Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 1 TÍPUS- ELMÉLETEK Dr. Szintay István Intézetigazgató egyetemi tanár

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 2 MACCOBY OSZTÁLYOZÁSA Az osztályos négy féle vezetői típust értelmez, mindegyiknek valamilyen jellegzetes nevet adva: mesterember dzsungelharcos szervezeti ember játékos A mesterember Tradicionális személyiség, késztetése van az önállóságra, a pontos munkára, nem tűri, ha őt utasítással, erőszakkal irányítják. Mindig a tökéletességre törekszik, még akkor is, ha ez értelmetlen. Nem tud csoportot építeni, csak a saját elképzeléseivel tud foglalkozni, lefelé autokrata. A dzsungelharcos Hatalomra van szüksége, élete a harc, ahol mindig győztes akar lenni. Vad, versenyző típus, a cél és az eszköz fogalmak gyakran összekeverednek benne.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 3 MACCOBY OSZTÁLYOZÁSA A szervezeti ember Az intézményre koncentrál, arra fordítja figyelmét. Azonosul a szervezettel, annak él. Veszélyes, ha az identitás érzés a szerezet védőszárnya alá kerülés, illetve hatalmi eszközeinek megragadása iránti vágyból származik. Adminisztratív típus beanter alkat. Konzervatív, a formai kérdések és ügyintézés bajnoka. A játékos Szeret kiszámíthatóan kockáztatni. Csodálja az új technikákat és eljárásokat. Alapvetően útkereső, a kihívások feldobják, azokat keresi. Lelkesítő, sodró erővel rendelkezik, társait képes mozgósítani. A dzsungelharcossal ellentétben, aki mindig birodalomra vágyik, a játékos a hírnevet, az elismerést, a dicsőséget tartja mámorítónak. Hajlamos a túlzott fantáziálásra, irreális álmok hajszolására, nem mindig szelektál, furfangossága hazugságoktól sem mentes.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 4 LEBEL VEZETŐI OSZTÁLYOZÁSA Lebel a vezetői típusok értelmezésénél három egyenrangú tényező kapcsolatát a vezetés során érvényesített mértékét veszi alapul. A három csúcsponthoz tartozó típusok, csak egyetlen szempont dominanciáját érvényesítik Abszolutikus Narcisztikus Paternalista A kettő csúcspontot összekötő oldalak mentén a csúcspontok mixelésének megfelelően két szempontot érvényesít a vezető vezetői munkája során: Harmonizáló Részvétel Technokrata Mindhárom szempontot (csúcspontot) érvényesítő (kis háromszög) megoldás a Vezetésorientált típust jelzi.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 5 LEBEL VEZETŐI OSZTÁLYOZÁSA A három kategória öt lényeges kérdés alapján mutatható be, illetve az adott válaszok jól érzékeltetik a különbözőségeket. 1.Mi a domináns vezérlő elv? 2.Mi a vezető célja? 3.Vezető és vezetettek kapcsolatát mi jellemzi? 4.Hogyan segíti elő a vezető a vezetettek szakmai fejlődését? 5.Mi a vezető jellemző magatartása?

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 6 LEBEL VEZETETTI OSZTÁLYOZÁSA

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 7 ÖSSZEFÉRHETŐSÉG A VEZETŐK ÉS A VEZETETTEK KÖZÖTT A két kategorizálást, illetve az azon belüli összeférhetőséget az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Dolgozói típus Vezetői típus Munka - centrik us Lázad ó Alázat os Együtt - működ ő Engedé- keny Függet- len Partneri Abszolutisztikus +–+–+– +++–+– + Narcisztikus +–+– +–+– +++–+ Paternalista +–+++–+ Harmonizáló Részvételre építő Technokrata Igazgatásorientált = Kompatíbilis;  = Nehezen összehangolható; – = Inkompatibilis

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 8 LEBEL: VEZETŐI FELADATOK RENDSZEREZÉSE

