BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›5 Profit és a nettó jelenérték –5.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit? –5.2 A számviteli és a gazdasági.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A bizonytalanság és a kockázat
Advertisements

Makroökonómia gyakorlat
A diákat készítette: Matthew Will
Állóeszköz-gazdálkodás
A kockázat kezelése döntési feladatokban
Befektetési döntések 6. Szeminárium
1. Közgazdaságtani alapfogalmak
A TŐKEKÖLTSÉG.
Vállalatfinanszírozás
Valószínűségszámítás
Formalizálás, matematizálás és ökonometria
A diákat jészítette: Matthew Will
Hitelfelvételi problémák
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói
Pénzügyi-számviteli mutatók
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Játékelméleti alapfogalmak előadás
Miért hozzuk a döntést, mi a cél?
Elméleti közgazdaságtan
Vállalatok pénzügyi folyamatai
9.Szeminárium – Tőkeköltség Szemináriumvezető: Czakó Ágnes
A diákat készítette: Matthew Will
Befektetési döntések Bevezetés
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Alapfogalmak.
2. Döntéselméleti irányzatok
Pénzügyi mutatószámok, ROI, EVA
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
Valószínűségszámítás II.
A pénz időértékének további alkalmazásai Gazdasági és munkaszervezési ismeretek, 2. előadás Készítette: Major Klára ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék.
Vállalati pénzügyek alapjai
BEFEKTETÉSEK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK 3.előadás PhDr. Antalík Imre SJE-GTK október 8.
A TŐKEKÖLTSÉG. Tőkeköltség a tőkepiacról  Tőkepiac: pénzt cserélünk pénzre  Pl. pénzt adok egy vállalatnak valamilyen jövőbeli (várható) kifizetésekért.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív.
2008. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Jegyzetolvasási-teszt II. ›Október 29. (kedd) ›Jegyzet 6-7. fejezet 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›5 Profit és a nettó jelenérték –5.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit? –5.2 A számviteli és a gazdasági.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív.
BME 3 A pénz, mint általános termelési tényező ›Nem a „pénz használatának” áráról van szó –Kamatot a termelési tényezőkhöz (vagy a vásárlóerőhöz) való.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság.
2009. tavaszTőzsdei spekuláció tavaszTőzsdei spekuláció2 Tőzsdei kereskedés Tőzsdejáték –Egry József u-i ERSTE fiók Portfólió elmélet –Csökkenő.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2 ›Tőkejavak árazódási modellje vagy Tőkepiaci árfolyamok modellje –Capital.
2015. őszBefektetések I.1 V. Optimális portfóliók.
BME Üzleti gazdaságtan konzultáció - szigorlat Andor György.
Bevezetés a játékelméletbe
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Vállalati pénzügyek II.
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Pénzügy szigorlat Üzleti gazdaságtan
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Andor György ~ Pénzügyek
Üzleti gazdaságtan Dr. Andor György.
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
SZIGORLATI TÉTELEK - PÉNZÜGY
SZIGORLATI TÉTELEK - PÉNZÜGY
Üzleti projektek a CAPM tükrében (I.)
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Hol tartunk… IV. Hozamok és árfolyamok
Vállalati Pénzügyek 3. előadás
Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Vállalati Pénzügyek 3. előadás
Andor György ~ Pénzügyek
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Dinamikus beruh.gazd.-i szám.-ok (I.)
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
A TUDATOS MEGTAKARÍTÓI MAGATARTÁS KORLÁTAI
Előadás másolata:

BME Üzleti gazdaságtan Andor György

BME Ismétlés ›5 Profit és a nettó jelenérték –5.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit? –5.2 A számviteli és a gazdasági profit –5.3 A gazdasági profit forrásai –5.4 Profit a jövőben és a jelenre vetítve –5.5 Nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3 ›Nettó jelenérték több időegységre általánosítva: –Az NPV egyben megadja egy beruházási lehetőség („ötlet”) közgazdasági értékét is.

