52-53. lecke A növények szaporodása és egyedfejlődése

Szaporodás A faj fennmaradását biztosító életjelenség, melynek során az élőlények utódokat hoz- nak létre. Fajtái: ivaros - és ivartalan szaporodás

Ivartalan szaporodás: az utód egy sejtből vagy testi sejtekből keletkezik Előnyei: Egy szülőt igényel Sok utódot eredményez Kevesebb kedvező körülmény kell hozzá, mint az ivaros szaporodáshoz Hátránya: A faj formaszegénységét eredményezi (mert az utódok tulajdonság változatai teljesen megegyeznek a szülőkével), így a környezet megváltozásakor könnyen kipusztulhat

Vegetatív testrészekkel - Teleptest részével Fajtái: Spórával Spóra: ivartalan szaporító sejt Nagy számban keletkezik, könnyen terjed A spóratartóban, a spóraanyasejt osztódásával jön létre Moszatok, mohák, harasztok Vegetatív testrészekkel - Teleptest részével - Pl. mohák, zuzmók - Módosult vegetatív szervekkel - pl. hagymával, indával - Hajtásos növények

Ivartalan szaporítás: az ivartalan szaporodás emberi beavatkozással végbe- menő formája A termesztett növényeknél alkalmazza az ember. Milyen esetbe? - ha a növény nem termel magot - ha teljesen ugyanolyan tulajdonság változatokkal rendelkező utódokat szeretne létrehozni, mint a szülőnövény Alapja: a regeneráció (állandósult szöveti sejtek visszanyerik osztódó képességüket)

Módjai: Dugványozás: pl. szárdugványozás: muskátli a vegetatív szervrészt nedves környezetben helye- zik, és ott pótolja a hiányzó részeit pl. szárdugványozás: muskátli levéldugványozás: fokföldi ibolya

Növénynemesítő szervátültetés: Az előnyös tulajdonságú („nemes”) növény sejtcso- portját áthelyezik és összenövesztik a nemesítendő alannyal (nemesítendő alany: a gyökérrel hajtással rendelkező növény, amely rosszabb tulajdonságú, mint a nemes) pl. gyümölcsfák, rózsa Fajtái: Oltás: 2 - 3 rügyes oltóág összenövesztése Szemzés: egy rügy beültetése, összenövesztése

Ivaros szaporodás: a petesejt és a hímivarsejt egyesüléséből létrejött zigótából alakul ki az utód Előnye: Az utódokban a szülők tulajdonságainak változatai szabadon keverednek, ezért az utódok változatosak lesznek, így a faj jobban alkalmazkodik a környezet változásaihoz Hátrányai: Két szülő kell hozzá Kevesebb utódot eredményez Több kedvező körülmény kell hozzá

A zárvatermők ivaros szaporodása Színhelye a virág Előfeltétele: A megporzás: a pollennek a portokból a termő bibéjére kerülése Módjai: víz, levegő vagy állatok segítségével - Víz segítségével: a víz áramlása sodorja a virágport vagy a porzós virágot egy másik növény termős virágjához - szélporozta növények nagyon sok virágport juttatnak a levegőbe - állatporozta virágok és a megporzást végző állatok között szoros kapcsolat alakult ki, feltűnő színe és illata van a virágoknak nektárt (cukros nedvet) termelnek

Az ivarsejtek kialakulása: Hímivarsejtek képződése - a portokban jönnek létre az egysejtes virágporszemek, - az egysejtes virágporszemekből képződ- nek a két sejtes ( érett) virágporszemek - ezek egyik sejtje a vegetatív sejt, a másik a generatív sejt, - a generatív sejt osztódásával alakul ki a két hímivarsejt

Petesejt képződése a termő magházának a magkezdemé- nyében alakul ki az embriózsák, ebben 7 sejt képződik, egyik sejtje a petesejt

Megtermékenyítés: kettős megtermékenyítés Az egyik hímivarsejt a petesejttel a másik az embriózsák központi sejtjével egyesül

A növények egyedfejlődése A zigótától az élőlény elpusztulásáig tartó folyamat Szakaszos folyamat A szakaszok egymást nem pótolhatják és a sorrendjük sem cserélhető fel

