Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai alapfogalmak A statisztikai munka fázisai Statisztikai adatok csoportosításának lehetőségei, statisztikai sorok, táblák 1. előadás Statisztika

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztikai tevékenység fejlődése már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.-ig leíró statisztika XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika (Graunt, Petty, Halley)

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztikai tevékenység fejlődése XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése (Pascal, Laplace, Csebisev, Gauss) Quetelet, statisztika atyja, Bravais korrelációszámítás XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) XX. század számítástechnika fejlődése

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztika története Magyarországon 1500 évek közepén adózás megszervezése céljából Bél Mátyás ( ): leíró statisztika képviselője Felvidék természeti, földrajzi, történeti leírása Schwartner Márton ( ) XVIII. sz. végi, XIX. sz. eleji Magyarország népességi, gazdasági jellemzése Politikai aritmetika: Hatvani István ( ), halandóság elemzése

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Kötelező a Statisztika oktatása a Nagyszombati egyetemen, Mária Terézia II. József, első szervezett népességösszeírás Fényes Elek ( ) 6 kötetes Magyarországi bemutatás, földrajztudós, MTA Országos Statisztikai Hivatal elnöke 1867 KSH elődje, Keleti Károly vezette 1869 Első teljes körű népességösszeírás 1869 Budapesti Városi Statisztikai Hivatal, vezetője: Kőrösy József ( ) demográfus

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Központi Statisztikai Hivatal Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella A KSH jellemzői: o nagy múltú szervezet, o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, o szakmailag önálló, o országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: o adatfelvételek megtervezése, o adatok felvétele, o adatok feldolgozása, o adatok tárolása, o adatok elemzése és közzététele, o az egyedi adatok védelme.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Központi Statisztikai Hivatal

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet KSH kialakulásának kronológiája 1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása től: EU-val való kapcsolat kialakítása. 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Hivatalos statisztikai szolgálat Társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségekre, folyamatokra, államháztartásra, önkormányzatokra, tevékenységeikre vonatkozik. Adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, szolgáltatása, közzététele, elemzése. Elemei: o KSH o Minisztériumok o Igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei o Egyéb országos hatáskörű szervek

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztikai tevékenység ágai népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai munka fázisai 1. Tervezés (cél, milyen adatok, honnan) 2. Adatgyűjtés (teljes, részleges) o Kikérdezés (interjú, telefon, postai út..) o Megfigyelés (közvetlen megfigyelés, mérőműszer) o Kísérlet (hipotézis ellenőrzése) 3. Feldolgozás 4. Elemzés 5. Közzététel

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai alapfogalmak Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben, térben Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A sokaság definiálása egységek tételes felsorolása, vagy a közös tulajdonságok megadása

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Az ismérvek tipizálása 1. Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük – diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. – folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor). A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. – állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja – tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Leíró sor Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint: feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerű csoportosító kombinációs

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból: oszlop  a tábla függőleges része, sor  a tábla vízszintes része, rovat  a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat  a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat  a sorok előtt találhatók, összegrovat  a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai sorok/táblák tartozékai cím mértékegység időpont, időszak forrás megjelölés üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Munkaerő-piaci helyzet a régiókban Régiók Munkanélküliségi ráta (%) 2010 II. né.2011 II. né. Közép-Magyarország8,9 Közép-Dunántúl10,49,3 Nyugat-Dunántúl9,57,37,3 Dél-Dunántúl11,811,9 Észak-Magyarország16,016,6 Észak-Alföld14,314,5 Dél-Alföld10,310,6 Országos átlag11,110,9 Forrás:

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Magyarország néhány adata (2010) MegnevezésAdatok Területe (ezer km 2 )93,0 Évközepi népesség (millió fő)10,0 Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő)2701,9 Munkanélküliségi ráta (%)11,2 Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró)98,4* Ezer lakosra jutó élveszületés (‰)9,0 Nettó átlagkereset (ezer Ft)140,3 Bruttó átlagkereset (ezer Ft)211,4 Fogyasztói árindex (%)104,7 Forrás: *EUROSTAT előrejelzés

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A bruttó hazai termék összefoglaló adatai Volumen-index 2008/2000 (%) Részesedés a világ össztermeléséből, % Egy főre jutó GDP 2008-ban vásárlóerő- paritáson (PPP) EU ,222, USA 11923,520, Japán 1117,76, Kína 2177,211,45960 India 1763,64,82760 Forrás:

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A munkanélküliség alakulása Magyarországon IdőszakMunkanélküliségi ráta (%) I. n.év9,7 II. n.év9,6 III. n.év10,4 IV. n.év10, I. n.év11,9 II. n.év11,2 III. n.év10,9 IV. n.év10, I. n.év11,7 II. n.év10,9

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Fogyasztóiár-index Magyarországon 2010 Árufőcsoport(%) Élelmiszerek103,2 Szeszes italok, dohányáruk108,2 Ruházkodási cikkek99,6 Tartós fogyasztási cikkek100,2 Háztartási energia106,3 Egyéb cikkek, üzemanyagok108,8 Szolgáltatások104,3 Összesen104,9 Forrás:

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Regionális munkaügyi adatok II. negyedév Területi árindex FoglalkoztatottakMunkanélküliek száma (ezer fő) Közép-Magyarország 1225,2119,6 Közép-Dunántúl 443,445,5 Nyugat-Dunántúl 407,832,1 Dél-Dunántúl 334,845,2 Észak-Magyarország 383,276,3 Észak-Alföld 505,585,5 Dél-Alföld 476,856,4 Összesen3776,8460,6 Forrás:

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Fogyasztói-árindex (%) Ország, országcsoport2009. EU-27101,0 Ausztria100,4 Bulgária102,5 Csehország100,6 Észtország100,2 Görögország101,3 Lengyelország104,0 Magyarország104,0 Németország100,2 Olaszország100,8 Portugália99,1 Románia105,6 Szlovákia100,9 Szlovénia100,9 Egyesült Államok99,6 Japán98,6 Forrás:

Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Köszönöm a figyelmet!