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN4 ›Tőkejavak árazódási modellje vagy Tőkepiaci árfolyamok modellje –Capital Asset Pricing Model –CAPM 6 Tőkejavak árazódása

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5 σ(r)σ(r) E(r)E(r) rfrf E(rM)E(rM) σ(rM)σ(rM) rMrM

BME 6.1 Várható hasznosság modellje ›Bernoulli –A döntéshozó az egyes kimeneteleket nem a (várható) „matematikai” értékük szerint, hanem a (várható) hasznosságuk szerint súlyozva minősíti. –A döntési modellben tehát a várható hasznosság jelenik meg a várható értékkel szemben. –Ez a csökkenő határhasznosság elve miatt jelent alapvetően más megközelítést. ›„A vagyon növekményének hasznossága fordított arányban lesz a már korábban birtokolt javak mennyiségével.” ›„Figyelembe véve az emberi természetet, úgy vélem, hogy a fenti hipotézis sokakra látszik érvényesnek.” 20136

BME F U(F)U(F) 20137ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME ›Homo oeconomicusi kockázatos döntés –1) Számba veszi a kockázatos választási lehetőségeket; –2) Meghatározza e kockázatos lehetőségek lehetséges kimeneteleit ( F i ) és ezekhez bekövetkezési valószínűségeket ( p i ) is rendel; –3) Az összevethetőséghez (várható) hasznossági értéket E(U) rendel e kockázatos lehetőségekhez. ›Összetettebb szabályokkal (játékelméleti axiómákkal) levezethető: ›A hasznosságok mellett (általában) a valószínűségek is szubjektívek 20138ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BERNOULLI 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9 DANIEL

SZENTPÉTERVÁRI PARADOXON Egy érmét addig dobálunk fel, amíg (például) fejet nem kapunk. A nyeremény összege 2 azon hatványa, ahányadikra sikerült fejet dobnunk. Egy ilyen játék várható értéke (várható nyereménye) végtelen: Az emberek viszont nem hajlandóak e játék lehetőségéért sokat fizetni… Hogyan magyarázná meg mindezt a várható hasznosság modelljével? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN10

JÁTÉKELMÉLET Mi a racionális viselkedések együttes eredménye, ha a résztvevők döntéseinek eredményét (hasznosságát) befolyásolják a többiek döntései is? Neumann-Morgenstern (1944): The Theory of Games and Economic Behavior Pl. a snoblinál – kevert stratégia Neumann-Morgenstern-féle hasznosságfüggvény Axiómák a racionális viselkedésre Több irányú továbblépés Pl. koalíciós, kooperatív Nash-egyensúly(ok) (pl. közlekedés) Nobel-díjak (1994): Harsányi-Nash-Selten

PÉLDÁK A MATEMATIKAI (JÁTÉKELMÉLETI) SZABÁLYOKTÓL VALÓ ELTÉRÉSEKRE Ritka betegség, 600 áldozat A: 200-at megmentünk B: 33% senki nem hal meg, 67% mindenki meghal (72% az A-ra voksolt) C: 400 meghal D: 33% mindenki túléli, 67% senki sem menekül meg (78% D-t választotta) 5% munkanélküliség ~ 95%-os foglalkoztatottság 40$-os színház jegy A: Korábban megvesszük, de elvesztjük B: Előadás előtt vennénk, de észrevesszük, hogy elvesztettünk 40$-t Az A esetben inkább hazamegy…. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN12

Két urna: 1) száz db piros és fekete golyó, ismeretlen arányban 2) száz db piros és fekete golyó, fele-fele arányban Egy urna és egy szín választás, ha talál: 100 €, ha nem: 0 €. A színekkel kapcsolatosan indifferensek voltak, viszont az urnákkal kapcsolatosan nem: többségük ragaszkodott a második urnához. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN13 PÉLDÁK A MATEMATIKAI (JÁTÉKELMÉLETI) SZABÁLYOKTÓL VALÓ ELTÉRÉSEKRE