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 9 BURNS OSZTÁLYOZÁSA HATALOM ÉS FÜGGŐSÉG A hatalmi kapcsolatok nagymértékben összefüggnek a függőségi kapcsolatokkal. Emerson (1962) a hatalmat a függőség ellentétének látta, s mi is ezt a szemléletet vesszük át. Három tényező határozza meg a szervezeti egységek függetlenségének mértékét: bizonytalansága; helyettesíthetősége; központi szerepe.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 1010 BURNS OSZTÁLYOZÁSI SZEMPONTJAI Burns osztályozásánál szintén három tényező vizsgálatából indult ki, de azok között fontossági sorrendet, hierarchikus kapcsolatot is felállított: 1.érdekek kölcsönössége Burns szerint a vezető megkülönböztető jegye, hogy a vezető annak érdekében cselekszik, hogy olyan célokat valósítson meg, amelyeket mind ő, mind beosztottai a magukénak tekintenek, közösen vallanak.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 1 2. az erőhatalom gyakorlásának mértéke abszolút hatalom, illetve önkorlátozó hatalom gyakorlás eseteit Burns úgy értelmezi, hogy a vezető a kapott a kinevezéssel együtt járó hatáskör és hatalmi eszközök, jogosítványait mennyire használja. Abszolút hatalom gyakorlás esetén mindig a hatalmi eszközök igénybevételével éri el céljait. Önkorlátozó hatalom gyakorlás esetén nem használja, korlátozza a hatalmi eszközök használatát. Burns erre vonatkozó álláspontját a következő nevezetes megállapítás fejezi ki: Minden vezető részese a hatalomnak, de nem minden ember vezető, akinek hatalma van. BURNS OSZTÁLYOZÁSI SZEMPONTJAI

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet a részvétel ami az együttműködés és a csere közötti különbség érzékeltetésére szolgáló fogalom: - az együttműködés, a vezető és vezetettek közötti indítékok tiszta elfogadásának képességét, erkölcsi, érzelmi alapra helyezését jelenti; - a csere-kapcsolat mindig a kölcsönös elszámolás, viszonzás elvére épül. BURNS OSZTÁLYOZÁSI SZEMPONTJAI

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 1313 VEZETŐI TÍPUSOK Közös érdekek Önkorlátozó hatalom gyakorlás EgyüttműködikÁtalakító vezető CserélMűködtető vezető Abszolút hatalom gyakorlás EgyüttműködikÁtalakító diktátor CserélJószándékú diktátor Saját érdekek Önkorlátozó hatalom gyakorlás EgyüttműködikCsábító CserélManipulátor Abszolút hatalom gyakorlás EgyüttműködikCsábító diktátor CserélDiktátor

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 1414 BURNS KRITIKÁJA A változás menedzsment kutatói még Burns életében felvetették, hogy az átalakító vezető, mint a változások legfőbb letéteményese a közös érdek önkorlátozó hatalomgyakorlás együttműködés kritériumok szerint működve nem tud a piaci dinamizmus intenzitás növekedésével lépést tartani. Ennek legfőbb okát abban látták, hogy a nagy, ún. keretet törő változásoknál nagy léptékű átalakításokat kell rövid idő alatt véghez vinni, amihez az átalakító vezető stílusa túl lágy és lassú. Burns abból indult ki, hogy egyazon kapcsolatban (átalakító vezető és a megcélzottak) nem fér össze az abszolút hatalom gyakorlás és az együttműködés, tehát az átalakító diktátor nem megengedhető vezetői típus.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 1515 BURNS KRITIKÁJA

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 1616 BURNS KRITIKÁJA A gyakorlatban Jan Carlzon a SAS légitársaság, illetve Lee Iacocca, a Chrysler csődmenedzserei cáfolták meg ezt a felfogást, mivel mindketten átalakító diktátorok voltak. Mindkettőjükre állt, hogy: teljes egészében az átalakító diktátor kritériumot kielégítő módon vezettek, s akiről nem lehetett azt mondani, hogy nem tekinthetők vezetőknek, mert a sikereik oly mértékben menedzseri eszményképpé tették Őket.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéselmélet - Típuselméletek Vezetéstudományi Intézet 1717 BURNS KRITIKÁJA