Az újjáépítés évtizedei
A gazdaság szovjet modellje A gazdaság szovjet modellje † A gazdaság ’49-re szovjet típusú termelési eszközök állami tulajdonban piac állami gazdaságirányítás Az ötéves terv célja „a szén és az acél országa” életszínvonal drasztikus Propaganda sikerek - a valóság lesújtó „szükséglet terv, minőség mennyiség ’51 - jegyrendszer bevezetése MDP II. kongresszusa iparosítás gyorsítása (vh. hisztéria miatt)
Mezőgazdaság A XVIII. század legfontosabb ágazata Az egykori hódoltság területe rideg állattenyésztés Földbőség előbb a vad talajváltó rendszer majd a 2-, 3 nyomásos gazdálkodás paraszti földközösség, nyílvetés trágyázás A nyugati részeken másféle fejlődés háromnyomásos rendszer kapásnövények megjelenése állattenyésztés istállózás trágyázás új fajták megjelenése Rideg állattartás
Mezőgazdaság fejlődése A fejlődés következtében a XVIII. század második felére általánossá válik a szilárd telekrendszer Erősödő árutermelés a parasztgazdaság életét befolyásolta Terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés Alföldi mezővárosok rideg állattenyésztés Majorság központja
háromnyomásos gazdálkodás Rideg állattartás Gabonatábla
Nyugat-Európa tőkés fejlődés (manufaktúrák) Centrum-periféria viszony (Nyugat nyersanyagellátója) Tőkés fejlődés – csak a nyugati peremterületeken Állami vagy főúri alapítás Az ország nagy részén A céhes a kézművesipar bontakozott ki gazdaság lassú gyarapodik (a céh idejét múlt) Miért kevés? a tőkés üzemformák terjedésének föltételei a pénztőke felhalmozódása, a szabad munkaerő Ipar
Munkaerő szabad munkaerő zsellérek bérmunkás pénztőke A szabad munkaerő is bőven volt, hiszen zselléresedés a század közepétől, a majorsági gazdálkodás előretörésével, telekaprózódás miatt A pénztőke felhalmozódása főként a kereskedelemben ment végbe Házaló kereskedők Mezőgazdasági nyerstermékekkel ker. Termény-nagykereskedők (Duna) Gazdaság súlypontja megváltozott Nyugat-Magyarország egykori hódoltsági területek …és kereskedelem
Gazdaság „motorja” a bányászat Európa hírű arany-, ezüst-, réz-, sóbányászat Probléma a bányák vizesedése Hell Máté és fia József „vízoszlopos hajtógép” sűrített levegőjű bányaszivattyú alkalmazása Újra fellendül a magyar bányászat 1724 első gőzszivattyú a kontinensen (Anglia után) 1735 Selmecbánya bányatisztképző főiskola Bányaművelés magas szinten tartása megoldott Eger, Fazola-kapu. Ómassai őskohó
Eger, Fazola-kapu
Ómassai őskohó Bányaművelés Bányaszivattyú