A virágos növények egyedfejlődésének szakaszai: Embrionális fejődési szakaszok Megtermékenyítés Mag - és a termésképzés (csíraképzés) Magnyugalmi állapot Posztembrionális fejlődési szakaszok Csírázás Vegetatív szervek kialakulása Virág kialakulása Ivarsejt képződés

Embrionális fejlődés szakaszai Megtermékenyítés Kettős megtermékenyítés Mag- és termésképzés (csíraképzés) Miből mi képződik a megtermékenyítés után? megtermékenyített petesejtből: embrió (= csíra), sziklevél az embriónak kialakul a gyököcskéje és a rügyecskéje megtermékenyített központi sejtből: táplálószövet tápanyagokat és hormonokat tárol a csírázáshoz magkezdemény burkából: maghéj magkezdeményből: mag magház falából: termésfal mag és a termésfal = termés

A magérése során - az embrió befejezi a növekedését - víztartalma lecsökken - anyagcsere folyamatai minimálisra csökkennek Magnyugalmi állapot Az érett mag éveket is eltölthet ebben az állapotban csírázó képességét megtartja

Posztembrionális fejlődés szakaszai Csírázás: az embrió csíranövénnyé fejlődése, a mag raktározott tápanyagainak felhasználásával Belső feltételei: A mag érettsége (raktározott tápanyagok, hormonok jelenléte) Csírázás gátló anyagok lebomlása húsos terméseknél Külső feltételei: víz és az oxigén Csírázás folyamata: - a vízfelvétel hatatására: megduzzad a mag, anyagcsere folyamatai fokozódnak: elkezdődik a raktározott tápanyagok felhasználódása : - energiatermelésre - beépülnek a növekedésnek indult embrióba

- a duzzadás és a növekvő embrió nyomása miatt felreped a maghéj - kibújik a magból a növekvő gyökér- illetve hajtáskezdemény Csírázás formái: „föld feletti csírázás” típusa: - kilép a felrepedt maghéjból a gyököcske, lefelé növekszi (pozitív geotropizmus), rögzíti a csírázó magot a talajban - a sziklevél alatti szárrész megnyúlik, így a szikleveles szárat kiemeli talajból a sziklevelek szétnyílnak, szabaddá válik a hajtáscsúcs a két fotoszintetizáló levéllel kétszikűek pl. a vetemény babnál

egyszikűek pl. a kukorica „földben csírázás”típusa: - a sziklevélen keresztül jut a tápláló szövetből a táplálék az embrióhoz - az embrió védőburkos a magból kilépő gyökér és hajtáskezdemény védőburka átszakad - a fejlődő gyökéren gyökérszőrök jelennek meg - a sziklevél a földben marad, csak a sziklevél feletti szárrész jut a felszínre, zöld színű - a szár alsó részéből járulékos gyökerek nőnek ki, mellékgyökerek egyszikűek pl. a kukorica

Vegetatív szervek kialakulása: az első vagy első két lomblevél megjelenésétől a fajra jellemző gyökér- és hajtásrendszer kialakulásáig Belső feltételei: hormonok jelenléte (pl. auxin) Külső feltételei: Víz (fotoszintézishez, párologtatáshoz) CO2 (fotoszintézishez) Ásványi sók ionjai Fény (fotoszintézishez) hiányában halványsárga levelű, erősen megnyúlt szárú fiatal növény fejlődik Hőmérséklet növényfajonként és az egyedfejlődés során is változik a hőmérséklet igény

Virág kialakulása: Belső feltétele: hormonok (gibberellinek) jelenléte Külső feltételek: Hőmérséklet (pl. az őszi búza igényli a csírázás előtti hosszabb hideg hőszakaszt a virágképzéséhez) Fény egyes fajoknál a megvilágítás időtartamához kötött a virágképzés Rövidnappalos növények: 12 óránál rövidebb megvilágítást igényelnek trópusi származású növények pl. krizantém Hosszúnappalos növények: 12 óránál hosszabb megvilágítást igényelnek szubtrópusi, mérsékelt vagy hideg övből származ- nak pl. búza Ivarsejt képződés: lásd a növények szaporodása leckét!