a felelőse, amennyiben az nem intelligencia-hiányból származik, hanem az elhatározás vagy a bátorság hiányából, hogy a szellemi képességeit használja méghozzá más irányítása nélkül.” Vagyis a felvilágosodás nem más, mint „az ember kilábalása a saját maga okozta kiskorúságból”. Ennek módja: a felvetődő kérdések ésszerű megoldása, az egyén önálló gondolkodása, a hagyományoktól való eltávolodás”. → a felvilágosodás jelszava: „Merj tudni!!!”

A saját korukat - a fény, az értelem világossága korának tartva, ők adták a középkornak a „sötét” jelzőt.  De! A sötétséget nem a vallás mint olyan okozta, mert azt a filozófusok alapvető emberi szükségletnek tartották, hanem mindaz a tudatlanság, ésszerűtlenség, dogmatikus viselkedésmód, ami az európai kereszténységre héjként ránőtt. Ezt a bigottságot, vallási türelmetlenséget, babonaságot, paposságot és fanatizmust akarták megszüntetni  a „sötét” középkor maradványait. Eredménye: eltűnt a kínvallatás, a boszorkányégetések, stb., megfogalmazódnak az emberi és állampolgári alapjogok: 1776 - USA, 1789 – Fr. o.

A felvilágosodás ismertetőjegyei, tartalmi jellegzetességei: A LUMIÉRES-nek, a felvil.-nak sok mindent kellett fénnyel bevilágítani: a filozófiát, a tudományt és a természetes vallást, a gazdaságot, a politikát, a történelmet és a nevelést. Az „értelmiségi” réteg (a felv. szóalkotása) megszületése – az új tudományos módszerek által fellendült tapasztalati tudományok eredményei növelték az öntudatára ébredt ember önbizalmát, az évszázados világképek összeomlásával, a felvilágosodás embere úgy érezte sikerült megfejteni a természet titkait, ezáltal uralkodhat a világon. A tudományok és filozófia népszerűsítésével akarták ezt megvalósítani  Ennek eszköze – az oktatás minden szintjének a megteremtése a népiskoláktól az egyetemig. !! De!! Nem mindenütt volt meg a racionalizmus kibontakozásához szükséges szellemi környezet.

Rzecz Pospolita (jezsuták, zsidók, ortodoxok) A XVII. sz.-ban 3-4 országban voltak meg a feltételek: a katolikusok-protestánsok értelmes párbeszéde Rzecz Pospolita (jezsuták, zsidók, ortodoxok) Svájc – a katolikus és protestáns kantonok eszmecseréje Skócia és Anglia – az anglikán hagyomány védi a másképpgondolkodókat Németalföld – a fő színtér, ahol a helyi szellemi erőket az idemenekültek színesítették  a felvilágosodás fő laboratóriuma LEYDEN („Batávia Athénje”), AMSZTERDAM („Európa kozmopolisza”) és HÁGA. Franciaország csak a XVIII. sz. közepén vált központi színterévé!

A kulcsfogalom: a lumen naturale, Az értelem természetes világossága Melanchton (De lege naturae, 1559), s rajta keresztül Ciceróig és a sztoikusokig nyomozható vissza. A tud-os forradalom+Descartes racionális módszere – ez képezte annak az ideológiának az alapját, amely 1670-től 100 évig központi helyet foglalt el! Alapja az a meggyőződés, hogy az értelem felfedheti azokat a szabályokat, amelyek az emberi és anyagi világ látszólagos káoszát okozzák, így fény derülhet a természetvallás, a természetes erkölcs és természetjog szabályaira.

A művészetben – a klasszicizmus – valódi szelleme: Az a nézet, hogy a szigorú szabályok és a szimmetria törvényei fejezhetik ki a természetes rendet, amellyel a szépség egyedül összekapcsolható. A szépség egyet jelent a renddel és a rend a szépséggel!

