BME Közösségi gazdaságtan Andor György

BME Ismétlés ›JÓLÉTI ÁLLAM –Jóléti állam közgazdasági háttere 20132

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3 ›A hatékonyság maximalizálása = GDP maximalizálása ›Méltányosság, egyenlőség növelése = forrásátcsoportosítás a gazdagabbaktól a szegényebbek felé ›Piaci koordináció = maximális hatékonyság, esetleges méltányosság –Pareto-javulások, Pareto-hatékony helyzet ›Méltányosság-hatékonyság átváltás ›Társadalmi közömbösségi görbék szerinti döntések

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6

BME –Rawls álláspontja ›A helyes társadalmi szerződés levezetéséhez el kell vonatkoztatnunk az önös érdekektől, amelyek viszont az emberek születési helyzetéből adódónak. ›„Tudatlanság fátyla” mögüli döntés esetén a rawlsi álláspontot követné a többség. –Harsányi János álláspontja ›A tudatlanság fátyla mögüli döntés esetén az emberek várható hasznosságot maximalizálnának, így az utilitarista megközelítés a helyes. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7

BME III.1.2. A jóléti közgazdaságtan két alaptétele 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8 ›A versenyző piacok – bizonyos feltételek mellett – Pareto-hatékony helyzethez vezetnek. –Olyan allokációjához, amikor nincs mód az erőforrások olyan újrarendezésére, hogy valakinek a helyzetét javítva egyidejűleg ne hoznánk valaki mást rosszabb helyzetbe. ›Nézzük meg ezt a folyamatot egy ábrán!

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9

BME ›Első alaptétel –A versenyző gazdaság elvezet a görbe valamelyik pontjához, ilyen értelemben tehát egy optimumhoz, egy hatékony állapothoz. –Méltányosság viszont esetleges. ›Második alaptétel –Attól, hogy „nem tetszik” a piaci elosztás, még nem kell lemondanunk a piaci mechanizmusról, mindössze a jövedelem újraelosztására van szükség. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

BME –A jóléti közgazdaságtan e két alaptételének fontos üzenet van ›Meg kell tartani a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos döntéseket piaci alapon, decentralizáltan (nem úgy, mint a kommunista és részben a szocialista törekvéseknél). ›Az államnak (csak) a megfelelő kormányzati újraelosztás kialakításával kell foglalkoznia. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12

BME III.2. A jóléti állam dilemmái 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13 ›Visszatérünk a szabadság témaköréhez –Politikai szabadság: egyet nem értés lehetősége büntetés veszélye nélkül –Társadalmi szabadság: háborítatlan viselkedés, tetszés szerinti tevékenység –Gazdasági szabadság: vállalkozáshoz, tulajdonhoz való jog, különböző áruk közötti választás joga III.2.1. Fogyasztói szuverenitás versus paternalizmus

BME ›Negatív és pozitív szabadság megközelítse –Negatív szabadság: cselekvésünk, választásunk külső kényszertől, befolyástól mentes ›A külső kényszerítő elsősorban az állam ›Itt a szabadság a választás szabadsága –Pozitív szabadság: cselekvésünk akarattal, ésszerűen, felelősséggel hozott döntéseink szerinti ›Itt a szabadság az önmagunk fölötti uralom –Negatív és pozitív szabadság konfliktusa ›A drogfogyasztás tiltása például a negatív szabadság korlátozása a pozitív szabadság érdekében ›A pozitív szabadságot tekintve a „szegény” nem szabad („gazdasági rabszolga”, „gazdasági elnyomott”) 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14

BME ›A pozitív szabadságért viszont sokszor a negatív szabadság elvesztése az ár –Ehhez el kell fogadni a közösség erőszakát ›Lehet-e a közösség erőszakának igazolása az, hogy az egyént a szabadság magasabb szintjére kívánjuk emelni? –Még akkor is, ha az egyén szűklátókörűsége miatt erre nem hajlandó… –„Kétélű fegyver” ›Hol legyen a magánélet szabadsága és hatalom zsarnokoskodása közötti határ? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15

