A középkori Nyugat születése Tk. 21. anyag

Előzmények  A Nyugat-Római Birodalom hanyatlása –a kereskedelem drasztikus visszaesése –a városok gyors hanyatlása → vidékies jelleg, alacsony népsűrűség –a népvándorlás pusztító hatása (a birodalom keleti fele jobban ellenállt) –Egység helyett széttagolódás  Közvetlen politikai előzmény: 1. A birodalom kettéosztása (395) 2. Egy germán vezér lemondatja az utolsó császárt (476) → a Ny-Római Birodalom bukása

Új királyságok  Germán vándorlások több hullámban  Cseréptörékenységű királyságok (keleti gótok, burgundok, langobárdok; lásd Burgundia, Lombardia tartománynevek)  Asszimiláció (Európa északi felén különösen dominánssá váltak a germán bevándorló népek)

A Frank Birodalom felemelkedése A kérdés: létrejön-e a Birodalom romjain egy masszív és tartós államalakulat?  Klodvig (482―511) → a Meroving- dinasztia  Áttérés az ariánus kereszténységről (mely a barbár népek számára elfogadhatóbb volt) a katolicizmusra → A római egyház támogatása

A Karoling-dinasztia felemelkedése  Az udvarnagy (majordomus, a hadsereg irányítója is!) befolyásának növekedése a VIII. században  Martell Károly sikeres haderőszervezése  Győzelme a Hispánia felől támadó arabok felett Poitiers-nél (732)  Szövetsége a pápával, dinasztiaváltás → Kis Pipin (751―768), majd Nagy Károly (768―814)

Nagy Károly birodalma  Hódítások K-i, Ny-i, D-i irányban → a Ny-Római Birodalom örökségének felújítása  Szövetség a pápával: –támogatja a római katolikus térítőmunkát –a pápa Rómában császárrá koronázza  Birodalmi udvartartás Aachenben  Kancellária, írásbeliség  Fejlett közigazgatás: grófságok, őrgrófságok, királyi küldöttek  mintaadó a később születő feudális államoknak!

A Verduni szerződés, 843: a Frank Birodalom felosztása

A Frank Birodalom felbomlása  Verduni szerződés, 843 → egy évszázados tagolódás (Itália, Nyugati-Frank Kir. és Keleti- Frank) kezdete  Újabb népvándorlási hullám (normannok, magyarok)  A védekező harcok egységbe rántották a keleti frank területeket → I. Ottó császárrá koronázása Rómában (962) !!! a pápával való szövetség itt is kulcsfontosságú !!!  A Német-római Birodalom meghatározó szerepe sok évszázadon át

A középkori egyház Tk. 22.

Az egyház a birodalom két felén  Az egyház evilági, hatalmi jellege a III- IV. századtól  Kelet: erős marad a császári hatalom  Nyugat: erős politikai szervezet híján → hatalmi űr, így a legfőbb összetartó kapocs az egyházi hierarchia lesz  A római püspök különleges tekintélye: pápa = atya

A hatalmi űr betöltése

Az egyházi és a világi hatalom  Egymásra utaltság és versengés kettőssége  A világi hatalom támasza: –A nagy birodalmak (Klodvig, Frank Bir., Német-római Bir.) „kötőanyaga” –Új térítések: a politikai befolyás kiterjesztése (dánok, csehek, lengyelek, magyarok)  DE!: az egyház sem tudta volna érvényesíteni a „szellemi” befolyását a világi hatalom erőszakos fellépése nélkül  A „két kard” elmélete

Az egyházi és a világi hatalom  A hatalmi egyház mindig az erős politikai hatalom szövetségét kereste  Versengés is: kié a főhatalom?  Invesztitúraharc = Kié a püspökök beiktatási joga?  A harc csúcspontja: VII. Gergely Dictatus Papae c. bullája, 1077  Jogigények: –A császár felett áll, jogában áll letenni őket –Örök tévedhetetlenség  IV. Henrik kiátkozása → „Canossa-járás”  Ez a középkori „képlet”: a pápa sakkban tarthat koronás főket

Kísérletek az egyház megreformálására  Elvilágiasodás  Igények az őskeresztény elvek szerinti életre: szerzetesség  Kolostorok: elvonultság, szigorú regulák  Egy-egy nagy alapító nyomán: –Ciszterciek (Szent Benedek regulái alapján) –Bencések (szintúgy) –Ágoston-rendiek (Szent Ágoston)  A XVI. századi Reformáció fő célpontjai lesznek

Kísérletek az egyház megreformálására  Cluny-i reformok –Fellépés a szimóniával szemben –A cölibátus bevezetése –A regulák szigorítása  Assisi Ferenc mozgalma, a kolduló rendek kezdete  A pápai egyház a szerzetesi mozgalmakat betagozta a rendszerbe