Neumann elvek 1946-ban teszi közzé a korszerű számítógép felépítésének alapelveit: 1.Soros működés (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik.) 2. Kettes (bináris) számrendszer használata 3. Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására 4. Teljesen elektronikus működés 5. A számítógép univerzális (bármilyen számításra képes)
A Neumann elvű számítógépek logikai felépítése CPU=Központi egység A MEMÓRIÁVAL együtt a személyi számítógépeknél az alaplapon található. A Perifériák: ide soroljuk a háttértárakat is, ezeket hívjuk még külső táraknak is.
Neumann János summa cum laude - doktorált matematikából. hidrodinamikával és ballisztikával foglalkozik. Az ENIAC már részben az ő közreműködésével készül el, sőt 1947 júliusától át is alakítják, de az igazi új típusú gép az EDVAC lesz. Ezt írja le az 1945-ben megjelent híres műve „First Draft of a report on the Edvac” amelyben megfogalmazza a „Neumann- elveket” ben kinevezik az öttagú Atomenergiai Bizottság tagjává, ami a legmagasabb rangú megbízatás egy tudós számára.
Munkássága: Elsősorban matematikusként tartják nyilván, de ő a számítástechnika modern történetének a(z egyik) legnagyobb alakja. Ő fektette le a numerikus matematika alapjait, ugyanakkor Oscar Morgensternnel közösen alapművet ír a játékelméletről, ami a mai közgazdaságtannak is meghatározó része. Fizikusként a lökés- és a robbanáshullámok vezető szakértője, de a folyadékok és gázok áramlásában is kiemelkedő eredményeket ért el. Foglalkozott még statisztikával, kvantummechanikával, asztrofizikával, automataelmélettel és meteorológiával. A nevéhez fűződik az információelméletben az entrópia fogalma, ő javasolta Shannonnak ezt az elnevezést. A minimax-elmélet is az ő nevéhez fűződik. Felismerte a széndioxid kibocsátás veszélyeit, a globális fölmelegedés hatását. Mindezek mellett filozófiával is foglalkozott.
Forrás: h&imgil=fWAZ4RHXnTDpZM%253