A modern városfejlődés későbbi szakaszai Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2. Szuburbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése Városlakók kiköltözése –Spontán módon –Közvetlen elővárosi zónába Agglomeráció Agglomeráció –Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik –Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Fázisai Fázisai –Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás –Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik)

3 Lakosság spontán szuburbanizációja Mozgatórugói Mozgatórugói –Elégtelen lakáskínálat a városban –Elégtelen lakókörnyezet a városban –Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, –Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek –Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig –Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy –Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek

4 Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Ipar szuburbanizációjnak módjai 1.Kiköltözés 2.Zöldmezős beruházás –Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Szolgáltatások szuburbanizációja –Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) –Logisztika –Szabadidős tevékenységek (Disneyland) –Irodai funkció

5 3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás –Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra –Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is –Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció –(Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970- es évek elejétől) Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970- es évek elejétől)

6 A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) –A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken –A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, , Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, , Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Kelet-Közép-Európa sajátosságai –Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása –Demográfiai hullámvölgy az egész országban –Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése

7 A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus 1. Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, , facebook stb.) használó ember –Nem szükséges napi szinten ingázni a városba –Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak 2. A városi technikától a természetbe „menekülő” ember –Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos Mindkét típus nagyon tudatos

8 4. Reurbanizáció Többen vitatják, hogy létezik Többen vitatják, hogy létezik Relatív koncentráció Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik „Vissza a városba” folyamat zajlik –1980-as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban –1975–1981: még csak 22%-nál –1980–1991: már 47%-nál

9 Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak 1.Humántőke lehetőségei 2.Történelmi múlt vonzereje, föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”)

10Városfelújítás Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) –A terület megtisztítása –A közművek kiépítése –A közlekedési hálózat kiépítése –A telkek értékesítése, befektetők felhajtása 1980-as évek eleje, Eu: 1. nagy városrehabilitációs projektek 1980-as évek eleje, Eu: 1. nagy városrehabilitációs projektek –Emblematikus város London (Dokk-negyed: Canary Wharf) –Később: Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is

11 Városok növekedésének emberi oldala Központi városok újranépesedése Központi városok újranépesedése –Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg –„Slum”-ok helyett felújított belvárosok –„Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Vendégmunkások beáramlása Vendégmunkások beáramlása –Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben

12 5. Poszt-szuburbanizáció Többen vitatják, hogy létezik Többen vitatják, hogy létezik Egyszerű alvóvárosok helyett központi szerepköröket töltenek be Egyszerű alvóvárosok helyett központi szerepköröket töltenek be –Pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók Városrégió alközpontjaivá válnak Városrégió alközpontjaivá válnak –Pl. Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona

13 Cedric Price várostipológiai modellcsoportja 1. Középkor: lágytojás modell –Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) 2. Ipari forradalom: tükörtojás modell –Város szétterült –Funkciók körkörösen vagy szektoriálisan, esetleg többmagvúan fogták körül a középkori városcentrumot 3. Posztmodern: rántotta modell –Agglomerációs alközpontok

14 Agglomeráció szerkezete Agglomeráció elnevezései Agglomeráció elnevezései –Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Részei: –Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) –Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé –A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest –Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki

15 Városi agglomerációk népességszámának változása Elővárosi övezet Agglomerálódás

16 Városfejlődési szakasz Népességszám változása Város Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás NövekedésNövekedésCsökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés NövekedésCsökkenés 3. Dezurbanizáció Csökkenés Növekedés, csökkenés Növekedés 4. Reurbanizáció NövekedésCsökkenésCsökkenés Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján

17 Városfejlődés fogalmának változó értelmezése XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés –Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel –Prosperáló városok nagyobbra nőhettek –Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés –Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett –Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg –A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása –Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok –Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója)

18 Városnövekedési szakaszok tanulságai Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg –Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Vezető, mértékadó kontinens –Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában –Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Folyamat dinamikája: –Először agglomerálódás –Utána szuburbanizáció –Utnána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) –(Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak)

Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

20 Fogalmak, információs és módszertani kérdések Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése –Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) –Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) napjainkig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: –Népességszám alapján (500 ezer fő felett) –Elővárosok nélkül –Ha valaha elérte ezt a népességszámot

21 Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása 1. Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja –T agállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) –Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai terület ük re vonatkozó adatok a múltban is 2. Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám : World Gazetteer honlapja (megszűnt)

22 A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés Ezredforduló után: újra növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

–1960 Szinte mindenhol növekedés Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit- szigeteken Csökkenés csak a Brit- szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

–1970 A fogyás kiterjed Nyugat- Közép- Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) A fogyás kiterjed Nyugat- Közép- Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek –Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben –Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É- Eu: országon belül É–D-i migráció) –Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

–2000 Alapvetően megfordul a kép Alapvetően megfordul a kép –Kelet-Közép- Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) –Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép- Európa: alig van növekedés Kelet-Közép- Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

29 A nagyvárosok közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások klaszterelemszámnagyvárosok117 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 213 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 32 Dublin, Valencia 43 Szófia, Vilnius, Zaragoza 513 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 611 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino

30 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

31 A klasztereik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások