A helyváltoztatási láncok választási valószínűségét számító módszer kidolgozása Csonka Bálint, Dr. Csiszár Csaba IFFK, Budapest augusztus KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK

Téma aktualitása Széleskörben elterjedtek az okoseszközök, pl.: okostelefonok Megnőtt az utazók információigénye Nagy mennyiségű adat áll az utazók rendelkezésére Megnőtt az igény a személyre szabott információk, és a magas minőségű információs szolgáltatások iránt Szükséges ismerni az utazói preferenciákat BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék1/14

Utazói döntés modellezése Mely alapfolyamati szolgáltatást leíró paraméterek és hogyan befolyásolják az utazók döntéseit? Hogyan lehet az utazók jövőbeni döntéseit modellezni korábbi kinyilvánított döntéseik és személyes jellemzőik alapján? BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék2/14

Helyváltoztatási valószínűséget számító módszer lépései BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék3/14

1. Helyváltoztatási láncok modellezése BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék4/14 Helyváltoztatási lánc felbontása részutazásokra Részutazáson belül nincs közlekedési mód váltás Meghatároztuk a részutazást leíró paramétereket Realisztikus döntési helyzet Kvalitatív paraméterek számszerűsítése JelölésMegnevezésMennyiségi egység/ értékkészlet c1c1 Kényelem {közösségi közlekedésen állva=0, közösségi közlekedésen ülve=1, autóval (sofőr vagy utas)=2} c2c2 Átszállások száma[darab] c3c3 Teljes utazási idő[perc] c4c4 Gyaloglási idő[perc] c5c5 Megbízhatóságlehetséges késés [perc] c6c6 Légkondicionálás{nincs=0, van=1} c7c7 Kiegészítő szolgáltatás az útvonal mentén található szolgáltatások, például üzletek {nincs=0, van=1} c8c8 Útiköltség[Ft/utazás]

2. Választási gyakoriság felmérése kérdőívvel BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék5/14 Utazói döntések megismerése adott döntési helyzetben Döntési helyzeteket határoztunk meg a valós megfigyelések alapján Szabadidős vagy rendszeres utazás? Rákérdeztünk a személyes jellemzőkre is AB c1c1 Autó (utas vagy sofőr) Közösségi közlekedés, ülve c2c2 02 c3c c4c4 512 c5c5 5 c6c6 NincsVan c7c7 Nincs c8c

3. Utazói csoportok képzése BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék6/14 Utazói csoportokat képeztünk a személyes jellemzők és az utazás motivációja alapján A további lépéseket utazói csoportonként külön elvégeztük A személyes jellemzőt és motivációt mint külső változó vettük figyelembe Összesen 30 utazói csoport

4. Paraméterek és választási gyakoriság függetlenség vizsgálata BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék7/14

5. Utazói csoport preferenciák meghatározása BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék8/14

6. Paraméter különbség monetarizálása BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék9/14 A költség preferencia alapján: Kifejezhető a nem kedvező alternatíva választásával együtt járó veszteség

7. Személyre szabott választási valószínűség BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék10/14

Módszer kiterjesztése BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék11/14

Módszer alkalmazása BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék12/14 90-en töltötték ki, kitöltési hajlandóság 99,63% r b,c ∆c 2 ∆c 3 ∆c 4 ∆c 5 ∆c 6 ∆c 7 ∆c 8 ∆c 1 -0,58-0,07-0,49-0,090,400,190,77 ∆c 2 1 0,040,58-0,03-0,08-0,25-0,49 ∆c 3 1 0,53-0,640,090,50-0,35 ∆c ,48-0,46-0,08-0,55 ∆c ,03-0,270,31 ∆c 6 1 0,160,13 ∆c 7 1-0,26 ∆c 8 1 Korreláció analízis a paraméterek között R0,150,730,220,880,270,100,660,880,76 Sz0,630,900,44 0,410,610,240,68 Választási gyakoriság (nők) r y1-8 r y2-1 r y3-5 r y4-3 r y5-3 r y6 r y7-3 r y8-1 R 0,790,280,030,07-0,440,220,30-0,94 Sz 0,960,33-0,09-0,19-0,250,570,55-0,90 ap1p1 p6p6 p7p7 p8p8 R2R2 R 0,5560, ,000380,91 Sz 0,6430,2110,0270,008-0,000140,935 Korreláció analízis a paraméterek és választási gyakoriság között (nők) Utazói csoport preferenciák (nők)

Megállapítások BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék13/14 Női utazói csoportra vonatkozóan Rendszeres utazások esetén elsősorban a költség és kényelem számít Szabadidős utazás esetén kevésbé fontos a költség Rendszeres utazás esetén annak az értéke, hogy a kényelmi szint 1 fokkal nő, 1460 Ft, míg ugyanez az érték szabadidős utazás esetén 4560 Ft Általános megállapítások utazói csoport esetén 2 vagy 3 paraméter van erős kapcsolatban a döntés kimenetelével Az ’α’ konstans értéke minden utazói csoport esetén nagyobb, mint 0,5 A validálás alapján az utazói döntésfolyamat a rendszeres utazások esetén jól feltárható és modellezhető a módszer segítségével

Konklúzió BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék14/14 Az utazók személyes jellemzői alapján az alternatívák várható utasszáma számítható Az utas személyes jellemzői és motivációja meghatározzák a preferenciáit. Így egy információs szolgáltatás a két jellemző alapján képes személyre szabott információt szolgáltatni A paraméterek monetarizált értéke alapján az információs szolgáltatás értéke becsülhető Kutatás folytatásának iránya: Az információs szolgáltatások minőségét és értékét meghatározó módszer kidolgozása és a közölt információ értékelése

KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK H-1111 BUDAPEST STOCZEK 2., ST ÉPÜLET 4. EMELET KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. CSISZÁR Csaba, egyetemi docens CSONKA Bálint, doktorandusz