Bernoulli: „A találgatás művészete” ›A valószínűség – matematikai értelemben – nagy számban ismétlődő események relatív gyakoriságának határértéke. Laplace: „A valószínűségek analitikai elmélete” - tudáshiány Gauss: „Mi a valószínűsége, hogy…” Keynes: „Értekezés a valószínűségről” – a hit fokának mértéke A közgazdaságtanban a sokszori ismétlődés – legtöbbször – értelmezhetetlen. –Kockadobás eredménye vs. zöldmezős beruházás eredménye –Jövőre vonatkozó kérdések –Ott és akkor körülmények –Múltbeli adatok (nem is „ugyanarról”) ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN14 Jacob Bernoulli Pierre-Simon Laplace Friedrich Gauss M. Keynes SZUBJEKTÍV VALÓSZÍNŰSÉG

BME ›Hozam hasznossága –Kockázatos összegek – kockázatos hozamok –Majdhogynem ugyanarról van szó: ›A pénz arra jó, hogy általa hasznossággal bíró dolgokhoz lehet jutni. ›A hozam pedig arra jó, hogy rajta keresztül pénzünk mennyiségét fokozhatjuk. ›A hozammal pénzt kereshetünk, a pénzért pedig hasznossággal bíró jószágokhoz juthatunk. –A kockázatos pénzzel kapcsolatos elvi keret egy az egyben átültethető a kockázatos hozamra is: ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME –A hozam hasznossággörbéjének jellege is azonos lesz a pénzével. – F – CE – RP –r – r CE – r RP ›Biztos hozam-egyenértékes ›Kockázati hozam-prémium ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME F U(F)U(F) E(U(F)) CE RP ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME r U(r)U(r) E(U(r)) r CE r RP ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME 6.2 Kockázatkerülési együttható ›Szerkesszük meg „valaki” pénzre vonatkozó hasznosságfüggvényét! –A hasznosságértékeknek abszolút értelemben nincs jelentése, így a skálázás tetszőleges. ›Legyen döntéshozónk induló hasznossága éppen 0! ›1000$ veszteség -100 hasznossági szintet jelentsen! ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME F U(F)U(F)

BME 6.2 Kockázatkerülési együttható ›Szerkesszük meg „valaki” pénzre vonatkozó hasznosságfüggvényét! –A hasznosságértékeknek abszolút értelemben nincs jelentése, így a skálázás tetszőleges. ›Legyen döntéshozónk induló hasznossága éppen 0! ›1000$ veszteség -100 hasznossági szintet jelentsen! –Milyen p valószínűség mellett menne éppen bele ez a döntéshozó egy olyan helyzetbe, ahol 1000 $-t nyerhet p valószínűséggel és 1000 $-t veszthet (1– p ) valószínűséggel ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME –Legyen ez a p valószínűség (az adott ember esetén) 0,6. Ekkor: –Újabb értéket nyertünk tehát: U(1000)=66, ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME F U(F)U(F) ,

BME –Ehhez hasonló lépéseket ismételgetve állíthatjuk össze kívánt hasznosságfüggvényünket ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME F U(F)U(F) ,

BME –Láthatjuk, hogy az egyén kockázatkerülésének erőssége hasznosságfüggvényének görbültségéből fakad. ›Minél erőteljesebb a csökkenő határhasznosság jelensége (azaz a „görbülés”), annál erőteljesebb lesz a kockázatkerülés. –Néhány adott matematikai alakban megadott hasznosságfüggvénynél a görbültség egyetlen paraméterrel megadható, ezeket használjuk kockázatkerülési együtthatóként. ›Két alaptípust tekintünk át ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN27 ›Konstans abszolút kockázatkerülés –Pénzre vonatkozó (bizonyos típusú) hasznosságfüggvény görbületének mértékét jellemző mutató. ›Feltételezi, hogy egy adott kockázatos pénzösszeghez (egy adott ember esetén) állandó kockázati prémium kapcsolódik. –Mérőszáma a (konstans) abszolút kockázatkerülési együttható ( a )

BME F U(F)U(F) E(U(F)) CE RP ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME E(F)E(F) σ2(F)σ2(F) E(F)E(F) σ(F)σ(F)

