Manipulál-e a média FARKAS LAURA PEDAGÓGIA SZAK III. ÉVFOLYAM

Médiahatások kérdése A média befolyásolja és ha igen miként az emberek gondolkodását,viselkedését? A modern tömeg kommunikációs eszközök megjelenése megváltoztatta mindannyiunk életét. Média vált a legfontosabb információforrásunkká Média valóságformáló hatása Daniel Boorstein(1961) áleseménynek:kifejezetten azért rendeznek,hogy a média beszámoljon róluk (sajtótájékoztatók,sportesemények,koszorúzások) Daniel Dayan és Elihu Katz (1992) médiaesemények: amelyek kifejezetten a média által való közvetítés kívánalmai szerint rendeznek meg. Pl. Zámbó Jimmy vagy Diana királynő temetése

A média hatása az emberek véleményére és viselkedésére Információ a médiából = az iskola és a templom szerepét átvette A média globális jelenség = jogos a kérdés: milyen hatást gyakorol? Médiahatás kérdése még nem egyértelmű: különbség van a tájékoztatás és a befolyásoltság között Kérdések: A média képes-e viselkedésváltozást kiváltani Képes-e manipulálni az embereket Ki vagyunk-e szolgáltatva a média hatalmának

Cenzúra, propaganda Média hatást gyakorol Médiával egyidős cenzúra,propaganda Cenzúra: Egyes nézetek terjedésének igyekeztek gátat vetni Propaganda: Bizonyos nézeteket ívántak terjeszteni

Médiaoptimista, médiapesszimista Médiapesszimisták: Azt vallják a média káros hatást gyakorol a társadalomra pl. offenzív politikai propaganda, gyűlöletbeszéd Médiaoptimista: Azt vártrák a médiától,hogy elviszi a tudást az ízlést a morált az otthonokba.

Médiahatás vizsgálatok Fókuszban a televízió (Anthony Pratkanis és Elliot Aronson 1992: Átlag amerikai 1550 óra/év Politikai vagy politikus antiutópiáknak, mint George Orwell 1984

Hatás és befogadás vizsgálatok Lövedékelméletek Kétlépcsős hatás modellje Szelektív észlelés elmélete Kultivációs elmélet Napirendelmélet Framingelmélet Használat és kielégülés modell Hallgatási spirál Kódolás és dekódolás modell Perfomatív hatás modellje

Lövedékelmélet A 20as- 30 as évekre tehető A média nagy és közvetlen hatást gyakorol A médiából érkező hatások lövedékként fúródnak az emberek testébe A tömegkommunikáció egyirányú folyamat: a hallgatók csak passzív szereplők

A kétlépcsős hatás modellje 40es évek A média kismértékben és közvetett módon képes befolyásolni Az emberek elsősorban a környezetükben élő emberek véleményére hallgatnak A véleményvezérek viszont elsősorban a médiára alapozva alakítsák ki véleményüket,így közvetve ugyan de a média jelen van az emberek életében

A szelektív észlelés elmélete Szelektív válogatás Szelektív észlelés Szelektív emlékezés Leon Festinger: A kognitív disszonancia elmélete

A kultivációs elmélet A 70es évek Ismét nagy a média társadalmi hatása Garbner szerint a televízió nem csak tükröt tart a valóság felé,hanem formálja is azt. A média szelektív: a valóság bizonyos elemeit kultiválja,más elemeket háttérbe szorít.

A napirendelmélet Cohen: a média nem azt szabja meg mit gondoljunk,hanem,hogy miről gondoljunk. Az események közötti szelektálással a média egy fontossági sorrendet állít fel Fontosnak tartott témák: Pl. azok amik a hírműsorok elején,lapok címlapján szerepelnek Azt,hogy az egyes eseményeket ki miként éli meg az a média már nem képes számottevően befolyásolni

A framingelmélet A média a politikai és gazdasági elit ellenőrzése alatt áll. Az egyszerű emberek mint befogadók férhetnek hozzá a médiához. Az elitek hatékonyan képesek befolyásolni a médiaüzeneteket A híreket nem objektíven ábrázolják,hanem egyfajta értelmezési kertben.

Használat és kielégülés modell A média legfontosabb használati módját az alábbiak jelentik: Tanulás és információszerzés Szociális kontaktus Az elszakadás Szórakozás és időtöltés

A hallgatási spirál A média hatást gyakorol a viselkedésre egyfajta véleményklímát teremt : elhiteti az emberekkel,hogy a domináns közvélemény másképp gondolkodik mint ők: Akik úgy érzik véleményül megértésre talál a közvéleményben,előszeretettel hangoztatják álláspontjukat. Akik úgy érzik különvéleményt képviselnek,a társadalmi elszigetelődéstől tartva inkább csendben maradnak.

A kódolás dekódolás modellje Domináns kód szerinti befogadás: A néző elfogadja az üzenet preferált jelentését Egyeztető dekódolás vagy alku: A néző részben elfogadja a látottakat,de bizonyos részével viszont nem ért egyet. Oppozíciós értelmezés: A néző teljes mértékben elutasítja a domináns értelmezést

A perfomatív hatás modellje Műsor csak akkor képes hatás gyakorolni a nézőre,ha képes mozgósítani és elkötelezni őket A befogadók,vagyis a nézők érzelmi kötődést alakítanak ki a műsorral,azonosulnak vele. A média legfeljebb megerősíteni képes a már meglévő véleményeket,nem befolyásolja azokat

Köszönöm a figyelmet!!