Mennyiben és miért más a kínai kultúra, mint a mienk? Elmélet és példák Dr. Csordás Tamás egyetemi docens 2015. 10. 26 16.30-18.00.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Érzelmek és kultúra összefüggései
Advertisements

Jánosi Beatrix szeptember 08.
ISKOLATÁSKÁBÓL RIDIKÜL, AVAGY OKTATÁS ÉS MUNKA KELETEN ÉS NYUGATON
A Barátság.
SEK, május 9. Forrás: Baritz Sarolta Laura AZ ÜZLET MINT HIVATÁS – UTÓPIA VAGY REALITÁS? In Távlatok.
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
Vallásantropológia rítus, totem, tabu, mágia, mítosz
Az Ókori Kelet világnézete
Mi a COACHING? A COACHING angol eredetű szó, amely edzést jelent. Az üzleti életbe kb. 20 évvel ezelőtt került be, gyökerei a sport pszichológiából eredeztethetők.
Interkultúrális menedzsment
A magyar szervezeti kultúra jellemzői
Készítette: Szűcs Edina
Vállalkozásgazdaságtan 1. előadás
Mc'Donalds egyetem – Az egyetemista lét, mint a tömegkultúra hordozója.
Egyetemi élethelyzetek – Campus-lét a Debreceni Egyetemen május 29. DAB Székház, Debrecen Thomas Mann u. 49. Sportoló csoportok a Debreceni Egyetemen.
Interkulturális kommunikáció (1.ea.)
Kozma Judit „Jó gyakorlat - rossz gyakorlat” a roma állampolgárokkal végzett szociálpedagógiai munkában Miskolc, szeptember 12.
Péczeli Katalin előadása
Családi vállalkozás.
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
Kulturális tőke (Capital cultural). A kulturális tőke halmozódása, a kultúra (magas kultúra) kialakulása már az ókorban elsősorban városi jellegű, erősen.
Szervezeti kultúra Vezetés és szervezés BA Pécs.
Lázár László ÉRTÉKEK ÉS MÉRTÉKEK A vállalati erőforrás-felhasználás leképzése és elemzése hazai üzleti szervezetekben.
Együtt egymásért és magunkért
Második téma: A nemzeti kultúrák különbségei
Harmadik téma A nemzeti kultúrák elemzése
A kulturális intelligencia
A nemzeti és vállalati kultúra összefüggései
Amikor a tanítvány ellentmondott a mesternek
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA
Kommunikációs egyenlőtlenségek B 18. tétel A médiaelmélet fő kérdései: hatalom egyenlőtlenség.
A szervezeti kultúra Dr. Magura Ildikó.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
Ukrajna. Hatalmi távolság (PDI ~70) -Korrupció elfojthatatlan, ezáltal: -Mindenkinek minden megfelel, -Mindenhol megvannak a kiskapuk -A rétegbeli és.
Leading Change A változás vezető szemmel. Hogyan lehet sikeresen levezetni egy változási folyamatot?
Szervezeti kultúra A szervezeti kultúrát meghatározó kategóriák
polarizálódó politikai térben Keller Tamás - Tóth István György
Ideológiák.
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
Az EEM helye a menedzsmentben
Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek.
1. Szabadság és boldogság különféle értelmezése Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola Kass János: Az Isten tenyerén.
Társadalmi és kultúraközi kommunikáció I.
{ Miért utálnak a férfiak gyülekezetbe járni? Nehéz kérdések, Békevár, Jóföldi Endre, 2012.
8. A kultúra és döntéselmélet
Y generáció Viselkedési jellemzők és változások az Információs Korban.
Szervezeti kultúra a közszolgálati- és a versenyszférában
Engedelmesség Milgram kutatása A kísérleti személyek 2/ 3-a úgy volt irányítva, hogy azt higgyék sérülést okoznak más emberi lénynek Az eredmények megismétlődtek.
SZERVEZETI MAGATARTÁS V.
Róbert Péter Egyetemi tanár Széchenyi Egyetem, Győr
A határ menti vállalati együttműködés kulturális gátjai – egy magyar szempontú elemzés Szőke Júlia Gazdasági tanár, abszolvált PhD hallgató Széchenyi István.
Interkulturális kommunikáció Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara HR-klub október 24.
Generációk közötti kapcsolatok és kulturális transzmisszió Gisela Trommsdorff: Intergenerational Relations and Cultural Transmission Feitel Balázs,
A szolgáltatások humán tényezői
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A japán projektek sikertényezői – Kutatási beszámoló
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
Alapvetés, az emberi jogok rendszere
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
Nemzetek közötti kommunikáció
Kultúra és kommunikáció
Regionális és vállalati identitás az ellátási láncokban
A MAGAS BIZALOMSZINTŰ TÁRSADALMAK
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
Dr. Rozgonyi Tiborné Debrecen 2010.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A teljesítménymenedzsment stratégiai kérdései
Előadás másolata:

