Növényélettan.

Az előadások a következő témára: "Növényélettan."— Előadás másolata:

1 Növényélettan

2

3 Növényi hormonok

4

5 Gibberellinek

6 Abszcizinsav

7 A növények szaporodása
Az ivaros és ivartalan szaporodás összehasonlítása és típusai

8 Alapjellemzők :(az állatokkal összehasonlítva)
változatosabb formák ivartalan szaporodási mód általánosabb általánosabb a kétneműség ( hímnősség ) ivaros és ivartalan mód is előfordul II. Ivartalan szaporodás: - az új egyed kialakulását nem előzi meg ivarsejtek egyesülése

9 a szaporodás vagy újraképződés egyetlen sejtből ( spóra ) vagy a test nagyobb, leváló részéből indul ki egy szülő génállománya adódik át a tulajdonságok ezért lényegében megegyeznek nincs változékonyság mennyiségi sokszorozódás

10 a. ) Természetes formái: 1. ) osztódás pl: egysejtűek 2
a.) Természetes formái: 1.) osztódás pl: egysejtűek 2.) kettéhasadás pl: baktériumok, kékmoszatok 3.) spórákkal ( ivartalan szaporítósejt, melyből új egyed fejlődik ) pl: mohák, harasztok 4.) sarjadzás ( bimbózás )az anyasejten kinövések keletkeznek pl: élesztőgombák 5.) vegetatív szervekkel: - teleprészekkel pl: zuzmók - indával pl: szamóca - gumóval pl: burgonya

11 - hagymával pl: tulipán - gyökérdarabbal pl: gyermekláncfű b
- hagymával pl: tulipán - gyökérdarabbal pl: gyermekláncfű b.) mesterséges szaporítási módok: - dugványozás – szárról pl: muskátli - oltás – hajtásrész beültetése pl. gyümölcsfák - szemzés – rügy beültetése pl: rózsa - tőosztás pl: egres - bujtás pl: szőlő

12 Szaporodás indával

13

14

15

16

17

18 Ivaros szaporodás

19

20 A növények egyedfejlődése

21 Egyedfejlődés definiciója
Az megtermékenyitéssel kezdődő, s a növény halálával végződő folyamat.

22 Az egyedfejlődés szakaszai

23 A csírázás feltételei Elegendő Víz, Fény, Hőmérséklet, Oxigén

24 Rügyecske is megjelenik,
A csírázás folyamata; Gyököcske jelenik meg, Rügyecske is megjelenik, Sziklevél sorsa 2 féle; Elszárad A föld alatt marad

25 Kétszikűek és egyszikűek magjának összehasonlítása

26 Növekedik, fejlődik a hajtás
A vegetatív szakasz Kialakulnak a; Szervek, hajtás, Testméret Növekedik, fejlődik a hajtás

27 Generatív szakasz

28 Fényigény szerinti csoportosítás
Rövid nappalos növény 8-12óra megvilágítás Hosszú nappalos növény 12-16óra megvilágítás

29 Az egyedfejlődés típusai
Egyéves 1év alatt vegetatív és generatív szakasz is lejátszódik Pl.kukorica, búza Kétéves Első évben vegetatív, második évben generatív szakasz Pl.kankalin

30 Az egyedfejlődés típusai
Sokéves Sok évig vegetatív, utolsó évben generatív Pl.agave Évelő Minden évben van generatív szakasza Pl.hóvirág

31 Liebig minimum törvény

32 Fotoszintézis

33 Fotoszintetizáló (fotoautotróf) élőlény:
C-forrása: CO2 H-forrása: H2O E-forrása: fényenergia Eredmény: szerves anyag Jelentősége: ökológiailag: termelő szervezetek >> heterotrófok számára (a tápláléklánc alapja) O2 termelés, CO2 fogyasztás >> légkör összetétele, hőmérséklete fosszilis energiahordozók >> a fotoszintézis termékei ózonpajzs >> a földi fotoszintézis során alakult ki

34 Kellékek 1. fotoszintetikus pigmentek kékmoszatok >> fikocianin vörösmoszatok >> fikoeritrin barnamoszatok >> fukoxantin zöldmoszatok mohák harasztok nyitvatermők zárvatermők delokalizált elektronrendszer karotin xantofill likopin klorofill >> porfirinvázas vegyület karotinoid típ. vegyület a látható fény gerjeszti őket (ezért színesek) >>képesek e- -okat leadni elhelyezkedésük a sejtben: membránhoz kötötten prokarioták: sh-betüremkedés eukarioták: színtest belső membránja

35 β-karotin klorofill A

36 2. fény

37 1 + 2: a pigmentek fényelnyelése

38 3. víz 4. zöld színtest (kloroplasztisz) hajtásos növényeknél: levél >> asszimiláló alapszövet >> kloroplasztisz

39 kloroplasztisz és annak szerkezete

40

41 e- a belső membránba ágyazott fotorendszerek (pigmentrendszerek)
klorofill A klorofill B karotin xantofill PS I. 700 nm PS II. 680 nm e- fénygyűjtő antennák reakciócentrum fény

42 A fotoszintézis részfolyamatai
FÉNYSZAKASZ: fényenergia megkötése és kémiai E-vá alakítása SÖTÉTSZAKASZ: CO2 megkötése és redukálása H2O O2 FÉNYSZAKASZ FÉNY ADP NADP+ ATP NADPH SÖTÉTSZAKASZ CO2 C6H12O6

43 I. A fényszakasz ADP + P energiaszint ATP e- e- NADP+ NADPH O2 H2O e-
e- -trp.-lánc e- O2 NADP+ NADPH elektrontranszport-lánc p+ H2O PS I. e- PS II. fény fény fény p+

44 [Melvin Calvin USA biokémikus] 6 molekula II. A sötétszakasz CO2 1 C 6 molekula 12 molekula 5 C ribulóz 1,5-difoszfát 3 C glicerinsav-3-foszfát NADPH NADP+ Calvin-ciklus ATP ADP ATP ADP + P 10 molekula 12 molekula 3 C glicerinaldehid-3-foszfát 3 C glicerinaldehid-3-foszfát 1 molekula 2 molekula 3 C glicerinaldehid-3-foszfát 6 C glükóz-foszfát

45 A fotoszintézis általános reakcióegyenlete:
fény 6 CO2 + 6 H2O C6H12O6 + 6 O2

46 Fotoszintetikus pigmentek szétválasztása >> kromatográfia
(órai gyakorlat) >> fizikai elválasztási módszer hasonló vegyületek komplex keverékének szétválasztására >> az oldószert felszívó anyagban a szétválasztandó molekulák (oldott anyagok) különböző sebességgel haladnak például: az elválasztás alapja a módszer neve hasonló vegyületek különböző adszorpciója adszorpciós kromatográfia elektromos töltéskülönbségek ioncserélő kromatográfia Az adszorpciós kromatográfiában a polárosabb anyag a polárosabb fázishoz (általában az álló fázishoz) kötődik jobban, az apolárisabb anyag pedig az apolárisabb fázishoz kapcsolódik erősebben (általában a mozgó fázishoz), tehát az apolárisabb anyag mozdul el jobban.

47 Anyagok: - zöld növényi rész, kvarchomok, aceton, etanol, előre elkészített futtatóelegy: aceton-petroléter (1:9), kromatografáló papír (10 cm x 1 cm) Kb. 2 g frissen szedett, összevágott füvet vagy levelet 1 g kvarchomokkal és 25 ml acetonnal a színanyagok kivonása céljából dörzsmozsárban alaposan eldörzsölünk. A keveréket redős papírszűrőn Erlenmeyer-lombikba szűrjük. A szűrletből 5 ml-t kémcsőbe öntünk, meghígítjuk kb. 2 ml desztillált vízzel, majd az erősen apoláros klorofillok kioldására kb. 3 ml petrolétert adunk hozzá, végül a kémcsövet összerázzuk. A petroléteres és a vizes fázis elkülönül. A kromatografáló papírcsík aljától 1 cm-re, a csík közepére ceruzával kijelöljük a startpontot, amelyre a petroléteres (felső) fázisból cseppet cseppentünk úgy, hogy minden egyes csepp után a cseppet megszárítjuk. A felcseppentésnél legyünk óvatosak, mert ha a vizes fázisból is felcseppentünk, a kromatográfiás szétválasztás nem sikerül. Egy főzőpohárba öntsünk a futtatóelegyből, és a papírcsíkot a startponttal lefelé lógassuk bele, úgy, hogy a felső részét a főzőpohár peremén rögzítjük.

48 3. A megszárított szűrőpapírt ragasszuk be laborjegyzőkönyvünkbe.
karotinoidok >> foltja sárga >> legmagasabban klorofill-a (metilcsoport) >> foltja kékeszöld >> alacsonyabban klorofill-b (aldehidcsoport) >> foltja sárgászöld >> legalul