BME ›A jóléti államban az emberek „akaratuk ellenére” történő segítése folyamatosan napirenden van –Ilyenkor abból indulunk ki, hogy a fogyasztók hozhatnak „rossz” döntéseket, mert gyengék, tudatlanok, félrevezetettek ›Azaz pozitív szabadsági értelemben nem szabadok –Pl. a dohányosok, a biztonsági öv nélkül vezetők, a rossz szakmát választók… –A kormányzat ilyenkor azért avatkozik be, hogy „felszabadítsa az embereket rossz szokásaik rabsága alól” ›A kormányzati fellépés ekkor nem csak az informálásra terjed ki 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16

BME ›Meritórikus javak –Fogyasztását a kormányzat előírja, mert gyakorinak érzi ezek elégtelen mértékű egyéni fogyasztását ›Pl. biztonsági öv ›Ilyenkor egy adott terméknek a kormányzat más jelentőséget tulajdonít, mint az egyének. ›Paternalista álláspont –Szükség van kormányzati fellépésre, ha a kormány jobban tudja, hogy mi az egyén érdeke ›Fogyasztói szuverenitást hirdető álláspont –A kormányzatnak tisztelnie kell a fogyasztók preferenciáit (a negatív szabadságot). 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17

BME –Az állam paternalisztikus szerepvállalásának ellenfelei felvetik, hogy milyen jogon erőlteti rá akaratát az egyének egy csoportja (a többség) más csoportokra (a kisebbségre)? ›Ráadásul veszélyes út ez – mondják a paternalizmus ellenzői – mert félő, hogy az állam feleslegesen, zsarnokian is gyámkodni kezd. –Pár más példa: abortusz, védőoltások, egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségtelen táplálkozás, szerencsejáték, védőruházat, extrém sportok, teljesítményfokozók… ›Figyelem: a paternalisztikus viselkedés melletti érv más mint az externáliákkal kapcsolatos érvek –Például a dohányzás esete 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18

BME III.2.2. Viták az adózásról 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN19 ›Gazdaságilag hatékony ›Adminisztrációs szempontból egyszerű ›Rugalmas ›Politikailag egyértelmű ›Igazságos III.2.2.a. Az adórendszer alaptulajdonságai

BME ›Gazdaságilag hatékony adórendszer –Az adók rendszerint hatással vannak a munkavállalásra, megtakarításokra, fogyasztásokra, beruházásokra, kockázatvállalásra stb. –Ez nem jó, hiszen ez eltéríti a gazdaságot a hatékony allokációtól. –Az a jó, ha az adórendszer torzításmentes ›Ilyenkor az egyén semmit sem tehet kikerüléséért, gazdálkodási döntéseit az adórendszer nem befolyásolja Pl. fejadó, megváltoztathatatlan jellegzetességtől (életkor, nem) függő adók ›Termékre vagy jövedelemre kivetett adó mindig torzító. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN20

BME ›Az adórendszer adminisztrációs költségei –Közvetlen költségek ›Adóhivatal működési költségei ›1/5 –Közvetett költségek ›Adófizetők által viselt költségek ›4/5 –Függ attól, hogy „csak az adózás miatt” készülnek-e kimutatások. ›Vállalatok ›Háztartások –Függ a komplexitástól és a „taktikázási lehetőségektől” is. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN21

BME ›Az adórendszer rugalmassága –Gazdasági és politikai okokból gyakorta szükséges az adórendszer változtatása. –Adókulcsos rendszer 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN22

BME ›Az adórendszer politikai egyértelműsége –Jó, ha világos, hogy ki is fizeti az adót. ›A vállalati adóknál például nem teljesen világos Részvényes, fogyasztó ›A társadalombiztosításnál a vállalat vagy a munkavállaló –Néha kifejezetten cél a homályosság ›Áfa 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN23

BME ›Az adórendszer igazságossága –Az adórendszert általában igazságtalannak tartják… –De vajon milyen az igazságos adórendszer? ›Horizontális méltányosság –Releváns szempontból azonos adófizetők azonos adót fizetnek ›Nyilván nem releváns szempont: pl. faj, bőrszín, vallás –Na, de ennél? –Mit jelent továbbá, hogy „azonosan adóztat”? III.2.2.b. Az adórendszerek horizontális és vertikális méltányossága 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN24

BME –Lehet-e releváns szempont az eltérő ízlés vagy életvitel? ›Ikerpár, az egyik a vanília, a másik a csokoládé fagylaltot szereti. Most akkor a csokoládé és a vanília adója azonos kell legyen, vagy elég, hogy mindkettőjük fogyaszthatná ezt is meg azt is? ›Egyik a whiskyt szereti, a másik a sört (vagy a vizet). –Miként kell értelmezni az „azonos adót”? ›A férfiak és a nők statisztikailag alátámasztottan nem azonos várható élettartamúak (a különböző nyugdíjrendszerek szerint néha máskor is mennek nyugdíjba) ›Ugyanakkora társadalombiztosítási összegeket (százalékokat) fizessenek? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN25

BME ›Vertikális méltányosság –„Aki több adóterhet képes elviselni („jobb helyzetben van”), több adót is fizessen.” ›Mi az, hogy „többet képes”, „jobb helyzetben van” és mennyivel fizessen többet? –Az anyagi helyzettel mérhető ez? ›Az egyik ember a munkájának él, de nem élvezi a munkáját, családtagjai tragikus körülmények között meghaltak és az orvosi vélemények szerint két éven belül ő is meghal rákban. ›A másik ember – fiatal és vonzó – „nem szeret dolgozni”, jövedelme nincs. ›Sokak szerint a második személy van „jobb helyzetben”, mégis az első fizet több adót. –Családon belül szokványos a szerencsésebb- szerencsétlenebb „bölcs megkülönböztetése”. Államilag viszont ezt nem lehet így… 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN26

BME –Mi legyen a helyzet azzal, ha valaki képes lenne pénzt keresni, de nem akar? ›Az egyik napi hat órában közgazdaságtant tanít, utána horgászik, úszik és vitorlázik. Boldog, igaz fizetése alacsony. ›A másik pénzügyi tanácsadó, napi több mint tíz órát dolgozik. Szórakozásra semmi ideje sem marad. ›Lehetőségeik halmaza azonos, keresőképességük azonos. ›Méltányos dolog-e, hogy a második több adót fizessen? A tényleges vagy a potenciális jövedelem számítson? ›(Ráadásul az első valószínűleg többet használ a közösből is.) ›Lehetne például az órabér is az alap… 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN27

BME –Mit kezdjünk a takarékoskodással? ›Azonos képességű és felkészültségű ikerpár, de most életjövedelmeik is azonosak. ›De, az egyik jövedelme 20% megtakarítja, majd nyugdíjas éveiben ebből él. ›A másik az összes pénzét elkölti, majd nyugdíjasként jóléti támogatásból él. ›A mai adórendszerben az első összességében több adót fizet (mert a kamatok után is fizet), a második viszont több állami támogatást kap. –Lehetne talán a fogyasztás is az adóalap. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN28

BME ›További problémák –A betegek nyilván rosszabb helyzetben vannak, így kevesebb adót kell(ene) fizetniük. ›A „beteg” viszont nem egzakt kategória. ›Sok országban a gyógyászati kiadások levonhatóak az adóalapból. ›De elég sok visszaélésre ad lehetőséget. –Tudományosan igazoltnak tekinthetjük, hogy a házas férfiak boldogabbak, legalábbis tovább élnek és egészségesebbek. ›Akkor most a házasságban élő férfiaknak több adót kellene fizetniük? –Az egyik párnak két gyereke van, a másik párnak meg nem lehet gyereke ›Melyik van jobb helyzetben, melyik fizessen több adót? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN29