1. óra – 1. tétel Az Ószövetség mint könyvgyűjtemény Az Ószövetség könyvei Az Ószövetség héber szövege Az Ószövetség görög szövege

Mi a Biblia? ta biblia (görög) = könyvek ami ma egy könyv, az valójában könyvek gyűjteménye: katolikus Biblia = 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv protestáns Biblia = 39 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv héber (zsidó) Biblia = 24 könyv (= protestáns Ószövetség) A Kr. u. 3-4. századig fizikailag is különálló könyvek (tekercs = megilla formájában) egy bibliai könyv ésszerű mérete 30-40 lapos tekercs, ezért áll például a Tóra öt tekercsből Kr. u. 3-4. századtól megjelennek a kódexek már érdemes a könyveket egyetlen kötetbe gyűjteni.

Az Ószövetség könyvei A héber beosztás szerint A keresztény beosztás szerint Kánoniságuk szerint Eredeti nyelvük szerint

A héber beosztás szerint = 24 Tóra = Pentateuchus = Mózes öt könyve (Kr. e. 5-4. sz.) = 5 Ma külön beszélünk a könyveiről (Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv) De a Bibliában mindig egy műként emlegetik: a Törvényben... Mózesnél... Nebiim = Próféták (Kr. e. 3. sz.) = 8 Korábbi próféták (Józs, Bír, 1-2 Sám, 1-2 Kir) Későbbi próféták (Iz, Jer, Ez, 12 kispróféta) Ketubim = egyéb iratok (Kr. u. 1. sz) = 11 Zsoltárok, Jób, Példabeszédek öt megilla: Rut, Énekek éneke, Prédikátor, Siralmak, Eszter Dániel Krónikás mű = Krónikák könyve (1-2.), Ezdrás = Ezd, Neh

Zsidó, protestáns, katolikus A katolikus Ószövetség megegyezik a protestánssal a könyvek beosztásában (de 7 könyvvel többet tartalmaz) A protestáns Ószövetség megegyezik a héber Bibliával a könyvek tartalmában (ugyanazt tartalmazza, csak más beosztásban) Mi a különbségek oka? Amikor a kereszténység kialakult, a zsidó Biblia még nem volt egységes. Erről tanúskodik:  qumráni közösség könyvtára  Septuaginta (LXX): az Ószövetség görög fordítása Az ősegyház közös nyelve a görög volt, ezért a LXX-t használták.

A keresztény Ószövetség beosztása Történeti könyvek (Tóra, Józs, Bír, Rut, 1-2 Sám, 1-2 Kir, 1- 2 Krón, Ezd, Neh, 1-2 Makk) Tanító könyvek (Zsolt, Én, bölcsességi művek) Prófétai könyvek 4 nagypróféta: Iz, Jer (+ Báruk, Siralmak), Ez, Dán 12 kispróféta A protestáns Bibliában 39 könyv A katolikus Bibliában 46 könyv

Protokanonikus - deuterokanonikus A reformátorok áttértek a héber szöveg használatára, ezért a protestáns Ószövetség tartalmában a héber Bibliával egyezik meg de a beosztása a LXX-t követi Az a 24 = 39 könyv, amely mindenkinek a Bibliájában benne van = protokanonikus könyvek Az a 7 könyv és két kiegészítés, ami csak a katolikus (és ortodox) Szentírásban van meg = deuterokanonikus (másodlagosan kánoni) könyv

Deuterokanonikus könyvek Jézus Sirák fia Bölcsesség Tóbiás Judit Báruk Makkabeusok 1. könyve Makkabeusok 2. könyve

Deuterokanonikus kiegészítések Dániel könyvében: a 3. fejezetben két ima (Azarja imája, a három ifjú éneke) a 13-14. fejezet: két történet (Zsuzsanna és a vének, Bél és a kígyó) Eszter könyvében hat nagyobb és négy kisebb részlet

Tóra Gen = Genezis (Teremtés könyve) Ex = Exodus (Kivonulás könyve) Lev = Leviticus (Leviták könyve) Num = Numeri (Számok könyve) Dt = Deuteronomium (Második Törvénykönyv)

