Természetföldrajz 6. A földrengések és a Föld belső szerkezete

A) térhullámok: nyomási vagy longitudinális, elsődleges (P) hullám, gyorsabb; nyírási vagy transzverzális, másodlagos (S) hullám, lassabb B) felületi hullámok: Love- és Rayleigh-féle hullám, amplitúdójuk a mélységgel csökken. A földrengések Def.: A FÖLDRENGÉSek a szilárd földkéreg kisebb-nagyobb részének rövid időtartamú, gyors lefolyású rugalmas alakváltozással járó mozgásjelenségei.

A földrengések

Def.: A földrengés fészkét, FÓKUSZÁT HIPOCENTRUMnak, felszíni vetületét EPICENTRUMnak nevezzük. Távolságuk a FÉSZEKMÉLYSÉG. A földrengések

A földrengés erőssége, intenzitása: adott felszíni ponton mekkora a romboló hatás (változó). A földrengés mérete, magnitúdója (M): a rengés energiájával arányos, mérhető, állandó érték. Intenzitás: tapasztalati skála a rombolás mértékéből (1.Mercalli(-Cancani)-Sieberg, 12 fokozatú skála; 2.az UNESCO MSK-64 skálája) Def.: Az IZOSZEIZTA az azonos intenzitású rengések helyeit összekötő vonal. Hazánkban: Az 1811-es móri földrengés térképe (Kitaibel Pál)

A földrengések Def.: A RICHTER-FÉLE FÖLDRENGÉSERŐSSÉGI MAGNITÚDÓ a földrengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával egyenesen arányos, dimenzió nélküli viszonyszám. Negatív szám is lehet; egy skálarésznyi növekedés 30-szoros energianövekedésnek felel meg.

HatásMagnitúdóElőfordulás évente Világrengés8-91 Katasztrofális rengés7-7,918 Pusztító rengés6-6,9120 Veszélyes rengés5-5,9800 Kis rengés4-4, Jól észlelhető rengés3-3, Alig észlelhető rengés2-2, A földrengések

A történelem néhány híresebb földrengése: 1556, Sanhszi, M=?; áldozat 1976, Tangsan, M=7,6; áldozat 1927, Nansan, M=8,3; áldozat (a legalább áldozatot követelő földrengések közül 6 Kínában, 2 Japánban, 1 Indiában volt!) 1755, Lisszabon, M=8,5; több mint áldozat 1906, San Francisco, M=8,3; 700 áldozat (szemmel látható elmozdulások a Szt. András-vonal mentén)

A földrengések szeizmométer

A földrengések földrajzi eloszlása A földrengések 1.Cirkumpacifikus öv 2.Alp-Himalája öv 3.óceánközépi hátságok

A földrengések

A földrengések okai 2.exogén eredet: hegyomlás, meteorit becsapódás, talajnyugtalanság 1.endogén eredet: tektonikus mozgások (95 %) vulkáni rengések beszakadásos rengések (0,1 %) 3.mesterséges rengések

A földrengések A földrengések keletkezésének magyarázata és fészekmélységi rendszere Benioff-féle sík

A földrengések formaképző hatásai: törések, elmozdulások, tömegmozgások, cunami A földrengések Feltolódás az októberi földrengés során El Asnam-ban (Algéria)

1.a térhullámok terjedési sebessége eltérő: v p ≈ 2v s 2.terjedési sebességük a közeg sűrűségétől függ; 3.folyadékban nem terjed az S-hullám Két eltérő sűrűségű közeg határán a térhullámok 1.megtörnek, 2.visszaverődnek és 3.sebességük megváltozik A Föld belső szerkezete

A Föld belsejének tanulmányozása

A Föld belső szerkezete A térhullámok terjedési sebességéből következtethetünk a Föld belső szerkezetére. A Föld GÖMBHÉJAS felépítésű, azaz ELTÉRŐ SŰRŰSÉGŰ, HALMAZÁLLAPOTÚ és ANYAGÚ zónákból áll: 1.földkéreg, 2.földköpeny, 3.földmag.

1.Ugyanabból a rengésből a szeizmográf két sorozat hullámot regisztrál  adott mélység alatt ugrásszerűen megnő a terjedési sebesség: „MOHO”-FELÜLET, kéreg-köpeny határ (Mohorovičić, 1909: a Balkán-félsziget alatt 40 km mélyen) A Föld belső szerkezete

2.A kontinentális kérgen belül is van egy ugrás:  „gránitos” és „gabbrós” kéreg között CONRAD-FELÜLET (Conrad, 1923) A Föld belső szerkezete

3.Az epicentrumtól 103° és 143° ívtávolság között S-hullámok nem érkeznek be („árnyék-zóna”: Wiechert, Oldham, majd Gutenberg 1914). Mivel az S hullámok folyadékban nem terjednek  2900 km alatt folyékony rétegnek kell lennie: folyékony (külső) mag. A Föld belső szerkezete

4. Lehmann (1936): az árnyékzóna nem teljesen mentes a P hullámoktól  visszaverődnek egy belsőbb, szilárd rétegről: belső mag. A Föld belső szerkezete

KÉREG: a Föld tömegének kb. fél %-a! ÓCEÁNI KÉREG: kb. 6 km vastag, viszonylag állandó vastagság, Si-szegény. KONTINENTÁLIS KÉREG: km, változó vastagság, Si-gazdag. A kéreg és a földköpeny legfölső része = LITOSZFÉRA (kőzetburok): km vastag A Föld belső szerkezete

KÖPENY: a Föld tömegének kb. 2/3-a, még Si-szegényebb, Fe-, Mg-gazdag; főleg ún. peridotit alkotja. középső-fölső részében ( km között) a rengéshullámok sebessége lecsökken (ún. LVZ) ASZTENOSZFÉRA: lassú folyásra képes!  a kőzetek olvadásponthoz közeli T-en ( o C) MEZOSZFÉRA (a rengéshullámok sebessége nő) A Föld belső szerkezete

MAG: a Földtömeg kb. 1/3-a, sűrűsége nagy (a mag-köpeny határon ugrásszerűen, onnan folyamatosan nő) KÜLSŐ MAG: sűrűsége nagy, hőmérséklete viszonylag nagy, olvadt állapot) BELSŐ MAG: hőmérséklete lassan nő, kb °C- ig. Kisebb sűrűségű, mint a vas, így 5-20 %- ban könnyebb elem(ek)nek is kell lenniük benne. „Vasmagos” modellek Suess (19. sz. vége) óta. Plusz: szilícium? kén? szén (gyémánt)? oxigén? (nagy nyomáson a FeO oldódik a vasban); kálium? A Föld belső szerkezete

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!