A „home” vizit és a környezettanulmány jelentősége az otthoni peritoneális dialízis tervezésében és hatásos kivitelében A „home” vizit és a környezettanulmány jelentősége az otthoni peritoneális dialízis tervezésében és hatásos kivitelében B. Braun Avitum 3. sz. Dialízis központ, Veszprém Tölgyesi Katalin ápolási és minőségügyi vezető

A home vizit és a környezettanulmány jelentősége az otthoni peritoneális dialízis tervezésében hatásos kivitelében Tölgyesi Katalin Király Mónika B.Braun Avitum Hungary Zrt. 3. sz. Dialízisközpont Veszprém XX.DNN június 3. Debrecen

A home vizit gyakorisága 3 1.A vesebeteg PD programba vételkor, a rendszeres dialízis megkezdése előtt célja: felmérni, hogy a beteg rendelkezik: a dialízis biztonságos kivitelezéséhez alkalmas megfelelő környezettel az oldatcserék, vagy az éjszakai kezelés kivitelezéséhez alkalmas helyiséggel az oldatok tárolásához szükséges megfelelő nagyságú biztonságos helyiséggel, raktárral 2. A rendszeres dialízis megkezdésekor, az első otthoni oldatcsere alkalmával ideális esetben orvos - nővér együttesen 3. A dialízis megkezdését követően rendszeresen félévente, vagy negyedévente 4. A dialízis megkezdését követően soron kívül ismétlődő infekciók előfordulása esetén környezetváltáskor (költözés, szociális otthonba, idősotthonba, ápolási osztályra kerülés) krízishelyzetekben

4 Felmérni a beteg környezetét a lehetséges rizikófaktorokat Ellenőrizni a dializáló oldatok szavatosságát az előírásszerű használatot a beteg gyógyszereit (tárolás, lejárati idő) a dialízis készülék (APD) állapotát Betegoktatás, tanácsadás Pszichoszociális támogatás A home vizit feladatai

Az otthoni vizit, környezettanulmány, családlátogatás célja 5 1.Az infekció rizikó felmérése, kiküszöbölése 2.Az előírt terápia alkalmazásának (terápia hűség) kontrollja az: oldatcserék, gyógyszerelés, és a diéta tekintetében 3.A beteg pszichoszociális hátterének, támogatottságának felmérése

6 1. Az infekció rizikó felmérése, kiküszöbölése Az otthoni vizitek csökkentik az infekciók előfordulásának esélyét A ISPD (International Society of Peritoneal Dialysis) ápoló bizottsága határozottan ajánlja az otthoni viziteket a PD betegellátás részeként Az otthoni vizitek hiteles betekintést nyújtanak arra, hogy a beteg hogyan adaptálja a PD ismereteket a saját otthoni környezetében, hogyan alkalmazza az infekciókat kivédendő szabályokat, - kontaminációk kivédése, kisállat tartás szabályai, vagy a ventillátorok használata, stb. - Javasolja továbbá, hogy hosszas kórházi tartózkodás után is történjen otthoni vizit, annak megállapítására, hogy a beteg képes-e önállóan folytatni a PD oldatcseréket, vagy szükséges asszisztenciát kiképezni PD folytatásához Az infekció rizikó felmérésének ellenőrzési szempontjai Személyi higiéné, kézhigiéné gyakorlata Környezethigiéné Dializáló oldat tárolási körülményei Oldatmelegítés gyakorlata Állattartás

7 Tisztálkodási szokások: kádfürdő, zuhany gyakoriság alkalmazott tisztálkodó szerek, testápolók körmök tisztasága száj, haj, szakáll „hétköznapi” állapota, ápoltsága Otthoni ruházat 1. Személyi higiéné ellenőrzésének szempontjai 1. Az infekció rizikó felmérése, kiküszöbölése