Nebiim Korábbi próféták (= Deuteronomisztikus Történeti Mű): Józsue, Bírák, 1-2 Sámuel, 1-2 Királyok Későbbi próféták (= „írópróféták”) Izajás (prot. Ézsaiás), Jeremiás, Ezekiel 12 kispróféta: Ámosz, Ózeás, Mikeás, Náhum, Szofoniás, Habakuk, Abdiás, Aggeus, Zakariás, Malakiás, Joel, Jónás

Ketubim Zsoltárok Jób Dániel Példabeszédek Krónikás Történeti Mű Öt megillot: Énekek éneke (Húsvét) Rut (Pünkösd) Eszter (Purim) Prédikátor (sátoros ünnep) Siralmak (hosszú nap) Dániel Krónikás Történeti Mű Krónikák 1. könyve Krónikák 2. könyve Ezdrás Nehemiás

Mindösszesen: Protestáns: 39 Héber: 24 Összefoglalás Nebiim Józsue Bírák Sámuel 1-2. Királyok 1-2. Izajás Jeremiás Ezekiel 12 kispróféta Összesen: 21 (héber számítás szerint: 8) Ketubim Zsoltárok Jób Példabeszédek Prédikátor Énekek éneke Rut Eszter Siralmak Dániel Krónikák 1-2. Ezdrás-Nehemiás Összesen: 13 (héber: 11) Deutero-kanonikus könyvek Sirák fia Bölcsesség Tóbiás Judit Báruk Makkabeusok 1. Makkabeusok 2. Összesen: 7 Tóra Genezis Exodus Leviticus Numeri Deuteronomium Összesen: 5 Mindösszesen: Katolikus: 46 Mindösszesen: Protestáns: 39 Héber: 24

Idézés a Bibliából Könyv Fejezet Vers Könyvek rövidítései: pl. Jer, Lk, 2Kir Fejezetek: 4 … 5-9 … 6. 8. 11 – mindig a vesszőig! Versek: a vessző után: 6,11 … 6,11-14 … 6,11.14 Verseken belül: 6,11a … 6,11b-14a

Mit jelent? 'biblia' széfer megilla kódex Pentateuchus nebiim ketubim megillot (= öt megilla) Septuaginta protokanonikus deuterokanonikus Deuteronomisztikus Történeti Mű Krónikás Történeti Mű

Az Ószövetség héber szövege Az Ószövetség görög szövege Nevezetes bibliák 1. Az Ószövetség héber szövege Az Ószövetség görög szövege

Bevezetés "A" Biblia = bibliák, tartalmukban, beosztásukban különböző gyűjtemények. DE: két katolikus (vagy protestáns) Biblia sem egyezik egymással ugyanannak a szövegnek eltérő fordításai az alapul vett "eredeti" szöveg eltér A hosszú hagyományozás során az eredeti szöveget többször is szerkesztették, javították; a másolás során elírták. Ezek az eltérések típusokat alkotnak = szövegforma, ill. szövegcsalád A kódex, amely valamelyik szövegformát követi = szövegtanú Ha látszik, hogy a bibliai szöveget tudatosan javították, szerkesztették = recenzió A fordítások kritikai kiadásokból készülnek = a szövegtanúk egybevetésével megállapítanak egy valószínűleg eredeti szöveget, de lábjegyzetben feltüntetik az eltérő szövegváltozatokat is.

Az Ószövetség héber szövege Az Ószövetség könyveit héber nyelven írták – kivéve: Arám nyelvű: Dániel 2,4-7,28 Ezdrás 4,7-6,18 Görög nyelvűek a deuterokanonikus könyvek. Közülük eredetileg is görög nyelven készültek: Makkabeusok 2. könyve Bölcsesség könyve A többi deuterokanonikus könyv héberből vagy arámból készített görög fordítás

A héber szöveg 2. Az eredeti kéziratok nincsenek meg. A mai héber szöveg legkorábbi tanúi: Kairói kódex (895 – csak Nebiim) Aleppói kódex (930) Szentpétervári (Leningrádi) kódex (1009) Miért ilyen késői? Kr. u. 1-2. század: a rabbik elhatározzák a szövegek egységesítését Kr. u. 6-10. század: a maszoréták kidolgozzák a másolás szabályait magánhangzó jelekkel látják el a szöveget megsemmisítik az eltérő kéziratokat Az Ószövetség mai fordításainak alapja ez a maszoréták által megállapított szöveg = textus masoreticus, rövidítve TM.

A héber szöveg korábbi tanúi Vajon a 9-10. századi maszoréta szöveg megegyezik a Kr. e. századokban ismert héber szöveggel? Vessük össze jóval korábbi szövegtanúkkal: A LXX ugyan görög nyelvű (nem héber), de látszik, hogy a fordítás alapjául szolgáló héber szöveg sok helyen más, mint a TM. Jeremiás pld. 2800 szóval rövidebb benne, mint a TM-ben – és a beosztása is más. A szamaritánus Pentateuchus A qumráni és maszadai leletek (Kr. e. 2. sz. – Kr. u. 1. sz.): vegyesen találunk benne a TM-t és a LXX-t követő szövegeket. Vagyis: a szövegeket folyamatosan gondozták, a héber szöveg még az időszámításunk kezdete körüli évszázadokban is változott (főleg a Nebiimben).

Az Ószövetség görög fordításai A Kr. e. 4-3. századtól a Kr. u. 1. századig a Földközi- tenger keleti medencéjében a fő nyelv a görög volt. Számos zsidó is elgörögösödött, főleg az egyiptomi diaszpóra. Nekik készítették el az Ószövetség első fordítását = Septuaginta Nevét az Ariszteász levélből ismert legendáról kapta. Valójában fordításgyűjtemény: Kr. e. 3. századtól folyamatosan készültek a szövegek, eltérő fordítóktól.

A görög fordítás elvei 1. A héber és a görög gondolkodás jelentősen eltér. Ezért a fordítóknak két szempontot kellett figyelembe venniük: Alkalmazkodni kellett ahhoz a formához, ahogyan a bibliai szöveget az oktatásból és a liturgiából ismerték. A héber eltérő gondolkodás- és kifejezésmódját át kellett ültetni a görög kultúrába.

A görög fordítás elvei 2. A görög szöveg tehát legyen: világos, közérthető illeszkedjen a megszokott értelmezéshez szolgáljon az olvasók lelki-erkölcsi épülésére Ennek érdekében: magyarázó kiegészítések, ismerős szavak, konkrét nyelvezet használata a képeket, hasonlatokat átformálták a hellenizált és városias olvasó számára kerülték az antropomorfizmusokat, nyers kifejezéseket közelítették a szöveget a görög filozófiai nyelvezethez árnyalták azon személyek bemutatását, akikre példaként tekintettek a szövegben kiemelték a kort érdeklő teológiai témákat (Tóra, angyalok, messiási várakozás, az ember örök élete, stb.)

Már a Kr. u. 1. században próbálták javítani: A LXX fogadtatása A palesztinai zsidók bizalmatlanok voltak iránta: nagyobb egyezést vártak volna el a héber szöveggel Már a Kr. u. 1. században próbálták javítani: ős-Lukiánosz, ős-Theodotion recenzió Azzal, hogy a keresztények a LXX-t használták, a zsidóság végleg elvetette, és új fordításokkal próbálkozott: Theodotion (1. sz.): nem új fordítás, hanem javítás Aquila (2. sz.): szó szerinti fordítás (rossz görögséggel) Szümmakhosz (2. sz. vége): szép szöveg, de nem terjedt el

A keresztények Ószövetsége = LXX A Kr. u. 3. századra a szövege megkopott, javításra szorult 245: Órigenész megalkotja a Hexaplát = hat hasábos összehasonlító szöveg: héber szöveg, héber görög átírása, négy görög fordítás a LXX szövegét igyekeztek közelebb vinni a héber szöveghez Mások is foglalkoztak a görög szöveg javításával: Jeromos 396-ban megemlíti, hogy Kis-Ázsiában Lukiánosz, Palesztinában Órigenész, Egyiptomban Heszükhiosz szövege terjedt el (nem ismerjük őket)

A Septuaginta fő szövegtanúi A 4-5. századi nagybetűs kódexek (= majuszkulák = unciálisok) Vatikáni kódex (B) – 4. század Genezis végétől a teljes Ószövetség (kivéve 30 zsoltárt és a Makkabeusok két könyvét) Sínai kódex (א = Alef) – 4. század jó szöveg (közel áll a B-hez), de sok ószövetségi rész hiányzik Alexandriai kódex (A) – 5. század fő értéke, hogy csaknem a teljes Ószövetséget tartalmazza Papirusz-leletek (régebbiek a kódexeknél, de csak töredékek) Chester-Beatty papiruszok (2-3. sz.) Freer-gyűjtemény (3. sz.) Kr. u. 9. századtól áttérnek a kisbetűs folyóírásra (= minuszkulák; a könyvnyomtatás előtti időből kb. 1500 ilyen kéziratot ismerünk)

Mit jelent? szövegforma szövegtanú recenzió kritikai kiadás maszoréta szöveg Hexapla

Vége az 1. tételnek ♣A

2. óra – 2. tétel Arám és szír fordítások Latin fordítások Egyéb ókori fordítások Magyar fordítások Kritikai kiadások

Arám fordítások = a targumok Jézus anyanyelve az arám volt. A héber rokona A Kr. e. 5. századtól kiszorította a hébert a mindennapi használatból A zsinagógában a héberül nem értő (arám nyelvű zsidóknak) szóban tolmácsolták a szöveget: ez a targum Később ezeket le is írták Onkelosz-targum, Jonatán-targum Nem szó szerinti, hanem kommentáló fordítások (a szöveget rövid magyarázattal feldúsítják)

Szír fordítás: a Pesitta Az arám nyelv önállósult nyelvjárása a szír. A Római Birodalom délkeleti részének meghatározó nyelvévé vált. A szír fordítás korán elkezdődött, de a korai kísérletek beolvadtak az 5. századi Pesittába. általában a héber szöveget követi, de hatással voltak rá a targumok és a LXX is.

Latin fordítások A latin nyelvű kereszténység A Római Birodalom nyugati részének a nyelve a latin volt – de az 1. században a nagyvárosokban görögül beszéltek (ezért az Újszövetség is görögül készült) A 2. századtól a kereszténység eljutott a latinul beszélő vidékre + a városok is visszatértek a latin nyelvhez Az első latin fordítások a Septuagintából készültek. Két fő változat alakult ki: Afra = az észak-afrikai Itala = az európai

Latin fordítások E két változatból jött létre a Vetus Latina (= ólatin fordítás) A 4. század végén Jeromos akarta javítani a szövegét egy darabig a Septuagintából próbált új fordítást készíteni, majd áttért a héber eredeti használatára (= veritas hebraica elve), bár az egyházban tiltakoztak ellene Így jött létre a Vulgáta (= elterjedt, népszerű) a protokanonikus könyvek (kivéve Zsoltárok) héberből készültek a deuterokanonikusokból Tóbiás és Judit arámból, a többi a Vetus Latinából

A Vulgáta sorsa Mivel a nyugati egyház nyelve a latin lett, a Vulgáta lett a fő Szentírás-fordítás Ez lett a kánon alapja A Tridenti zsinat intézkedett a szövegének javításáról 1590: Editio Sixtina 1598: Editio Sixtina-Clementina VI. Pál: Neovulgata készítése (1979) de ma már a katolikus egyházban is a héber, ill. görög szövegből fordítanak, nem a latinból

Egyéb ókori fordítások Egyiptom: kopt (szahidi – bohairi) Etiópia: etióp (5. sz.) Örményország (3-4. sz. kereszténnyé lett) 4. sz. Pesittából 5. sz. Septuagintából készült örmény fordítás Grúzia: örmény közvetítéssel Gótok: az ariánus Ulfilász készített nekik fordítást a Septuagintából

Magyar fordítások (a könyvnyomtatás előtt) Kereszténység felvételét követően: liturgiában használt szövegek fordítása magyarra Nyomokban maradt meg a Halotti beszédben és az Ómagyar Mária siralomban 15. század: a szerzetesházakban készülnek fordítások Huszita Biblia (ferences vagy premontrei) Révai, Jászai, Apor kódexekben darabok Báthory László pálos szerzetes: elveszett Jordánszky kódex: ismeretlen pap munkája a 16. sz-ból Érdy kódex: egy karthauzi barát műve

Magyar fordítások (a könyvnyomtatás után) Részleges Bibliák: Komjáthy Benedek 1533: Pál levelei Pesti Gábor 1536: Újszövetség Sylvester János 1541: Újszövetség Károlyi Gáspár teljes Bibliája: Vizsoly 1590 veretes magyar nyelv, pontos fordítás héberből függelékben a deuterokanonikus könyvek és 3-4Ezd is Káldi György SJ 1607 / 1626 Bécs katolikus fordítás a Vulgátából kevésbé emelkedett, gördülékeny, könnyen olvasható A következő századokban e két Bibliát adták ki, javították, igazították a nyelvfejlődéshez

Magyar fordítások napjainkban Az első valóban új fordítás az emigrációban készült: Békés Gellért – Dalos Patrik Újszövetsége görögből a Merk-féle kritikai kiadás alapján szép és közérthető szöveg 1973: Új katolikus fordítás (Szent István Társulat) a Jeruzsálemi Biblia magyar változata 1975: Új protestáns fordítás 1947 óta készítik elő, alapos munka 1997: Jeromos Biblia (= Káldi-Neovulgáta) jól kezelhető, olcsó Szentírás nagy példányszámban

Kritikai kiadások A Bibliának nincs meg az eredeti szövege Sőt: a Bibliának nincs is eredeti szövege, mert a könyveit folyamatosan szerkesztették, javították. Amit ma eredeti szövegnek veszünk, azt a kutatók alakították ki oly módon, hogy a megtalált ősi változatokat összevetették, és közülük a régebbi és értelmesen illeszkedőt kiválasztották. A kritikai kiadások fő szövege ezt tartalmazza – a lábjegyzete azonban felsorolja az eltérő változatokat is.

A Kritikai kiadások története 1. A kritikai kiadások őse a Hexapla: Órigenész hathasábos Ószövetsége, amely egybeveti a héber szöveget a görög fordításokkal. Célja az volt, hogy megalapozza a LXX mértékadó szövegét Az újkor hajnalán még kevés eredeti nyelvű kéziratot ismertek. Ebből próbálták megalkotni a textus receptus-t = a fordítások alapjául közösen elfogadott eredeti szöveget Polyglotta Complutensiana (1514-1522) Rotterdami Erasmus Újszövetsége (1516-tól több kiadás) Második kiadás (1519)  Luther német fordításának alapja Negyedik kiadás (1527)  King James Version (1611) alapja A textus receptus alapjául szolgáló 6-7 görög kézirat azonban gyönge szöveghagyományt képvisel.

A kritikai kiadások története 2. A 19. századtól sok ókori kéziratot és szövegemléket találnak. A Biblia kódexei és papirusz-leletei Régi liturgikus könyvek szentírási szövegei Egyházatyák írásaiban a bibliai idézetek Ezekből a leletekből megpróbálják megalkotni a szövegek családfáját = visszavezetni a változatokat addig a pontig, ahol az eltérések keletkeztek. A görög szöveg tekintetében három fő szövegcsaládot különböztetnek meg: Semleges (más néven alexandriai): egyiptomi és palesztinai kéziratok az alapjai Nyugati szövegforma (régi alapszöveg, de több helyen is magyarázó kiegészítések) Koiné (más néven bizánci): ebből van a legtöbb, de itt van a legtöbb eltérés is A kutatás ma a görög szöveget (= LXX + Újszövetség) kb. a Kr. u. 2. századig tudja visszavezetni.

A mai kritikai kiadások Az eredeti szöveg kutatása bebizonyította, hogy a Bibliát az évszázadok során nem hamisították meg. A héber szöveg mai kritikai kiadásai: A keresztények körében használt szöveg alapja a Stuttgarti Héber Biblia (BHS) A jeruzsálemi egyetem is foglalkozik a héber szöveg kritikai kiadásával A Septuaginta kritikai kiadásai: Angol területen Swete, másutt Alfred Rahlfs kritikai kiadásai terjedtek el A LXX szövegének fő kutatói a Cambridge-i Egyetem és a Göttingeni Tudományos Akadémia Az Újszövetség fő kritikai kiadásai A 20. század közepéig népszerű Merk kiadását a Nestle-Aland és a Bible Societies váltotta fel A hosszú kutatás nyomán ma már nincs jelentős eltérés a katolikus és protestáns Bibliák szövege között  ökumenikus fordítások A katolikusok számára inkább az a kérdés, hogy tartsuk-e továbbra is a veritas hebraica-t, vagy térjünk vissza a Septuagintához, amit az egész ókor használt.

Mit jelent? targum Pesitta Vetus Latina Afra - Itala veritas hebraica Vulgáta Editio Sixtina Neovulgáta textus receptus szöveg-család Stuttgarti Biblia Nestle-Aland

Vége a 2. tételnek ♣2