Szent István országa
A hatalom megszerzése István harca a hatalomért Géza kijelölt utódja szakít a szenioratus intézményével Primogenitura főemberek István mellé állítása lázadás a régi rendet hívei Koppányt akarják (Szenioratus), Koppány meg a trónt 998 Veszprém csata német lovagok legyőzi a lázadókat Koppány testét 4 helyen teszik ki (Veszprém, Győr, Gyulafehérvár, Fehérvár). Koppány lefejezése a Képes Krónika miniatúrájában
1000 v II. Szilveszter pápa ( a császár) de még csak címben ura az országnak Ellenfelei Erdély ura, Sarolt testvére Gyula 1003 (a Bizánc kegyeltje), Maros-vidék ura, Ajtony 1028 végleg (bizánci keresztény) Hatalma teljes Nekiláthat az egyházi hatalom, és a központi igazgatás létrehozásának A hatalom megszilárdítása ifjabb Gyula legyőzése
Az egyházszervezet kialakulása: Koronázás joga lett egyház szervezésére, félig - meddig pap (apostoli király) 2 érsekség (Esztergom, Kalocsa) 8 püspökség (Veszprém, Pécs, Győr, Vác, Eger, Várad, Csanád, Gyulafehérvár) Esztergomi érsek a magyar egyház feje, csak ő koronázhat Nagy szerepük volt a térítőknek (Szt. Adalbert, Szt. Gellért, Szt. Anasztáz - első érsek) 5 bencés apátságok Kötelezővé teszi a templomba járást (böjt, gyónás), + 10 falu/1 templom Az egyházi hatalom alapja tized, birtokadományozások kiépülnek az egyházi nagybirtokok De még nem tűnnek el teljesen a pogány szertartások Az egyházszervezet Az egyházszervezet Püspöksüveg
István egyházszervezete
Az első magyar bencés apátság Szent Márton hegyén (ma Pannonhalma)
Tarnaszentmária Csaroda Öskű Velemér Mánfa
központi igazgatás létrehozása A királyi birtokok megszervezése, irányítása (kb. 44 megye) Megyék élén ispánok, király híve jövedelem 1/3 az övé igazgatási, bíráskodási, katonai jogkör megye több vár - élükön várispán (külön van várispán és megyésispán) Udvari birtokok: A királyi udvar szükségleteiről gondoskodtak Megyénként átlagosan 2-3 udvarház volt, udvarnokispán A várak lakói: várjobbágyok: vezetők, a katonáskodással foglalkoztak (tizedekbe szervezték őket funkciók illetve rangok) Várnépek: dolgozók, termény és munkaszolgáltatás Ispán hatalma a megyében élő szabadok birtokaira is kiterjed (igazgatás, bíráskodás) A király a legnagyobb birtokos (patrimoniális királyság) A királyi vármegyerendszer létrehozása
A visegrádi ispánsági vár
Kormányzás A király egy személyben dönt kikéri tanácsadói, a királyi tanács véleményét A tanácsot a király nevezi ki A tanács emberei Az esztergomi érsek, főpapok, ispánok Nádor: a király helyettese, ispánok felettese, a legfőbb bíró, a királyi magánbirtokok irányítója Törvénykezés, törvénykönyvei első 1001 k., második 1030 után keresztény, feudális rend védelme a pogány szokásokat, a közrend, (magántulajdon) lopás büntetése Szent István törvényei az admonti kódex első lapján István szignója Kormányzás, törvények
Felső réteg: régi vezető réteg hatalma helyükbe ispánok, udvari főtisztviselők, főpapok kerültek régi vezető réteg királyhű tagjai, a német lovagok Középréteg: katonai kíséret tagjai (miles), várjobbágyok, szolgálat fejében birtok (feudum szerű) Köznép: nagycsalád vagyonközössége A családfő kiszakad és a középrétegbe emelkedik Az új kiscsaládok megmaradtak a faluközösségben de egy vár vagy úri birtok dolgozói lettek, (közeledik a fogoly eredetű cselédekhez) alávetett réteg szolgák, rabszolgák Társadalom
Ipar, kereskedelem: kézműipar (szövés - fonás, fazekasság) Kivitel: ló, hal, gabona, prém, bor, rabszolga Behozatal: selyem, posztó, fűszer, ékszer, fegyver A kereskedelmet segíteti az István által kiadott ezüstpénz Gazdaság István dénárja István arany-pénzének elő és hátlapja
Szent István gazdasága
Külpolitika: Jó viszony az NRCs-vel (II. Henrik a sógora) uralkodásának második felében aktív külpolitika A lengyel Boleszló támadását kivédi (1014) Erdélyt védi a besenyő támadások ellen (1017) Részt vesz Bulgária meghódí- tásában (Baszileiosz, 1018) 1030 II. Konrád (NRCs) támadása, István visszaveri Külpolitika
Trónöröklés Imre utód királyi nevelésben részesül, „István király intelmei Imre herceghez”, Imre vadászbaleset áldozata lett Vazul a trónörökös, de megvakíttatja, fiai (András, Béla, Levente) elmenekülnek Nővére fiát, Orseolo Pétert jelöli utódjául (velencei dózse fia) Vérrokonai tehát nem voltak, egyedül marad. Utolsó éveiben súlyos betegség is gyötörte. augusztus 15-én hal meg Székesfehérváron temetik el. Trónöröklés gondja Trónöröklés gondja Imre temetése, Vazul megvakíttatása