Az ipari forradalom Az ipari forradalom következményei és hatása
Első ipari forradalom Anglia XVIII. század Előzmény Mezőgazdaság forradalma Bekerítés; új eszközök faluból városba Urbanizáció Társadalom parasztból ipari munkás Energia GŐZ Közlekedés forradalma Nehézipar vas szén szerszámgépek
A vasút és a fejlettség kapcsolata
Az ipari forradalom hatása » a nehézipar fellendülése –„gépgyártás gépesítése” vasútépítés → szén-,vastermelés nő→ gépgyártás húzóágazatok: bányászat, szerszámgépgyártás » demográfiai robbanás → társadalmi átalakulás mgazd.növ→népesség→ipari munkaerő→gazd.növ→népességmgazd.növ→népesség→ipari munkaerő→gazd.növ→népesség urbanizáció →urbanizáció → nő a városi népesség száma A falusi lakosság száma csökken→migráció→ városi munkások A társadalmi státus alapja a vagyon (tőke) lett » Anglia gazdasági világhatalom lesz környezetszennyezés kezdete
Az ipari forradalom „árnyoldalai” bérmunkás » A bérmunkás társadalmi osztály kialakulása Az új társadalmi réteg kiszolgáltatottsága » Az új társadalmi réteg kiszolgáltatottsága Nem védték őket törvények Nem volt szükség szakképzett munkaerőre Nem számít a fizikai erő → női és gyerekmunka A munkabérek a létminimum alatt voltak Törvény tiltotta a munkások szervezetbe tömörülését A folyamatos gépesítés miatt nőtt a munkanélküliség A munkások életkörülményei nyomorúságosak
A kialakult helyzet kezelése Gépromboló mozgalmak (luddizmus) Szakmánként szerveződő segélyszervezetek szakszervezet 1824 első szakmánkénti szervezetek→ szakszervezet sztrájk=munkabeszüntetés eszköz: sztrájk=munkabeszüntetés Politikai érdekérvényesítés » chartizmus - petíció (charta)» munkásvédelmi törvények gyári törvények (demokratizmus) Utópista szocialistákUtópista szocialisták (jótékonysági akciók) - ideális társadalom felvázolása (Owen, Fourier) - a gyakorlatban működésképtelen elméletek
Marxizmus Marxizmus a szocializmus és a kommunizmus születése szocializmus szocializmus (közösségi): azoknak az eszmeáramlatok- nak a neve, amely a társadalmi problémákat a magán- tulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni Karl Marx –Friedrich Engels: Kommunista Kiáltvány kommunizmu kommunizmus: a kizsákmányolástól mentes társadalom „osztályharc-elmélet” (ellentétes erők harca) lineáris történeti fejlődés cél: az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom) ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon) eszköz: proletárforradalom, proletárdiktatúra