A felvilágosodás filozófiáját főként az ismeretelmélet foglalkoztatta  miként tudjuk, amit tudunk? 3 brit adta meg a vitaanyagot: John Locke (1632-1704) George Berkeley (1685-1753) David Hume (1711-1776). Mind3-an elfogadták a megfigyelés és az indukció tud-os módszerét az ember dolgainak vizsgálatakor  Alexander Pope: „Ismerd hát meg tenmagad, ne merészeld Istent fürkészni, az emberiség legsajátabb kutatnivalója az ember”.

John Locke: Értekezés az emberi értelemről (1690) Fő tétele: születéskor az emberi értelem „tabula rasa”  minden, amit tudunk, a tapasztalat gyümölcse, amelyre érzékeink révén teszünk szert. Ezt továbbfejlesztik Condillac abbé: Értekezés az érzetekről (1754) és de la Mettrie: Az ember-gép (1748). Másik véglete a nézetnek – Berkeley: „csak a gondolkodás és a gondolkodás termékei léteznek Hume: Értekezés az ember természetéről (1739- 40) – elvetette a racionális hit lhetőségét, arra a következtetésre jutott, hogy az irracionalitás nem is teljesen ésszerűtlen.

A felvilágosodás viszonya a valláshoz, tartalmi jellegzetességei: Liberalizmus – Kant: az emberi értelem teljes függetlensége. Deizmus (lat. deus=isten) – vallási, filozófiai irányzat, amely elismeri, hogy Isten teremtette a világot, de utána magára hagyta és azóta a természet törvényei irányítják. Vagyis tagadja az istennek, mint személyiségnek létezését és beavatkozását a természet és a társadalom életébe. ↔ óriási válságba sodorta a kereszténységet, előmozdította a kulturális és névleges kereszténységet. Kereszténység = „természetes vallás” ↔ „kézzelfogható” istenérvek kovácsolása ↔ Ellenhatása: a katolikus felvilágosodás, mely újra megnyitja az utat a Szentíráshoz és az élő liturgiához. Nem kedvez az eu-i zsidóságnak, vallási közösségnek tartja, mely értelmetlen és obskurus haszkallah

Természettudományok fejlődése: Sir Isaac Newton (1642-1727) – a Royal Society elnöke, Principia (1687): mozgás- és gravitációs törvényei 200 évre megszabták a fizika útját. Feltalálta a differenciál- számítást, amit ő fluxiószámításnak nevezett. A. Pope sírfelirata Newton sírján: A természeten s törvényein az ég sötétje ült. Isten így szólt: „legyen Newton!” S mindenre fény derült!

Műszaki haladás és a tudományok: A greenwich-i Királyi Csillagvizsgáló Intézet (1675) hatalmas teleszkópok kifejlesztése A brit admiralitás alkotta meg a tökéletek kronométert Newtontól függetlenül a lipcsei Gottfried Leibniz is feltalálta a differenciálszámítást A botanikában Carl von Linné: Systema naturae: új növénytani rendszer A vegytanban Joseph Prestley kimutatta a levegő összetett természetét Lavoisier pedig megfejtette a vegyi reakciók hatásmechanizmusát.

Az ismeretelméleti érdeklődés+növekvő információmennyiség kirobbantotta az enciklopédiamániát. A műfaj modern atyja: Pierre Bayle : Dictionnaire historique et critique (1. száma Rotterdamban jelent meg, 1697) Anglia – John Harris: Lexicon technicum (1704) és Ephram Chambers: Cychlopaedia (1728) +Encyclopaedia Britannica – 1. kiadása Edinburgh, 1768. Németo. – J. Hübbner lexiconja (Lipcse, 1704), 1808-ban F.A. Brockhaus vette meg szerzői jogait, többször újrakiadta Itália - G. Pivati: Dizionario Universaleja (Velence, 1744) J. H. Zedler 1732-1754, Lipcse: Universal Lexicon (64 kötet+4 pótkötet) Franciaország →

„Enciklopédia, avagy a tudományok, a művészetek és a mesterségek elméleti szótára” (1751-1782) Rendszerezett összefoglalás a kor tudományos-technikai, szellemi eredményeiről, a feltörekvő polgárság eszményeiről minden emberi tudás összegyűjtése! 28 kötet+5 térképgyűjtemény Főszerkesztője: DENIS DIDEROT, segítője: D‘ALAMBERT. Diderot előszava így kezdődött: „A vallás és filozófia korát felváltotta a tudomány százada”. A kor emlékművévé vált!

