A nácizmus hatalomra kerülése Németországban
I. A szélsőjobboldali radikalizmus „képlete” II. Út a hatalomhoz III. A náci hatalom kiépülése
I. A szélsőjobboldali radikalizmus képlete Szociális bizonytalanság, kallódó emberek + A nemzeti nagyság, elhívatottság tudata = radikalizálódás radikalizálódás a szélsőjobboldali mozgalmak vonzása a szélsőjobboldali mozgalmak vonzása
Út a hatalomhoz: 1. A kísérletezés időszaka NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei), 1920 A müncheni sörpuccs → ismertség A kormányzat határozott fellépése → áldozati szerep
A Mein Kampf Kampf !!! (fascio di) combattimento → állandó „mozgósítás” szociális és nemzeti demagógia ígéretek valamennyi rétegnek fajelmélet (bűnbakképzés) az élettér-elmélet (lebensraum)
„Millionen stehen hinter mir.” A nácizmus és a tömeg
Hitler a tömegről „Minél nagyobb a tömeg, amelyre hatást kell gyakorolni, annál kevésbé legyen magas a propaganda szellemi színvonala. Ha tehát a propaganda a háborúban való kitartást célozza, és éppen ezért az egész népre irányul, a túlságosan magas szellemi előfeltételek elkerülésére a legnagyobb gondot kell fordítani. Minél kisebb a tudományos tehertétel és minél inkább a tömeg érzelméhez szól a propaganda, annál átütőbb az eredmény. A tömeg befogadóképessége nagyon korlátolt, értelme kicsiny… Ehhez járul még az a körülmény, hogy az emberek legnagyobb része lusta és maradi, és csak ímmel-ámmal nyúl olyan írott műhöz, amely nem felel meg a felfogásának, és nem nyújtja azt, amit vár tőle” (Mein Kampf)
II. Út a hatalomhoz Indulás a választásokon 1924-től propaganda, tömegbefolyásolás megfélemlítés (SA = Rohamosztag) 1932-es választás: a szélsőségek (baloldali = kommunisták; jobboldali = nemzetiszocialisták) előretörése → „a kisebbik rossz” felhatalmazása január 30.: Hitler kancellárrá kinevezése
II. A nácik hatalomra jutása Alkotmányos út a hatalomhoz, majd … … majd az alkotmányosság felszámolása „A demokrácia a létra, amelyen bemászunk a hatalomba. A kommunisták kizárása, új választás Rendeleti kormányzás Az államfői hatalom megszerzése (1934)
III. A náci hatalom kiépülése A pártok, a szakszervezetek megsemmisítése A párton belüli másik hatalmi pólus felszámolása: a „hosszú kések éjszakája” (1934. június 29−30) A bűnbakok: a nürnbergi törvények (1935) A kristályéjszaka, 1938
Betagozódók és ellenállók Tömegdemonstrációk A társadalom betagozása náci szervezetekbe Az egyházak, a művészek alkuja és hallgatása Kevés ellenálló (ők is jobbára későn): Hans és Sophie Scholl: a Fehér Rózsa mozgalom Dietrich Bonhoeffer Emigráció: Bruderhof, A. Einstein
A sikeres náci hatalom A gazdaság felpörgetése → népszerűség Állami irányítás, állami megrendelés Szociális jóléti intézkedések Fegyverkezés → „a jövő piaca”