Mennyiben és miért más a kínai kultúra, mint a mienk? Elmélet és példák Dr. Csordás Tamás egyetemi docens

Témakörök 1.Kultúra rövid meghatározása; 2.Élet Kínában; 3.Röviden a Konfucianizmusról; 4.Kulturális modellek példákkal; 5.Kína – „nyugat” összehasonlítása kulturális modellek segítségével, kínai példákkal.

A kultúra fogalma Geert Hofstede meghatározása A kultúra az „emberi elme kollektív programozása, mely az emberek egy csoportjának vagy kategóriájának tagjait megkülönbözteti egy másiktól.” ( )

A kultúra fogalma Kollektív programozás Ugyanazt látják, csak „más színben”. Image:

Kultúra hagyma modellje Schein Tárgyak Értékek, normák Feltételezések

Kultúra hagyma modellje Hofstede

„A kultúra csak összehasonlítás által létezik" Geert Hofstede (

Összehasonlító modellek Kluckhohn and Strodtbeck (1961); Hall (1976); Hofstede (1980); Trompenaars (1993); House et. al. (Project GLOBE, különféle dátumok). (Mead and Andrews, 2009)

Összehasonlító modellek FelmérésDimenziók Kutatási kérdés G. Hofstede: “A helyi cégek adott kultúrákban miért alkalmaznak eltérő gyakorlatokat ha egyszer az explicite deklarált vállalati filozófia és kultúra ugyanaz?” (Hidasi, 2004) Felállított egy 116 ezer IBM alkalmazottból álló mintát 40 országból (Hidasi, 2004) és elvégzett egy kérdőíves felmérést. Hatalmi távolság, Bizonytalanság kerülés, Individualizmus vs. kollektivizmus Férfiasság vs. nőiesség. (

Kultúra összehasonlító modellek Kluckhohn & Strodtbeck, Hall, Hofstede

Emberi természet orientáció Kluckhohn & Strodtbeck (1961) Mit gondolnak mások emberi természetéről? (jó, rossz, vagy ezek kombinációja); – Legtöbb nyugati (keresztény) kultúra szerint rossz – eredendő bűn; – A legtöbb ázsiai kultúra szerint az emberi természet eredendően jó. "ren zhi chu. xing ben shan"

Ember-természet orientáció Kluckhohn & Strodtbeck (1961) Mit gondolnak az emberek a természetről, az ahhoz fűződő kapcsolatukról? – Legtöbb nyugati kultúra: “a természet legyőzhető, a természeti erők szabályozhatók”; – Legtöbb ázsiai kultúra: “harmóniában élni a természettel”; – Legtöbb latin-amerikai és hindu kultúra: “alárendelődés” (Hidasi, 2004). És én, Isten, megáldottam őket és azt mondtam nekik: Legyetek termékenyek, és sokasodjatok, és töltsétek be a földet, és győzzétek le, és legyen fennhatóságotok a tenger halai felett, és a lég madarai felett, és minden élő lény felett, amely mozog a földön. (Móz. 2:28)

Edward T. Hall (1976) Magas-alacsony kontextus (inkább magasabb-alacsonyabb): – Indirekt vs. direkt kommunikáció; Polikronikus-monokronikus: – Egyszerre vagy egymás után végezzük a dolgokat? – Mennyire vannak az időnk egyes szakaszai „felcímkézve”? Magas kontextusú kultúrák általában polikronikusak…

Hofstede (1980) eredeti dimenziói Hatalmi távolság Bizonytalanság kerülés Individualizmus vs. kollektivizmus Férfiasság vs. nőiesség (

Hofstede dimenziói Hatalmi távolság: az emberek közötti egyenlőtlenség olyan mértéke, melyet még elfogadhatónak tartanak. Az alacsony hatalmi távolság viszonylag kis egyenlőtlenséget, még a nagyobb hatalmi távolság komolyabb egyenlőtlenséget mutat; Bizonytalanság kerülés: azt mutatja meg, hogy egy társadalomban mennyire igénylik a strukturált, szabályozott helyzeteket. Ezek lehetnek írott vagy íratlanok is. A túl magas bizonytalanság kerülés általában egy szorongó, az újtól tartó társadalomra mutat, míg egy alacsonyabb értékkel bíró inkább rugalmasnak, könnyedebbnek tekinthető.

Hofstede dimenziói Individualizmus-kollektivizmus: az adott nemzeti kultúra mit részesít előnyben, a különálló egyént, vagy a csoport tagjaként folytatott tevékenységet. A kollektivista társadalmak erős lojalitást mutatnak a csoport iránt, fontos a közösség, egymás segítése. Ezzel szemben az individualista társadalom az én-t, az egyént, a „saját lábán is megállót” preferálja; Férfiasság-nőiesség: a nemzeti kultúra is jól jellemezhető a nemi szerepekhez társított magatartás alapján. Elkülönülnek a férfias jegyek, mint a teljesítmény, siker, versengés, kitartás, illetve a nőies, mint a gyengédség, szolidaritás, támogatás, az emberi kapcsolatok. A férfias társadalmakban ezek a nemi szerepek jobban elkülönülnek, mint a nőiesben.

Konfucianizmus és menedzsment

A kínai kultúra három pillére Buddhizmus Taoizmus Konfucianizmus „Miközben sok más nagy gondolkodó volt Kína kultúrájára annak történelmén keresztül, …, azt bizton állíthatjuk, hogy a legnagyobb befolyás a kínai kultúrára és menedzsment gyakorlatára Konfuciusz és értékrendjére tette." (Rarick, 2007, p. 22) A Konfucianizmus egy filozófiai irányzat, mely a Zhou dinasztia végén ( B. C.) jött létre (Hanh, 2009) : Konfuciusz eredeti neve Kong Qiu, kínaiul Kong-zi vagy Kong- fuzi (Kong mester), ebből latinosították Konfuciuszra. Bár „Konfuciusz azt mondta, hogy nem megteremtője, hanem inkább átörökítője volt a régebbi értékeknek és hagyományoknak joggal hívhatjuk őt az alapítónak" (Adler, 2011, p. 1)

Konfucianizmus * több forrás **Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005, p. 315) Az öt mintakapcsolat* Az öt erény* „A konfuciánus értékek öt aspektusa"**

Az öt mintakapcsolat 4 vertikális kapcsolat Domináns Alávetett Uralkodó Alattvaló Férj Feleség ApaFiú Idősebb testvérFiatalabb testvér 1 horizontális kapcsolat Barát Paternalizmus / atyáskodó vezetés

Az öt erény Jóindulatúság Igazságosság Illem Bölcsesség Megbízhatóság Megnevezés Szinonima / jelentés Jószívűség, humanizmus Illendőség, rítusok Becsület

„A konfuciánus értékek öt aspektusa” Hierarchia és harmónia: – Hierarchia: vertikális kapcsolatok plusz illem / rítusok; – Harmónia : “a társadalmi kapcsolatok konfliktusmentes, csoportorientált rendszere” (Buttery andés Leung, Quoted by Wang, Wang, Ruona, és Rojewski, 2005, p. 315), – “A tömegből kiemelkedő egyén diszharmóniát okoz, illetve a dicsekedés szegényes viselkedésnek hat, mint ahogy az érzelmi vagy személyes ügyek nyilvános kibeszélése.” (Wang és Chee 2012, p. 4) ; Csoportorientáció: – Erős családi kötelékek, kibővített családok; – “…az egyéni érdekek képviselete helyett az embereknek fel kell azokat áldozniuk a annak oltárán, ami a csoportnak jó” (Rarick, 2007) ; – „…a csoport érdekében tevékenykednek…” ( Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005, p. 315)

„A konfuciánus értékek öt aspektusa” Guanxi-hálózatok: – Jobb „összeköttetés”-nek fordítani a „guanxi”-t, mint „kapcsolat”-nak; – Arra „használják, hogy bebiztosítsák a személyes, üzleti, és politikai előnyöket…” (Mead and Andrews, 2009, p. 172) ; – A Guanxi –t úgy is hívják, hogy a “a társadalmi és üzleti tevékenységek platformja” (Wang and Chee, 2012, p. 4) melyet a “viszonosság, bizalom és kétoldalú kötelezettségek” jellemeznek (ibid). Arc (mian-zi): – Az arc alapvetően a méltóságról, tiszteletről, társadalmi szerepről (Wang és Chee, 2012), és a megbízhatóságról szól (Wang, Wang, Ruona, és Rojewski, 2005) ; – Az arcvesztés a kapcsolatok megromlásához és a csoport tiszteletének elvesztéséhez vezet; – Nem szabad engedni, hogy mások elveszítsék az arcukat előttünk, ha fenn akarjuk tartani a (különösen fontos) kapcsolatokat: Indirekt kommunikáció (Hall’s magas kontextusú kultúrái). Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005, p. 315)

„A konfuciánus értékek öt aspektusa” Időorientáció: – Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005) megfigyelése szerint ebben ellentmondás mutatkozik; – Egyrészt, a múltorientált kínaiaknak fontos…(a múltorientációt Kluckhohn és Strodtbeck is meghatározza dimenzióként), hogy “az életet hogyan lehet természetessé és élvezhetővé tenni minden egyes nap” és nem szeretik az idő szorítását, mert az elrontja az élet minőségét (Wang, Wang, Ruona, és Rojewski, 2005, p. 318). A kínai időkoncepció láthatóan ellentétben van a nyugati felfogással, amely “a hatékonyságra fókuszál, és így, gondosan be van árazva a … célelérés érdekében” (ibid) ; Létezni vs. tenni orientáció Kluckhohn és Strodtbeck-nél; – Másrészt, a kínaiak “a szorgalomról ismertek”, “megbecsülnek minden percet az életükben az által, hogy keményen dolgoznak és hatékonyan betartják a határidőket.” (“A kemény munka korábban hozza el a tavaszt” – régi kínai szólás) (ibid) ; Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005, p. 315)

Esettanulmány Amerikai főnök, kínai beosztott Mr. Jones: Úgy tűnik, a gyártásnak szombaton is folynia kell. Mr. Wu: Értem. Mr. Jones: Be tud jönni szombaton? Mr. Wu: Igen, azt hiszem. (kicsit hezitáló hangon) Mr. Jones: Nagy segítség lesz. Mr. Wu: Igen. Tudja, hogy szombat egy különleges nap? Mr. Jones: Hogy érti? Mr. Wu: Akkor van a fiam születésnapja. Mr. Jones: Milyen örömteli! Remélem, mindannyian jól érzik magukat. Mr. Wu: Köszönöm. Nagyra becsülöm a megértését. (Wang, 2008, p. 152)

Képek Élet Kínában

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.