Mitől tehetség a tehetség? Székelyföldi Tehetségnap, június 18. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke

I. Kiindulási pontok: modellek - Tehetségfogalom modelljei (Elvi keretek) - Kibontakozási, fejlődési modellek (Hogyan lesz „teljesítményképes” a szunnyadó tehetség?) - A kettő kombinációjából lehet megválaszolni a kérdést

II. Keret a válaszadáshoz: Piirto modellje 1. Genetikai aspektus 2. Emocionális (személyiségbeli) aspektus 3. Intellektuális (kognitív) aspektus 4. Speciális tehetség aspektusa 5. Környezeti tényezők aspektusa

II.1. Genetikai aspektus Czeizel Professzor alaptételei: 1. Az adottságok/képességek fogalmának értelmezése „Az adottságok azt a potenciált jelentik, aminek forrása a fogamzáskor kialakuló „Új Ember” DNS makromolekulájában foglalt genetikai tervrajz. Három jellegzetessége van: (1) létrejötte a véletlentől függ, (2) minden emberben más, (3) a lehetőségek birodalmát öleli fel.” 2. Czeizel Endre hadat üzent azon téveszme ellen, amely ezt fogalmazta meg: „A tehetség utat tör magának.” „Tehetség, talentum - jó szerencse, semmi más?” (Galenus Kiadó, Budapest, 2015) című utolsó könyvében írja: „Könyvemnek fő üzenete tehát az: a tehetség jó szerencse, de a talentum, ’gyönyörű képességünk’ már az egyén és az emberiség tudatos tette és felelőssége.”

3. A modern genetika két fontos tanulsága: A/ Egyrészt az adottságaink nem végzetünket, hanem igen tág lehetőségeink határait jelentik. B/ Másrészt a teljesítményünk („produkciónk” = P) mindig a genetikai adottságok (G) és a külső hatások, a legtágabban értelmezett edukáció (E) eredői, interakciói. Ebből adódik a humángenetika alaptörvénye, ami érvényes a kreatológiában is. P = G – E

II.2. Emocionális (személyiségbeli) aspektus 1.Az emocionális aspektus azokat a személyiségjegyeket összegzi, amelyek általában jellemzik a kiemelkedő teljesítményt nyújtókat. (Ábra!) 2.Kiemelkedő jelentőségűek: - kreativitás (nemcsak képességek, személyiségjegyek is: szokatlan érzékenység, gondolkodásbeli önállóság, feladatokban való kitartás, önérvényesítés dinamizmusa stb.) - kíváncsiság, nyitottság - akarat, küzdeni tudás - kockázatvállalás - a saját lelki jelenségek kontrollja

II.2.2-höz:Dabrowski "túlérzékenységi elmélete" 1. Pszichomotoros túlérzékenység: energiatúltengés, az érzelmi feszültség pszichomotoros kifejezése. 2. Érzéki túlérzékenység: fokozott érzéki és esztétikai élvezet, a feszültség érzéki kifejezése. 3. Intellektuális túlérzékenység: az agy fokozott tevékenysége, a nehéz kérdések és problémamegoldások kedvelése, körültekintő gondolkodás. 4. Képzeleti túlérzékenység: a képzelet szabadjára engedése, képzelt világban élés, spontán képek használata az érzelmi feszültség kifejezésére, az unatkozás rossz tűrése. 5. Érzelmi túlérzékenység: felfokozott érzések és hangulatok, erős szomatikus kifejezés, erős affektív kifejezés, szoros kötődésekre való képesség.

II.3. Intellektuális (kognitív) aspektus 1. A kognitív aspektusban a minimális intellektuális kompetencia jelenik meg. 2.Általános vélemény: átlagon felüli általános intellektuális képességek szükségesek a tehetség manifesztációjához. Pl. erős figyelmi koncentráció, jó memória, magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek stb. 3. Nagy kérdés: minden speciális tehetségterületen? - Döntően az intellektuális tehetségterületeken igaz ez. - Máshol változó a szerepük.(Pl. sport, kétkezi tehetség.) - Külön kezelendők a kettős különlegességűek!

II.4. Speciális tehetség aspektusa 1. Nincs általában tehetség! 2.A tehetség aspektusa a modellben azokat a speciális területeket jelöli meg, amelyeken konkrétan kibontakozhat a gyerek tehetsége. 3. Ezek a speciális tehetségterületek a következők: (Gardner) - Logikai – matematikai. - Természeti (természettudományok) - Nyelvi. - Testi – kinesztetikus. - Térbeli. - Zenei. - Interperszonális. - Intraperszonális.

4. Piirto példái a speciális tehetségre

II.5. Környezeti tényezők aspektusa 1.Kiindulási pont: Czeizel „ humángenetika alaptörvénye”: a teljesítményünk („produkciónk” = P) mindig a genetikai adottságok (G) és a külső hatások, a legtágabban értelmezett edukáció (E) eredői, interakciói: P = G – E 2.Piirto modelljében a környezeti aspektust a "napocskák" fémjelzik. Döntőnek a szerző a három fő napot /család, iskola, közösség és kultúra/ jelöli meg.

III. Összegzés 1. Átfogalmazott cím az előbbiek alapján: „Mitől (lehet) tehetség a tehetség(ígéretből)? 2. Czeizel Professzor gondolata: „… a tehetség (génjeinkben rejlő adottságok) jó szerencse, de a talentum (kibontakozott tehetség), ’gyönyörű képességünk’ már az egyén és az emberiség tudatos tette és felelőssége.” 3. Amitől a „tehetség a tehetség”, azokat a jellemzőket - nem elsősorban „lesnünk”, keresnünk kell a gyerekekben, fiatalokban – s ez alapján „ kategorizálni” őket tehetségesnek vagy kevésbé tehetségesnek; - ki kell ezeket alakítanunk bennük – genetikai adottságaiktól függően: elengedhetetlenek az egyéni fejlesztő programok!