A szócikkek szerzői: Diderot – humán tárgyak+ szakmák+ kereszténység, hit, gondviselés – deista szellemben d ‘Alambert – matematikai fogalmak Beaumarchae – zenei és irodalmi szócikkek Liné – biológia Celsius – hővel kapcsolatos Voltaire Montesquieu Julien de la Mettrie Claude Helvetius Dietrich Holbach

Racionalista politikaelmélet+abszolút monarchia, ami összhangban volt a rend és a harmónia klasszikus szellemével Racionalista történetírás került az 1. helyre – már nem évkönyvekben vagy a naplókban lejegyzett események puszta beszámolója, ill. nem az uralkodó egyház vagy király szócsöve, hanem az okok és változások tudományává vált! A korszak 2 nagy múve: William Robertson: History of America (1777) és Edward Gibbon: Decline and Fall of the Roman Empire (1788)

Francia felvilágosodás Vallási téren a legradikálisabb, a hit és a tudás szigorú elkülönítésében nyilvánul meg. A felvilágosítók itt forradalmárok is egyben, a hagyományok elleni forradalommal kezdődik a forradalmi hagyomány. Egyházellenesség, mivel a versalles-i udvar látszólagos egyháziassága mögött kegyetlen vallásháborúk dúltak – így az egyház hitele szertefoszlott. 2 ága: RACIONÁLIS Voltaire Montesquieu ÉRZELMI Rousseau

VOLTAIRE (1694-1778) – eredeti neve Francois Marie Arouet – francia író, filozófus, drámaíró, publicista

VOLTAIRE (1694-1778) Megkísérelte a „sötét középkor babonaságaitól” megszabadítani az embereket → „AKTIVISTA” művész = minden leírt sorával hatni akart a társadalomra Közreműködött a Nagy Francia Enciklopédia megírásában Támadja a korabeli vallási türelmetlenséget A deizmus híve: elismeri Istennek, mint „első mozgatórugónak” a létét és elválaszthatatlanságát a természettől. Elvetette azt, hogy a lélek a szubsztancia egy sajátos neme. A tudat szerinte az élő anyag sajátossága: a gondolkodás képességével az Isten ruházta fel az anyagot. Politikai eszméje: a felvilágosult abszolutizmus Történetfilozófiája (a fogalmat is ő vezette be): hogy a társadalom progresszív irányba halad, az Isten akaratától függetlenül. A történelem menetét az eszmék változásaival magyarázta. Nagyvilági élet Művek: drámák, Angliai levelek (1734)Candide vagy az optimizmus c. regény (1759), XIV. Lajos százada (1751), tanulmányok I. Péterről, XII. Károlyról stb.

CHARLES-LOUIS DE MONTESQUIEU (1689-1755)

CHARLES-LOUIS DE MONTESQUIEU (1689-1755) – filozófus, jogtudós Nem ateista, a deizmus híve, mégis bírálta az egyházat és a papságot, Istent viszonylagos dolognak nevezi: „… ha a háromszögek gondolkodnának, az Istent háromszögletűnek képzelnék”… Földrajzi determinizmus vagy MILLIŐ-ELMÉLET Állameszménye: alkotmányos monarchia A hatalmi ágak megosztása: törvényhozó, végrehajtó, bírói. „Nem az a lényeg, hogy a törvények jók vagy rosszak, hanem, hogy érvényesülnek-e vagy nem”. Fő műveiben bírálta az abszolutista rendszert: „Perzsa levelek” „Elmélkedések a rómaiak nagyságáról és hanyatlásának okairól” „A törvények szelleme” – megalapozza a liberális államelméletet.

JEAN-JACQUES ROUSSEAU (1712-1778) –fr JEAN-JACQUES ROUSSEAU (1712-1778) –fr. író, filozófus, elméleti pedagógus, esztéta A szentimentalizmus képviselője – „Új Heloïse” – az érzelem, mint minden cselekmény előidézője a témája. (Szentimentalizmus – Friedrich Schiller műszava) A deizmus híve: elismerte Isten létét és a lélek halhatatlanságát

JEAN-JACQUES ROUSSEAU (1712-1778) 1750 – megnyerte a dijoni akadémia pályázatát: „Értekezés a tudományokról és művészetekről” c. írásával. Lényege: a kultúra eredményei nincsenek arányban azzal a kárral, amit az erkölcsre nézve okoztak. 1755 – „Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól” – az emberek természetes állapota a teljes egyenlőség. Bírálja a magántulajdonon alapuló társadalmat és erkölcsi züllöttségét, vele szemben a vad, civilizálatlan népeket magasztalja. – Jelszava: „Vissza a természethez!” (de ez nem jelenti a magántulajdon és társadalom teljes eltörlését!) 1762 – „Társadalmi szerződés vagy az államjog alapelvei” – Az államot a nép akarata hozta létre a polgárok személyének és tulajdonának védelmére. Tehát, ha az államhatalom nem a népet szolgálja, jogában áll erőszakkal megdönteni a zsarnokot. 1762 – „Emil, avagy a nevelésről” → menekülnie kell Párizsból, Angliába ment.

Klasszikus zene (≈1750-1820) Bach halálának évétől számítják A barokk súlyos polifonikus formája a rokokóban fellazul, és most fő jellemzői: egyszerű, de érzelmes stílus Jól áttekinthető harmóniák Függőleges szerkesztési mód Ismétlések és visszatérések Megszűnik a szólamok egyenjogúsága (1 fő szólamnak van a többi alárendelve) Főrendezői elv a szimmetria Nem teraszos hangerőváltás, hanem crescendo vagy decrescendo, fokozatos erősödés és halkulás Karmester kerül a zenekarok élére, a zenészek hangszertípusok szerint ülnek. Műfajok: variációk (ellentéte jellegű témák szembeszállása, 1-1 téma többféle megszólaltatása), szonáta (u.e az elv), és annak kibővített zenekari változata a szimfónia (a két műfaj kidolgozója Joseph Haydn)

CHRISTOPH WILLIBALD GLUCK (1714-1787) Átmenet a barokkból a klasszicizmusba Reformoperák → tevékenysége fordulópont az operatörténetben – visszatér a Camerata céljaihoz: a zene szolgálja a szöveget, vagyis a zenét alárendeli a drámai cselekménynek. 1. reformoperája – 1762 – Orpheo és Euridiké. Mi az új? Leegyszerűsíti a cselekményt, szereplők száma 3, a kórus aktív szereplője a drámának. Fő műve: Iphigénia Auliszban (1774)

JOSEPH HAYDN (1732-1809) A XVIII. sz-i klasszikus zene egyik leg> alakja Vívmánya a klasszikus vonósnégyes Esterházy Pál herceg zenekarának vezetője 28 évig Utazások: Londoni szimfónia, Oxford- szimfónia Legmaradandóbb műve: „Teremtés” (1798)

WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756-1791) Osztrák csodagyerek: 6 évesen koncertezik, 10 évesen II. József udvarában játszik 1. operáját 12 évesen írja: La finta semplice, saját zenekarát vezényeli Itáliai tanulmányút 1782 - „Szöktetés a szerájból” (az 1. nagyopera), „Figaro házassága” (1786), „Don Juan” (1787). 1787 – elnyeri a császári kamarakomponista címet Művek: Varázsfuvola, Requiem (utolsó befejezetlen mű, Süthmayer egészítette ki) Szimfóniák, zongoraversenyek – az első tétel végén a zenekar „kiáll”, s a szólista bemutatja virtuozitását – ez a cadencia. 35 évesen hallt meg, > mint 700 mű

Mozart

LUDWIG van BEETHOWEN (1770-1827) Orgonista, majd udvari muzsikus Mesterei: Mozart, Salieri, Haydn. Megkomponálja a cadenciát is – ettől számítják a zeneszerzés és előadó-művészet végleges kettéválását! Már 1819-ben megsüketült, 1824-ben bemutatott IX. szimfóniája (Örömóda az utolsó tételben) óriási siker volt. Alkotásai - főleg hangszeres zene: szimfóniák(összesen 9 db), nyitányok: Egmont nyitány, zongoraszonáták, kamarazene: vonósnégyes, egyházi művek: Missa solemnis, egyetlen opera: Fidelio. Zongoraszonátáit a zongoramuzsika „Újszövetségének”, míg Bach műveit az „Ószövetségnek” nevezték. Életműve a klasszikus kor csúcsa és egyben átmenet a romantikába.

Romantikus zene (XIX. sz.) Regényesebb, színesebb művészet, tág tere nyílik a képzeletnek, álomnak, titokzatosságnak, érzelmeknek A zene jellemzői: meglepő, szokatlan harmóniák Virtuóz vokális szólamok Nagyzenekari hangszerelés Szélsőséges hangulatok A nemzetek karaktere, táncai, ritmusai előtérbe kerülnek Az OPERA VIRÁGKORA! Programzene: mesét fűznek a zenéhez, címet adnak. Új műfajok: fantázia, ballada,szimfonikus költemény, noktürn (az éjszaka hangulatát idéző szerenádszerű lírai zenedarab), románc, virtuóz versenyművek.

Korai képviselői: Karl Maria von Weber (1786-1826) a német nemzeti opera fejlődésének elindítója: Bűvös vadász (1820) Leghíresebb hangszeres darabja: Felhívás egy keringőre. Franz Schubert (1797-1828) „schubertáliák” – zenés irodalmi mulatságok Fő műfaja a DAL kb. 600-at írt, a romantikus dalciklus műfajának megteremtője (pl. A szép molnárleány, Téli utazás, Hattyúdalok) Dalainak hangszeres feldolgozása: „Pisztráng”-ötös, „A halál és a lányka” vonósnégyes, stb A ’20-as évektől írt szimfóniákat (8)

Németország FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY (1809-1847) zongorista, karmester, zeneszerző, a lipcsei konzervatórium igazgatója Művei: Hebridák, Szép Meluzína (nyitányok), Szentivánéji álom kísérőzenéje (17 évesen, híres része a Nászinduló), operák, szimfóniák, oratóriumok RICHARD WAGNER (1813-1883) - a német rom.opera csúcsa Csak színpadi műveket alkot: Bolygó Hollandi, Tannhäuser, Lohengrin. Témáit a germán-kelta mondavilág ihlette, pl. a Niebelung gyűrűje tetralógia. ROBERT SCHUMANN (1810-1856) - Sokirányú tehetség, zseni, szélsőséges kedélyvilág→ elmegyógyintézetben halt meg - Virtuóz zongorista, de túlhajszolja a kezét → megbénul → csak komponál 1840- a „dalok éve” -138 dal, irodalmi szövegű, főleg Heine verseiből Művei: zongoradarabok, 4 szimfónia, karművek, 4 hangverseny-nyitány.

Franciaország HECTOR BERLIOZ (1803-1869) Victor Hugo és Delacroix szellemi rokona, mégis életében kevés elismerést kap, csak könyvtáros a párizsi konzervatóriumban Több újítást vezetett be: 1) a zenekar létszámának megnövelése 2) programzene-jelleg: valamennyi szimfóniája szavakkal is leírható vagy irodalmi szövegre épült: pl. A Rómeó és Júlia programszimfónia. Leghíresebb művei: Fantasztikus szimfónia (1830), operák (Benvenuto Cellini, A trójaiak), egyházi művek (Te Deum, Requiem), kantáta, oratórium (pl. „Faust elkárhozása” (Göethe nyomán) első jelenet Pesten játszódik és felcsendül a híres Rákóczi-induló).

Lengyelország FRYDERYC CHOPIN (1810-1849) csodagyerek, már 9 évesen koncertezik Az első közép-európai híresség Csodálói Liszt, Heine, Balzac, Berlioz Szinte kizárólag zongorára komponált – a zongoratechnika és hangzás megújítója Etűdjei és prelűdjei messze túllépik a „gyakorlatok” műfaji igényeit Táncdarabok –mazurkák (kb 60), polonézek, keringők George Sand a kedvese 28 évesen lelki beteg és tüdőbajos → Mallorcára megy gyógyulni, egy angliai út után visszaesik betegségébe és meghal.

Magyarország LISZT FERENC (1811-1886) -Sopron mellett született, Bécsben tanult - Csodagyerek: 14 éves, amikor Párizsban bemutatták első operáját, a Don Sanchest. 1835-ben Svájcban telepedett le, beutazta Európát Élettársa Daniel Stern 1839-első pesti hangverseny Magyar témájú művei: Esztergomi mise (1856), Koronázási mise (1867), Hungaria, Magyar rapszódiák. Művei: zongoraművek, fantáziák, etűdök, szimfonikus költemény (Tasso), 2 oratórium (Szent Erzsébet legendája), Faust- és Dante szimfónia, Les preludes. ERKEL FERENC (1810-1893) – a magyar romantikus opera megteremtője: Hunyadi László (1844), Bánk bán (1861)

Olasz romantikus operaszerzők: GAETANO DONIZETTI (1797- 1848) – vele kezdődik az operában a romantika - 70 operát írt, legfőbbek: Lammermoori Lucia, Don Pasquale, Szerelmi bájital. Vincenzo Bellini (1801-1835)- tragikus operák. Leg> műve: Norma (1831). GIOACCHINO ROSSINI (1792-1868) -Fő művei: vígoperák:Sevillai borbély, Olasz nő Algírban, Hamupipőke. Opera seriák: Angliai Erzsébet, Otelló, Tancred. Utolsó műve: a Tell Vilmos (1829)- ezzel a csúcson hagyta abba az alkotást.

A romantikus opera csúcsa – GUISEPPE VERDI (1813-1901) 1842-ben a Nabucco-val vált híressé Zeneszerzői magaslatának első csúcsa az ’50-es évek: Rigoletto, Trubadúr, Traviata Igényes a szövegkönyvek (libretto) tekintetében, mindig nagy írók műveit használta fel (Hugo, Schiller, Schakespeare, Dumas) Fő műve: Aida (1871)- Izmail pasa, egyiptomi király felkérésére írta, eredetileg a Szuezi- csatorna átadó-ünnepségére, de 1 évet csúszott a bemutató a porosz-francia háború miatt. Requiem: részben Rossini, részben Alessandro Massoni emlékére Utolsó két operája: Otello (1887) és Falstaff (1893) – egyetlen vígopera.

OROSZORSZÁG - CSEHORSZÁG Pjotr Csajkovszkij (1840-1893): Rómeó és Júlia nyitányfantázia (1869-80), Hattyúk tava balett. Modeszt Muszorgszkij (1839- 1881): Egy kiállítás képei (szvit zongorára), Borisz Godunov népies zenedráma Rimszkij-Korszakov (1844- 1908): Seherezadé zenekari szvit, spanyol capriccio, Szadko és Aranykakas operák. Bedřich Smetana (1824-1884): Az eladott menyasszony vígopera, Hazám szimfonikus költemény-ciklus Antonin Dvořak (1841- 1904): 9 szimfónia, kamarazene, versenyművek, operák, egyházi művek.

Kései romantika ANTON BRUCKNER (1824-1896) – főleg egyházi zene és szimfóniák. JOHANNES BRAHMS (1833-1897) – a „hagyományörző” ághoz sorolják, maradinak, fáradtnak tartotta a kora. Schumann fedezte fel tehetségét és karolta fel Művei: szonáták, szimfóniák, versenyművek, kamarazene. Reményi Ede és Joachim József hegedűművészeket kísérte zongorán → érdeklődés a magyar zene iránt → „Magyar táncok”.

Köszönöm a figyelmet!