8 A kézhigiéné ellenőrzésének szempontjai: kézmosás gyakorisága kézmosás technikája alkalmazott szappan, fertőtlenítő kéztörlő A peritonitisz (PTIS) a peritoneális dialízis leggyakoribb legsúlyosabb szövődménye és jelentős oka a terápia elhagyásának. A PTIS-ek mintegy 42% -át Staphylococcusok okozzák, amely kórokozók a kontaminációk során betegíthetik meg a hashártyát. A PTIS kockázatának csökkentésére és az érintéses szennyeződések kivédésére a legfontosabb utasítás az oldatcserék előtt jó technikával végzett hatékony kézmosás. A kézhigiéné ellenőrzésének szempontjai 1. Az infekció rizikó felmérése, kiküszöbölése

9 2. Környezet higiéné ellenőrzésének szempontjai Az oldatcsere helyszínének általános rendje, tisztasága (szagok, kutya-, macskaszőr, akvárium tisztasága) A takarítás gyakorisága A szellőztetés gyakorisága A dohányzási szokások Cserepes, földes virágok jelenléte A fürdő, konyha, vizes helyiségek tisztasága Az ajtókilincs,távkapcsolók, klaviatúrák, telefonok, tisztasága 1. Az infekció rizikó felmérése, kiküszöbölése

10 A tároló helyiség megfelelő nagyságú (ne nyomódjanak össze a dobozok) Az oldatok lejárati idő szerint vannak elhelyezve Az oldatok biztonságosan vannak tárolva idegen, illetéktelen személy nem fér hozzá háziállatok, rágcsálók, bogarak, egyéb kártevők nem károsíthatják A tároló helyiség fedett, nedvességtől, fagytól, közvetlen napsugárzástól védett 3. A dializáló oldattárolás ellenőrzési szempontjai 1. Az infekció rizikó felmérése, kiküszöbölése

11 4. Az oldatmelegítés gyakorlatának ellenőrzési szempontjai Rendelkezésre áll az oldatgyártó által javasolt megfelelő műszaki állapotú, működőképes eszköz Mikrohullámú sütő, radiátor, sugárzó hő, vízfürdő nem használatos az oldat melegítésére 1. Az infekció rizikó felmérése, kiküszöbölése

12 5. Állattartás ellenőrzési szempontjai Egy nemzetközi szakirodalmi áttekintés során 124 olyan PTIS esetről számoltak be, amelyeket 12 különböző zoonótikus mikroorganizmus okozott Harminc eset volt közülük közvetlenül kapcsolatba hozható állattartással Az általános mortalitási mutató 13,5% volt, az esetek 27% - ban, a PD katétert el kellett távolítani Perit Dial Int Jun; 34(4): 466–468. Pet-Related Peritonitis and Its Prevention in Peritoneal Dialysis Mekdess AbebeMekdess Abebe, 1 Cheryl Laveglia, 2 Sunil George, 1 and Nand K. Wadhwa 1,*Cheryl LavegliaSunil GeorgeNand K. Wadhwa 2008 december és 2010 június között a hazai B.Braun dialízis hálózatban kezelt PD betegek között 294 PTIS esetet regisztráltunk Az érintett betegek közül 71 tartott állatot a ház körül, csaknem fele a lakásban 43 esetben típusos, tünetes PTIS mellett negatív tenyésztési eredmény született A szerző felhívta a figyelmet egy, a kutya szájflórájában fellelhető emberre patogén, nehezen kitenyészthető Streptococcus fajtára (str.costellatus), amely mikroorganizmus feltételezhető kórokozója lehetett a fent említett PTIS eseteknek 1. Az infekció rizikó felmérése, kiküszöbölése

13 Adherencia: Az egyén egészségügyi szakemberrel egyeztetett ajánlásoknak megfelelő viselkedése a terápia, gyógyszer alkalmazás, a diéta, és az életmódváltozás területén WHO: Adherence to long-term therapies Evidence for action 2003 pp Saját megfigyeléseink a PD oldatcsere fegyelem eltéréseiről A dialízis kezdését követően 6-8 hónap után „lazul” a fegyelem, A betegek megpróbálják a saját életvitelükre formálni a kezelést 1-1 oldatcsere kihagyása, Extraneal oldattal történő visszaélés, APD kezelések alkalmankénti kihagyása, APD programmódosítás 2.Az előírt terápia alkalmazásának (terápia hűség) kontrollja

B. Braun Melsungen AG14 Az oldatcserék dokumentációja: naprakész, pontos, követhető, szinkronban van a felhasznált oldat mennyiséggel, ill. az aktuális oldatkészlettel valós RR mérések, kiszámolt UF egyenlegek, elvégzett exit site értékelések, valós, rendszeres testsúlymérések dokumentálása megtörténik Az otthoni oldatkészlet kontrollja: egyezik a PD gondozó leltárkészletével tárolása, szavatossága megfelelő 1. Az otthoni oldatcserék gyakorlatának ellenőrzési szempontjai 2.Az előírt terápia alkalmazásának (terápia hűség) kontrollja

B. Braun Melsungen AG15 A home vizit alkalmával kontrollálható szempontok: Az otthoni oldatcsere kivitelezése, gyakorlata: előkészítés, kézhigiéne, szájmaszk, technikai lépések, kifolyó oldat kontrollja, mérése, dokumentációja, hulladékkezelés Eszközök kontrollja: RR mérő, mérlegek, vizeletgyűjtő edény Kötszerek, fertőtlenítő oldatok: mennyisége, minősége, tárolása, szavatossága 2.Az előírt terápia alkalmazásának (terápia hűség) kontrollja 1. Az otthoni oldatcserék gyakorlatának ellenőrzési szempontjai

16  Hol helyezkedik el a készülék?  Milyen magasan van a készülék?  Mi az alkalmazott felületfertőtlenítő?  Hol történik az oldatok tárolása?  Van- e elegendő tartalék oldat?  Biztonságos, megfelelő az elektromos csatlakozás?  A gép meghibásodása esetére rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű, minőségű CAPD oldat? Az APD gyakorlatának ellenőrzési szempontjai  Rendelkezésre áll, elérhető az APD oktatóanyag?  A kezelés ideje alatt biztosított megfelelő fényforrás?  Az APD kezelés alatti esetleges szétcsatlakozáshoz elérhető közelségben vannak a szükséges eszközök (minicap, szájmaszk, kézfertőtlenítő)? 2.Az előírt terápia alkalmazásának (terápia hűség) kontrollja

17 A home vizit ellenőrizendő feladatai: Az otthon fellelhető gyógyszerek összehasonlítása az aktuális gyógyszerlappal A gyógyszerelés napi gyakorlatának kontrollja: adagolás technikája: napi, vagy heti adagolás? adagoló dobozok használata? önmaga, vagy segítő végzi a kiadagolást? A gyógyszerek lejárati idejének kontrollja Előiraton kívüli gyógyszerek alkalmazása: mit? mire? milyen gyakorisággal? (NSAID) Egyéb készítmények (gyógynövények, táplálék kiegészítők, gombák) használata? 2. A gyógyszerszedési fegyelem ellenőrzési szempontjai Veseelégtelen beteg körében végzett felmérés a NSAID készítmények alkalmazásáról Tölgyesi K.  A megkérdezett betegek 42%-a alkalmazott rendszeresen NSAID készítményt  88% recept nélkül szerezte be ezeket a gyógyszereket  19% ugyanarra a panaszra alkalmazott párhuzamosan a tabletta szedése mellett más NSAID tartalmú kenőcsöt vagy tapaszt a krónikus fájdalom csökkentésére  A betegek jelentős része a vény nélkül beszerezhető NSAID-okat nem tekintette „igazi” gyógyszereknek  Mellékhatásaikkal nem voltak tisztában, használatuk előtt nem kérték ki a nefrológus, vagy háziorvos tanácsát 2.Az előírt terápia alkalmazásának (terápia hűség) kontrollja

18 2.Az előírt terápia alkalmazásának (terápia hűség) kontrollja 3. A diéta betartásának ellenőrzési szempontjai A home vizit alkalmával kontrollálható tényezők: Gyümölcsfák, kiskertek (gyümölcskosár tartalma) Állattartás (hús, tojás, füstölt hús) Nassolnivalók (sósmogyoró, ropi, chips) Üdítőitalok, alkohol fogyasztás Főzési, étkezési szokások (félkész, fagyasztott, gyorsételek)

19 Segítők kiégése: A segítők kiégése egy sok összetevős, bio - pszichoszociális reakció amelynek oka a segítők személyes életében bekövetkezett jelentős változás. A túlzott felelősség vállalás, a korlátozott szabadidő és függetlenség, az ápolással, gondozással járó fokozott anyagi terhek, a munkahelyi teljesítmény csökkenése vezet a kiégés tüneteinek megjelenéséhez. 3. A beteg pszichoszociális hátterének, támogatottságának felmérése Given CW, Given B, Azzouze F, Kozachik S, Stommel M (2001) Predictors of pain and fatigue in the year following diagnosis among elderly cancer patients. J Pain Symptom Manage 21:

20  A szövődmények (PTIS, ES infekció, hiperhidráció, diéta hibák) előfordulási gyakorisága magasabb volt azoknál a betegeknél akiknek a hozzátartozóik a kiégés tüneteit mutatták ben 24 PD beteg 33 hozzátartozójának, segítőjének kiégés szintjét mértük fel a Zarit Burden Interview kérdőív segítségével. Az eredményeket összevetettük a családok szociális státuszával, és a betegek szövődmény rátájával. Importance of the caregiver’s psychosocial and mental state in peritoneal dialysis (PD) Mónika Király, Katalin Tölgyesi, Anett Havasi MD, Attila Benke MD B.Braun Avitum Hungary 3rd Dialysis Centre Veszprém 44th EDTNA /ERCA International Conference, September 26-29, 2015 Dresden, Germany 3. A beteg pszichoszociális hátterének, támogatottságának felmérése

21  Az iskolázottság szintje magasabb volt a kiégést mutató hozzátartozók körében, kevésbé mutatták a kiégés tüneteit az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező segítők.  A kiégést mutató csoport szociális státusza jobb volt mint a kiégést nem mutató csoporté, ebben a csoportban több volt az aktív munkavállaló. Anyagi nehézségek nem jellemezték ezeket a családokat.  A kiégést nem mutató családtagok többsége nyugdíjas, 3 közülük maga is fogyatékkal élő. Szerényebb anyagi körülmények között élnek. Eredmények 3. A beteg pszichoszociális hátterének, támogatottságának felmérése

B. Braun Melsungen AG22 A kiégést mutató csoportjában  Nem találtunk összefüggést a PD-ben eltöltött idő és a kiégés foka között  A depresszió jelei több segítőnél is megfigyelhetőek voltak  Magasabb volt a kiégés előfordulása a gyermek- szülő kapcsolatban, mint a házastársak esetében  Nagyobb volt a kiégést mutatatók aránya a kisgyermekes családokban  Azoknál a segítőknél akik nem egy háztarásban éltek a PD beteggel nagy terhet jelentett az ingázás Kiégést nem mutatók csoportjában  Több családtag szenved krónikus betegségekben, leggyakrabban mozgásszervi megbetegedésekben és diabéteszben  Ezekben a családokban megfigyelhető több generáció együttélése  A családi szerepek tradicionálisak  A betegséget jobban elfogadják, az ápolás, családtagokról történő gondoskodás természetes  Jobban elfogadják a PD miatti megváltozott életvitelt, jobban adaptálódnak a változásokhoz, hatékonyabbak a megküzdési stratégiáik (vallásosság) Megfigyelések 3. A beteg pszichoszociális hátterének, támogatottságának felmérése

23 Konklúziók Törekedni kell az infekciós szövődmények kivédésére amelyek keletkezésének színtere legtöbb esetben a beteg otthona Az előírt terápia betartásának feltétele a beteg megfelelő együttműködése, ennek rendszeres helyszíni kontrollja feltétlenül szükséges Az otthoni dialízis nem kezelhető a beteg magánügyeként, a krónikus betegség, a napi oldatcserék, diéta, gyógyszerelés, ápolás jelentős hatással van a beteg közvetlen környezetére is A PD-ben fellépő ismétlődő problémák, szövődmények hátterében keresni kell a beteg környezetében bekövetkezett kedvezőtlen pszicho szociális változásokat is A rendszeres otthoni vizitek alkalmat adnak a terápiát befolyásoló hiányosságok, eltérések azonnali korrekciójának, es ez hozzájárulhat a peritoneális dialízis hosszú távú sikerességéhez

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 24