Az atomenergia szerepe a Nemzeti Energiastratégiában dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének konferenciája november 12.

2 Külső (geopolitikai) dimenzió Geopolitikai adottságok Források szűkössége Megfelelő és hozzáférhető nemzetközi infrastruktúra Környezetvédelmi és klímapolitikai előírások szigorodása Belső dimenzió Energiatermelő kapacitás Megbízható működés Energiaszállítási infrastruktúra Piactervezés és -szabályozás Árstabilitás, megfizethető árak Az energiaellátás biztonsága Forrás: OECD NEA

3 Belső „hazai” villamosenergia-termelő technológia Üzemanyaga jól készletezhető, politikailag stabil régiókban található Alaperőműként, egyenletes terheléssel, nagy évi kihasználási óraszámmal működik Alacsony szén-dioxid-kibocsátás → klímavédelmi követelmények teljesítése Az atomenergia szerepe az ellátásbiztonságban

4 A nukleáris szektor helyzete

5 A nukleáris szektor helyzete az Európai Unióban Az EU importfüggősége magas (53%) Urán tekintetében külső forrásoktól függ Az EU-s villamosenergia-termelés 30%-át az atomenergia adja Az EU energiapolitikája és a jelenlegi piaci szabályozás a megújuló energiaforrások alkalmazását részesíti előnyben A tagállamok megosztottak az atomenergia alkalmazását illetően Ellátásbiztonság + Klímavédelem → Atomenergia nagyobb hangsúlyt kaphat

6 Magyarország energiapolitikáját meghatározó tényezők Források szűkössége Importfüggőség (villamos energia – 30% import) Regionális összeköttetések Klímavédelmi követelmények (EU 2030 – 40%-os szén-dioxid-kibocsátás- csökkentés) Elöregedő erőműpark

7 Magyarország villamosenergia-fogyasztásának forrásmegoszlása Forrás: MAVIR

8 Nemzeti Energiastratégia 2030 A Nemzeti Energiastratégia fő célkitűzései: Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség Eszközök: Energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása Megújuló energiaforrások arányának növelése Regionális infrastruktúraplatform kialakítása Kormányzat aktív energiapiaci szerepvállalása Atomenergia jelenlegi kapacitásainak fenntartása hosszútávon

9 Atomenergia hosszú távú alkalmazása Megújuló energiaforrások arányának növelése Szénalapú energiatermelés szinten tartása Atom-Szén-Zöld

10 Az atomenergia alkalmazásának pillérei MagyarországonATOMENERGIA Üzemidő- hosszabbítás Új blokkok létesítése Radioaktívhulladék- kezelés

11 Radioaktív hulladékkezelés – pillérek Az üzemanyagciklus zárása „Mérlegelve haladj előre” elv Mélygeológiai tároló a döntéstől függetlenül szükséges A radioaktív hulladék elhelyezése A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezése Magyarországon Mélygeológiai tároló – nagy aktivitású hulladék/kiégett üzemanyag Leszerelés Leszerelési terv  Leszerelés ütemezése  A telephely végállapota Rendszeres felülvizsgálat és aktualizálás

12 Elkülönített állami pénzalap – Központi Nukleáris Pénzügyi Alap „Szennyező fizet” elv → A jövő generációinak mentesítése Cél  a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének, továbbá  a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatoknak a finanszírozása A legnagyobb befizető a Paksi Atomerőmű Az Alap kezelője a nemzeti fejlesztési miniszter Az Alap értékállóságának biztosításáról az állam gondoskodik Finanszírozás

13 Köszönöm a figyelmet!