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN30 ›Konstans relatív kockázatkerülés –Hozamra vonatkozó (szabályos) hasznosságfüggvény görbületének mértékét jellemző mutató. ›Feltételezi, hogy egy adott kockázatos hozamhoz (egy adott ember esetén) állandó kockázati hozam-prémium kapcsolódik. –Mérőszáma az A (konstans) relatív kockázatkerülési együttható. –Értelmezése:

BME r U(r)U(r) E(U(r)) r CE r RP ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME E(r)E(r) σ2(r)σ2(r)σ(r)σ(r) E(r)E(r)

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN33 ›Az egyének konstans relatív kockázatkerülési együtthatója viszonylag jól mérhető. –Befektetési megfontolásokkal kapcsolatos felmérések –Hipotetikus helyzeteket tartalmazó kérdőívek –Tényleges befektetői magatartás kiértékelése ›Mi (most) a kérdőíves megoldásra mutatunk példákat. 6.3 Relatív kockázatkerülési együttható mérése

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN34 ›Kérdőíves változat I.: –„Tegyük fel, hogy Ön az egyedüli kereső a családban, és egy olyan jó állással rendelkezik, amely a mainak megfelelő fizetést garantál élete végéig. Lehetősége adódik azonban egy hasonlóan jó új állásra, amely 50-50% eséllyel megduplázza éves fizetését vagy a(z) x %-ára csökkenti azt. Milyen x % esetén fogadná el az új állást?”

BME F U(F)U(F) C ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN U(C)U(C) 2C2C U(2C) U(xC) xC

BME F U(F)U(F) C ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN U(C)U(C) 2C2C U(2C) U(xC) xC

BME

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN38 ›Kérdőíves változat II.: –„Tegyük fel, hogy Ön éppen most készül nyugdíjba vonulni, és nyugdíját illetően az alábbi két lehetőség közül választhat: ›Az A lehetőség a nyugdíjazása előtti éves jövedelmével megegyező éves jövedelmet kínál. ›A B lehetőség 50% eséllyel az eddigi éves jövedelmének dupláját kínálja, azonban ugyanekkora a valószínűsége annak is, hogy Ön ezentúl eddigi jövedelménél csak x %-kal kisebb éves összeghez jut.” – x % helyére beírt 50%, 33%, 20%, 10%, 8% és 5%.

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN39

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN40 x%MinősítésA 50%-nál több extrém alacsony 0,5 (0–1) 33–50% nagyon alacsony 1,5 (1–2) 20–33%alacsony2,9 (2–3,8) 10–20%közepes5,7 (3,8–7,5) 8–10%magas8,4 (7,5–9,3) 5–8% nagyon magas 11,9 (9,3–14,5) 5%-nál kevesebb extrém magas 16 (14,5–)

BME ›A kérdőíves felmérések nagyjából 2–7 körüli átlagos relatív kockázatkerülési együtthatót mérnek ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME

BME A = -2 A =0 A =2 A =1 A =4 A =8 r U(r)U(r)

A-MUTATÓ EGYÉB MÉRÉSEI A makroszintű, aggregált adatok használata ›Befektetői magatartás, fogyasztási- megtakarítási adatok, részvénypiaci hozamok és háztartások döntései. ›Relatív kockázatkerülési együttható: 1-6 Részvénypiaci kockázati prémiumok alakulását elemző modellek ›Relatív kockázatkerülési együttható: 30–40 ›„equity premium puzzle” 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN44

A-MUTATÓ STABILITÁSA Hipotetikus tétek - valódi tétek ›175 egyesült államokbeli egyetemi hallgató ›A tétek növelése nem változtatta meg a megkérdezettek kockázatkerülési együtthatóját hipotetikus téteknél. ›Valódi téteknél viszont növekedtek a kockázatkerülési együtthatók. „Áll az alku?” tv-show-k vizsgálata ›A résztvevők relatív kockázatkerülési együtthatója nagyjából 1 és 2 közötti volt. ›A játék korai szakaszában bekövetkezett nagy nyereségek a kockázatkerülési együtthatót csökkentették. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN45