Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Advertisements

3.tétel GDP,GNI.
A nemzetgazdasági Teljesítmény mérése
A tercier és a kvaterner szektor
Kereskedelem- politikai eszközök. Célja…  kereskedelem korlátozása  kereskedelem támogatása  kereskedelmi feltételek meghatározása  Σ kereskedelem.
Az indiai gazdaság kilátásai a 21. század elején
Kereskedelem Szakmacsoport
Regionális gazdaságtan 4.
A gazdasági fejlettség mutatói
A nemzetközi üzleti élet etikája
Az ipar.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Urbanizáció a fejlődő országokban
1.előadás A makroökonómia tudománya. A makroökonómia mutatói.
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
A FEJLETT ÉS A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK SZEREPE KORUNK VILÁGGAZDASÁGÁBAN.
1. Bevezetés 1.1. Alapfogalmak
Gazdaságstatisztika Jogász képzés. Néhány fontos makrogazdasági index GDP volumenindexe Ipari termelői index Mezőgazdasági felvásárlási és termelői árindexek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban
Készítette: Ékes Ildikó és Cserháti Ilona
TRANZITOLÓGIA V. ELŐADÁS
Akkor és most – Az EU-hoz kapcsolódó üzleti várakozások hazánkban Petz Raymund GKI Gazdaságkutató Zrt.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Nemzetközi kereskedelem
Ungarns wirtschaftliche Entwicklung ; Kriegswirtschaft.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Magyarország ipara Tegnap-ma-holnap.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
A világnépesség növekedése
A népességnövekedés tényezői és következményei
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
VI. A magyar nemzetgazdaság modernizációja
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Regionális gazdaságtan 7.
Az értékkategóriák.
A PIAC.
MIÉRT A TEXTIIPAR?. EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS.
Az oktatás, az egészségügyi, valamint a szociális ellátás, mint versenyképességi tényezők Április 6. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Az éhezés.
A nemzeti kibocsátás mérése
Az ipar szerepe a vidék átalakulásában a Visegrádi országokban
Munkaerő-piaci helyzetkép A munkaerőválság makrogazdasági okai
A GAZDÁLKODÁS Készíítette: Czeglédi László. A GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETE Fogalma: céltudatos tevékenység, melynek keretében a rendelkezésre álló erőforrásokat.
21. ÁZSIA GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI.
A kereskedelem fogalma, szerepe a gazdaságban
A gazdasági termelés általános jellemzői
17. ÚJ TUDOMÁNYOS TECHNOLÓGIAI FORRADALOM.
24. AZ IPAR.
„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen,
Napjaink legfontosabb ipari ágazata, az elektronika
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
A gazdasági fejlettség mérőszámai
  Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival,
Ausztrália ipara A társadalmi termék közel 70%-át a szolgáltatások biztosítják, ebben dolgozik a lakosság 72%-a.
A mezőgazdasági termelés
Előadás másolata:

Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai

Gazdaság Előállítja az országban lakók számára a szükséges termékeket, biztosítja az ország működését. Két meghatározója: Termelés – termékek, áruk létrehozása Fogyasztás - termékek, áruk vásárlása felhasználása Piac – ahol az áru gazdát cserél (ma már gyakran virtuális hely)

Gazdasági szektorok az előállított termék alapján 1. Első szektor (primer) A nyersanyagok előállítója (mezőgazdaság, bányászat) 2. Második szektor (secunder) Más iparágak számára alapanyagok és késztermékek előállítója (ipar: kohászat, gépipar, gyógyszergyártás....) 3. Harmadik szektor (tercier) Az un. szolgáltatásokat biztosítja, nem hoz létre új terméket. (kereskedelem, bankok, távközlés, oktatás.....)

Gazdasági bevétel A gazdasági szektorokban előállított termékek és szolgáltatások értéke Az ország az értük befolyó pénzzel gazdálkodhat Az eladás történhet belföldön vagy külföldön Ez utóbbi az export.

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 1. Melyik szektor adja a bevétel nagy részét GAZDASÁGI SZERKEZET Miért? Az alapanyagok ára mindig alacsonyabb a késztermékekénél A késztermékekben több szaktudás, fejlesztés van. Fejlett országban a bevételek ma már a szolgáltatásból és az iparból származnak

Foglalkozási szerkezet (népességföldrajz) A felnőtt népesség munkát vállaló része = aktív kereső népesség Az aktív keresők aránya a fejlett országokban %, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti áramlás iránya: mezőgazdaságból az iparba, majd harmadik szektorba. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

A első vagy primer szektor: mezőgazdaság - növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, erdő- és vadgazdálkodás, bányászat) A világ legrégebbi ágazata. Néhány évszázada még majdnem mindenki ebben a gazdasági ágban dolgozott. Legtöbben a fejlődő országok lakói közül dolgoznak a mezőgazdaságban.

Az ipar (második vagy szekunder szektor: feldolgozó- és építőipar....) Ma a világ népességének kb. 25%-át foglalkoztatja. A mezőgazdaságból egyre erőteljesebben áramlik át a munkaerő ebbe az ágazatba a fejlődő országok egy részében. Fejlett világban ez már lezajlott

A harmadik vagy tercier szektor A napjainkban lejátszódó tudományos-informatikai „forradalom” hatására a fejlett országokban az iparban dolgozók aránya is csökken, és az egyre dinamikusabban fejlődő szolgáltatások veszik át a munkaerőt.

A kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alkotják a negyedik (kvaterner) szektort.

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 2. Az aktív keresők milyen arányban dolgoznak az egyes szektorokban FOGLALKOZÁSI SZERKEZET 3. Az elérhetőszolgáltatások mennyisége és minősége (alapvető szolgáltatás: ivóvíz, orvosi ellátás...)!

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 4. Bruttó hazai termék (GDP) (gross domestic product) Az adott országban egy év alatt előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összességének értéke. Dollárban (Miért?) GDP/fő az összehasonlíthatóság kedvéért

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 5. Az életkörülményekre vonatkozó adatok - születéskor várható élettartam lakosra jutó orvos száma - analfabéták aránya......