BME Üzleti gazdaságtan Andor György

BME Számonkérés ›Az írásbeli vizsga két részből áll –1) törzsanyag ismeretét felmérő kérdések (50) –2) mélyebb, kiegészítő és átfogó ismeretet felmérő kérdések (50) ›Elégséges (2) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 35 pont, és –b) összesen több mint 40 pont elérése ›Közepes (3) érdemjegy feltétele –a) az írásbeli 1) részből legalább 35 pont, és –b) összesen több mint 55 pont elérése 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

BME Számonkérés ›Jó (4) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 40 pont, és –b) összesen több mint 70 pont elérése ›Jeles (5) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 40 pont, és –b) összesen több mint 85 pont elérése 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3

BME Számonkérés ›Jegyzetolvasási-teszt többletpont –2+2 pont vagy 4+4 pont –Fele az 1) részhez, fele a 2) részhez adódik hozzá –Neptun-kód! 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN4

BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –A közgazdaságtan uralkodó paradigmája néhány kritikus alappontjának áttekintésébe kezdtünk bele. –„Miért küzdünk?” 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5

BME Ismétlés ›1.1Motiváció, szükséglet és hasznosság –Motivációelmélet ›Drive-ok –Késztetés, hajtóerő –Elsődleges és másodlagos ›Egyensúly –Drive-redukciós elmélet –Arousal-szint elmélet –Evolúciós megközelítés 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN6

BME Ismétlés ›Közgazdasági közelítés –Szükséglet ›Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést. –Hasznosság ›Objektív hasznosság ›Szubjektív hasznosság 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN7

BME Ismétlés ›1.2Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció –Egyéni választások –Választási lehetőségek halmaza –Választási mechanizmus ›Racionalitás 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN8

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9 ›Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember) –Önző és racionális átlaglény –Önérdekvezérelt ›Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. ›Nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára (stb.) –Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. –Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik.

BME ›Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással kapcsolatosan –Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? –Vajon valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN10

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN11 ›Racionális vágy –A homo oeconomicusi kép az objektív hasznosságra épít ›Például az önfeláldozás, a közjó itt eleve irracionális –Szubjektív hasznossági megközelítéssel zavaros a kép ›Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. –Énkép erősítés, irracionális félelmek, termék előállításának „története” stb. ›A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). –Az objektív megközelítés az „átlaglény” megközelítésbe kapaszkodik: az egyéni, „deviáns racionalitások” az „átlaglénynél” már irracionálisak.

KULTURÁLIS ELTÉRÉSEK Ami az egyik kultúrában akár széles körben, átlagosan tekintve is objektív hasznosságot jelent, az a másikban széles körben irracionálisnak tartott. Például: Egy termékhez kapcsolódó „árrés” Alkudozás Gyerekmunka Korrupció Környezetvédelem Állatvédelem 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN12

TIKKELÉS A cselekvés magyarázatára nem mindig használhatjuk a racionalitást. Az ember önkéntelenül, akarata ellenére is cselekedhet: ráng az arca, különféle mozdulatokat tesz, akarata ellenére szavakat ejt ki. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN13

„AZÉRT CSELEKSZEM, HOGY JOBB LEGYEN” Ez sokszor a visszájára fordul: Az álmatlanság, az impotencia vagy a dadogás legtöbbször kifejezetten rosszabbá válik, ha megpróbálunk tenni ellene. Nem tudunk valamire szándékosan nem gondolni, szándékosan felejteni. Nem tudunk szándékosan spontánok lenni. Nem tudjuk magunkat szándékosan meglepni vagy becsapni. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN14

„UTÓLAGOS KORREKCIÓ” Hajlamosak vagyunk vágyaikat döntéseink függvényében utólag alakítani: Nem azt tesszük, amire vágyunk, hanem (utólag) arra vágyunk, amit tettünk. „Savanyú a szőlő” Egy (pl. vásárlási) döntésük után hosszasan győzködjük magukat arról, hogy mennyire hasznos számukra a választott termék – rendszerint sikerrel. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN15

BME ›Altruizmus –Lényeges kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának. –Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. –Lehet, hogy csak „úgy tűnik”? ›Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? ›Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN16

BME ›Az „igazi” altruizmus számottevő motívum? –Nyilvánvalóan ilyen is előfordul –Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás ›Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők ›A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? ›1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) –Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus már nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN17

BME ›Etika, moralitás, erkölcs –A gyereknél a moralitás még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) –Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) ›„Lopni nem szabad!” –Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. ›Ez a kritikai morális gondolkodás –Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk ›Ez az intuitív morális gondolkodás –„Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN18

A BÖLCSESSÉG SZOMORÚ Érdekes, hogy a jó ítélőképességű emberek hajlamosabbak a depresszióra: bölcsebbek, de szomorúbbak. Bizonyos mértékű „egyszerűség”, a valóság kismértékű torzítása, némi irracionalitás „jó”. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN19

CICERO RODOSZI PÉLDÁZATA AZ ETIKAI DILEMMÁRA Rodoszon gabonahiány van, és egy kereskedő jó áron túl tud adni Alexandriából hozott gabonáján. Ám amikor ő Alexandriából elhajózott, látta, hogy még sok rodoszi hajóra rakodnak gabonát. Beszámoljon-e vajon erről a rodosziaknak, vagy ezt elhallgatva „maximalizálja” nyereségét? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20

BME ›Etika –Megtérülő etika ›Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért –Öncélú etika ›Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” –Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN21

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN22 ›Racionális vágy – összefoglalás –Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. ›Néha igazi altruista módon cselekszik. ›Néha morális normákat, öncélú etikai iránymutatásokat tart be. –A homo oeconomicusi racionalitáshoz, ezen belül a racionális vágyhoz, nem illeszthető elemek viszont nem átütőek. Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. ›Az altruizmusnál, etikánál is evolúciós magyarázat lehet háttérben.

BME ›Racionális kalkuláció –A homo oeconomicus ›rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; ›világos, stabil preferenciái vannak; ›képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. –Ez nyilván nem teljesül tökéletesen. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23

BME –A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet –Értékelhetetlen lehetőségek jelentkezhetnek ›Vállalati K+F ›Továbbtanulás –Vágyvezérelte gondolkodás ›Az információkat olyannak látjuk, amilyennek szeretnénk. ›„Olyan” információkat gyűjtünk, amilyeneket látni szeretnénk. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN24

LEHETŐSÉGEK HALMAZÁNAK SZŰKÍTÉSE Az egyén – furcsa módon – néha tudatosan szűkíti lehetőségeinek halmazát. Lehet az akaratgyengeség a háttérben: Félek, hogy nem tudom majd abbahagyni az ivást. Attól tartok, hogy lemondom majd a fogorvost. Attól tartok, hogy nem tudom majd megállni az evést. Attól tartok, hogy nem sportolok majd. Néha ettől jobb eredményt várunk: Bomba hatástalanítási lehetőségét látványosan kizárása. Magunk mögötti híd felégetése. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN25

BME –Statisztikai összefüggések téves értelmezése ›Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel ruházzuk fel. –Politikai választásieredmény-becslési tévedés ›Alapvető statisztikai törvényszerűségek ismeretének hiánya –Átlaghoz való visszatérés törvénye –Tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése ›Balatoni vízállás ›Betegségek vélt okai ›Oksági kapcsolatok tévesztése –„Gyerekszenvedés” válási pereknél 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN26

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN27 ›Korlátozott racionalitás –Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. –A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. –„Sokszor nincs racionálisabb az irracionalitásnál”

BME ›Racionalitás –Összes választható lehetőség ismerete –Az összes lehetőség értékének kiszámítsa –Sorrendállítás –A legjobb kiválasztása ›Korlátozott racionalitás –Nem ismerjük az összes alternatívát –Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően –Keresés és megelégedésre törekvés 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN28 ›Korlátozott racionalitásnál –Aspirációs szint –Heurisztikus keresés –Egy „elég jó” találása

INFORMÁCIÓ- GYŰJTÉS RACIONALITÁSA A több információ, az alaposabb mérlegelés egyfelől javíthatja a választás eredményességét, másfelől viszont ronthatja is. Egy orvosi műtét előtt nem lehet bármilyen hosszan vizsgálódni… Egy vállalati beruházási döntést nem lehet vég nélkül elemzésekkel előkészíteni… A gyermekelhelyezési pereket nem jó nagyon elhúzni… 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN29

BME ›Racionális kalkuláció – összefoglalás –A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. –Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, matematikai, statisztikai gyengesége is. –A racionális kalkuláció mégis elfogadható kiinduló megközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN30

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN31 ›Racionalitás - összefoglalás –Mint alapmegközelítés elfogadható ›Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét; ›Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. –Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. –Hasznosságmaximalizálás ›Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. ›Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli.

BME ›A pszichológiai és közgazdaságtan eltérően viszonyul a racionalitáshoz. –Közgazdászok: védik a racionalitást –Pszichológusok: könnyedén elfogadják, hogy az ember gyakran irracionálisan viselkedik. ›A racionalitás védelmezése kétirányú lehet: –A nem racionálisnak tapasztalt jelenségek mögött végül mégiscsak racionalitást találni; –A racionalitást inkább csak mint tömegek átlagos, várható viselkedésének leírására alkalmas egyszerűsítésnek tekinteni. –(A közgazdaságtan mindkét irányból közelít.) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN32