Dominek Ákos Győr, május 4. A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA KÖZÉP- ÉS NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE Alprojekt-záró konferencia

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Dominek Ákos A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA KÖZÉP- ÉS NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE Alprojekt-záró konferencia Győr, május 4.

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben TARTALOMJEGYZÉK  Premissza  A „példaképek” – Ausztria, Németország  Lengyelország  Csehország  Szlovákia  Szlovénia  Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária  Konklúzió

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben A közgazdasági szakirodalom számos definíció t ad a klaszter ekre vonatkozóan, amelyek a teljesség igénye nélkül az alábbiak: Michael Porter (1998) meghatározása szerint: „Klaszter egymással kapcsolatban lévő, tevékenységük helyszínét tekintve egymáshoz közel fekvő vállalatok, és a hozzájuk kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek egy adott iparágban tevékenykednek, és amelyek közös vonásokkal és egymást kiegészítő tulajdonságokkal rendelkeznek”. UNIDO (2001): A klaszterek ágazati és földrajzi értelemben koncentráltan elhelyezkedő vállalatok, amelyek egymáshoz kapcsolódó, vagy egymást kiegészítő termékeket állítanak elő, ami miatt közös kihívásokkal kell szembenézniük, ugyanakkor közös lehetőségei is adódhatnak. Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóság: A klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Az Európai Unióban átlagosan minden negyedik cég (min. 20 alkalmazottal) dolgozik klaszter környezetben, azaz szoros együttműködésben más helyi vállalkozásokkal A 25 tagországon belül kirívó az ellentét a régi és új (2004) tagállamok között, az újak még láthatóan nem ismerték fel a klaszterek jelentőségét: EU 15: 28% szemben az EU 10: 9%-ával Kiemelkedik az Egyesült Királyság, ahol a vizsgált iparágakban a 20 főnél nagyobb cégek 84%-a tett eleget a „klaszter” definíciójának Szintén magas arányban: Lettország (67%), Írország (64%) A sor végén: Ciprus (3%), illetve Lengyelország és Csehország (4%), Görögország, Észtország, Litvánia (9%) Az egyes országokat tekintve a hálózatos működés legmagasabb foka a Skandináv országokra jellemző – a klasztertag cégek többsége több mint 2 üzleti hálózatban vesz részt. Hasonló a helyzet Törökországban is. Forrás: 2006 Innobarometer on cluster’s role in facilitating innovation in Europe. The Gallup Organization (2006) Jelenleg nagy az eltérés az egyes európai országok között

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Ausztria: Ausztriát a tartományi szinten megjelenő klaszterpolitika jellemzi, az egyes tartományok gazdaságfejlesztési politikája hasonlít, de a klaszterek fejlesztése igazodik a helyi viszonyokhoz A stájer autóklaszter az egyik legrégibb – 1996-ban alapított a következő cégek által és a régió legerősebb, legtöbb tapasztalattal rendelkező klasztere. (Stájerország kormányának támogatásával 1996 nyarán alakult meg az ACstyria Az állami finanszírozás a megalakulást követő 2 évben állt rendelkezésre, s ezen 2 év alatt elért sikereknek köszönhetően a részt vevő vállalatok úgy döntöttek, hogy továbbra is szeretnének részt venni az együttműködési hálózatban. S az éves bevétel után arányosított tagdíjból saját magát finanszírozni tudó klaszter szervezetet hoztak létre )

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Németország: Az osztrák klaszterpolitikához hasonlít Németország példája, mely szintén tartományi szinten irányított, a regionális szint feladata a klaszter politika kidolgozása és megvalósítása. A klaszterhatások erősítését itt is a regionális politika egyik fókuszpontjává tették mára Észak-Rajna-Vesztfália : klasztermegközelítés a tartomány szerkezetváltásának elősegítését célozza meg. A kiválasztott klasztereket egy meghatározott időre klasztermenedzsmenttel látják el azért, hogy az így megszerzett önfenntartó képességgel életképesek legyenek hosszú távon. Az Észak-Rajna-Vesztfália a német gépjárműipar mintegy egyharmadát koncentrálja, 2005-ben 800 az iparban érdekelt cég tömörült 200 ezer munkavállalóval Automotive Cluster RheinMainNeckar 2003-ban alapult, vállalatvezérelt, melynek ma 450 tagja van, akik lefedik a teljes autóipari értékláncot. A fő régió Rüsselsheim/Darmstadt környéke, ahol több autóipari vállalat tevékenykedik, mint Michiganben, mely az USA autóiparának központja. Az itt tevékenykedő vállalatok mintegy 54 ezer főt foglalkoztatnak. Bajor Autóipari Beszállítók Innovációs és Együttműködési Kezdeményezését (BAIKA-1997) Az autóipar a legfontosabb húzóágazat, mely mintegy 182,000 alkalmazottat foglalkoztat, és éves forgalma több mint 840 milliárd Euró

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben R é gi ó OEM Specializ á ci ó (besz á ll í t ó k) Belső szervezet T á mogat ó politik á k (1990-es é vek k ö zepe) Baden W ü rttemberg (K ö z é p Neckar) Daimler-BenzHigh-tech rendszer elemek Szersz á mg é pek Integr á lt gy á rt á s klaszter Verbundprojekt (Steinbeis Alap í tv á ny á ltal ir á ny í tott) FrankfurtOpel Design, sz é les sk á l á j ú r é szek, alkatr é szek Alacsony szintű integr á ci ó MOBIL MunchenBMWDesign, elektronika Szelekt í v integr á ci ó, főleg a technol ó giai ir á nyvonalak (szakm á k) ment é n Nincs szektor á lis ir á nyults á g, sz é les sk á l á j ú generikus besz á ll í t ó i programok RegensburgBMW Specializ á lt sz á ll í t ó i rendszerek Ú j sz í nre l é pő klaszterMint a fenti eset é ben S ü dostniedersachsen VW Kutat á sok a forgalmi rendszerek ter ü let é n Alacsony integr á ci ó Nagy sz á m ú programok (pl. Minős é gi Program,) Ruhr r é gi ó Ford, Opel Trad í cion á lis f é m termel é s Gyenge belső integr á ci ó VIA-NRW Forrás: Lagendijk 1999:135. Területi koncentráció a német autóiparban

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Lengyelország  legjellemzőbb az alulról felfelé történő spontán építkezés, a csúcstechnológiai ágazatokban jelen lévő regionális innovációs rendszerek pedig nagyon hasonlítanak a klaszterekhez, ez az erős regionális jellegnek köszönhető.  Itt a regionális innovációs stratégiák a fejlesztés fontos összetevői. A klaszterek létrehozására 2005-ig semmilyen konkrét intézkedések nem születtek, ezért a lengyel Vállalkozásfejlesztési Hivatal egy klaszterek kialakulásához vezető politikai modellt javasolt, „amely szerint anyagi támogatást kell nyújtani a közbeszerzéseken konzorcium formájában résztvevő KKV-knak, támogatni kell a vegyesvállalatok megerősödését, csoportba szervezve a termelőket vagy beszállítói/kereskedelmi hálózatokat a közös marketing megteremtése céljából  A klaszter a Transnational Clustering in the Automotive Sector (TCAS) csapata kezdeményezése és közreműködése révén jött létre 2007 decemberében Bázis: A lengyel gazdaság egyik legfejlettebb ágazata a gépjárműipar, a legnagyobb jelen lévő gyártó a Volkswagen, a nemzeti össztermelés 40%-át a tömegszállító járművek, 80%-át a teherautók gyártása képezi. A termelés 70%-a exportra készül. Jelentős ugyanakkor a kerékgyártás és beszállítás ban az Wielpolska régióban működő autóipari vállalkozások száma 280 volt, melyek közül 277 beszállító

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Csehország Bázis: cseh gazdaság egyik legjelentesőbb hajtómotorjává az autóipar vált ben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a következő adatok: az ágazat mintegy 130 ezer főt foglalkoztatott adott időszakban, a cseh export 25%-át tette ki, és több iparághoz tartozó projektet hajtott verge, mint bármely európai ország (CzechInvest 2005) Csehországban a klaszteresedés több ágazatban volt megfigyelhető  A os, majd a as klaszter programokat az EU Strukturális Alap és az állami költségvetés finanszírozta és finanszírozza. A programok keretében megvalósuló első projektek keretében azon vállalkozások feltérképezésére került sor, melyek hajlamosak és képesek lennének és lehetnek a klaszterkörnyezetben való működésre.  Ezeket a klasztereket létrehozó és fejlesztő projektek követték, melyek végrehajtásában jelentős szerepet kapott az 1992-ben a Cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által létrehozott CzechInvest. A CzechInvest (Beruházási és Vállalkozásfejlesztési Ügynökség) szolgáltatásaival és vállalkozásfejlesztési programjaival arra törekszik, hogy teljes körű információt nyújtson a helyi szállítókról a befektetőknek, és asszisztenciát, valamint kiegészítő utólagos szolgáltatásokat, továbbá a KKV-k számára üzleti infrastruktúra fejlesztést, Strukturális Alapokhoz való hozzáférést, a hálózatosodás képességének erősítését, üzleti tevékenységek tulajdonságainak identifikálását, beszállítói/akvizíciós partner identifikálását. Az OECD 2005-ös előrejelzései szerint Csehországban várható egy nemzetek feletti autóipari „multiklaszter” kiépülése Közép-Európában, melynek központja Csehország északkeleti részében lenne, elérhető közelségben Lengyelországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz. Az ok az, hogy az országban egyesül a dinamikusan növekvő mértékű az autóiparhoz kapcsolódó tevékenységű központok száma, a nagyon erős tudományos és intézményes alap, és az egyedülállóan mélyen gyökerező műszaki tradíció

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Szlovákia Bázis: Az ország gazdasága jelentősen függ az autóipari teljesítésektől, a három autógyártó (KIA, PS, VW) telepválasztását a területi koncentráció jellemzi (Nyugat Szlovákia és Pozsony térsége) ban 74 ezer, 2009-ben 68 ezer fő dolgozott az autóiparban (Sipos 2010). A végtermékgyártás Nyugat-Szlovákiával, a hazai beszállító ipari háttér pedig Közép és Kelet Szlovákiával jellemezhető.  Az országban már a 90-es évek elején a KKV-k fejlesztése, támogatása felé irányult a politika, azonban a különböző nemzetközi szervezetek ajánlása ellenére sem alkalmazták a klaszter koncepciót, bár az autóiparral és ipari parkokkal kapcsolatos politikában felfedezhetők voltak párhuzamok, ezek hátterében a közvetlen külföldi tőkebefektetések vonzása állt.  2004-ben Pozsonyban és Martinban volt az ország két legnagyobb ipari parkja, melyek autóalkatrészgyártásra specializáltak (European Comission 2008). Hosszas előkészületi munkálatok eredményeként, a nagyszombati önkormányzat kezdeményezésére jött létre a Nyugat-szlovákiai Autóipari Klaszter 2007-ben, annak érdekében, hogy megkönnyítse a regionális autóipari beszállítók kapcsolatba lépését a nagy konszernekkel, és hogy lépésről lépésre erősítsék esélyeiket a szlovákiai és a nemzetközi versenyben.  A hálózati együttműködéssel lehetőség nyílik a közös értékesítési csatornák és infrastruktúra igénybevételére, a munkaerő toborzására, az új technológiák és kutatási eredmények feltárására. Emellett a vállalatok munkamegosztása és szakosodása hozzájárul a költségek csökkentéséhez

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Szlovénia  A szlovén politika érdeklődése a klaszterek felé a 90-es évek végén fordult. Itt is, mint a többi régióbeli országban az érdeklődés kiváltója a gazdaságok, főként az elmaradott ipar Európai Unióhoz való felzárkóztatása volt.  A többi országokkal ellentétben a klaszter-koncepció szisztematikus beépítésére került sor. Jelentős források felszabadítását hajtották végre annak érdekében, hogy az ipari termelékenység szintjét, az innovációs potenciált, a KKV-kben végbemenő változásokat folyamatosan figyeljék.  Itt egy tudatos alulról felfelé építkezés figyelhető meg ezzel, előbb ugyanis a köztudatba igyekeztek beépíteni a klaszter koncepciót, annak előnyeit, megtervezték azokat, a klaszterépítés lépésről lépésre építkező folyamatait, és arra törekedtek, hogy a kis- és nagyvállalatok közötti bizalmatlanságot kezeljék. A „dinamikus koncentrikus körök” politikával arra ösztönözték a kisvállalkozásokat, hogy épüljenek be a vezető cégek köré szerveződő klaszterekbe.  Ennek a politikának köszönhetően 2003-ban 11 intézményesített klaszter működött, ahol 700 cég dolgozott együtt több, mint 150 közös projekten a marketing, termelés, kutatás-fejlesztés és a nemzetközi piacokra való kilépés területén Bázis: A szlovén autóiparban megtalálhatók a különböző méretű, autóipar területén tevékenykedő vállalkozások. A korábbi jugoszláv autóipar jelentős komponense volt, hiszen itt kerültek gyártásra az autók alkatrészei. Ezt a tulajdonságát az ipar ma is megőrizte, hiszen itt kerül gyártásra a többnyire Németországnak gyártott alkatrészek jelentős hányada.

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Horvátország  A horvát gazdaság szerkezeti gondokkal küzd, nincs versenyképes ipara. Az autóiparban összesen 50 vállalat tevékenykedett, hiányzik azonban a gépjármű végtermék gyártás.  A horvát autóipari klaszter (CAC) 2006-ban alapult 24 taggal, mára 50 tagot tudhat magáénak, melyek több mint 6000 főt foglalkoztattak 2008-ban. Az előállított termékek 90%-át nyugat-európai piacokra exportálták. A klaszter középpontjában a K + F és a fémből, műanyagból, gumiból és üvegből készült autóipari alkatrészek és szerelvények, valamint az elektrotechnikai termékek gyártása áll. A tagok gyártók és műszaki és fejlesztő cégek, majd 2009-től kutató fejlesztő intéztek, egyetemek is csatlakoztak (Mihalic 2009)..

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Románia  Romániában jelenleg személyautók és könnyű kisteherautók gyártására kerül sor, 3 autógyártó (Dacia márka – Renault, Daewoo Romania – Román kormány GM-el licencegyezmény, Aro – Cross Lander) van jelen az országban. Az alkaltrészgyártás vertikálisan integrált, legnagyobb részt a gyártók több beszállítók termékeiből rakják össze saját termékeiket. Az egyik fő autóiparhoz tartozó technológiai klaszter Bukarest környékén található, mely a Balkán régió egyik legfontosabb kereskedelmi központja és szállítói csomópontja. A másik Temesvár környékén, az 5 Nyugat-Románia-i régió gazdasági központjában található. Mindkét régióban magas szintű oktatási tevékenység folyik. Temesvár és Arad környékén mintegy 30 autóipari vállalat, beszállító, szerszám és alkatrész gyártó, tevékenykedik, hozzávetőlegesen alkalmazottal.  A klaszterfejlesztési politika a Román Regionális Fejlesztési Ügynökség as fejlesztési stratégiájában jelent meg először, vállalatok egymás közötti és kutatóintézetekkel való együttműködéseinek, az egymás közötti erőforrásmegosztás ösztönzésével augusztusában került létrehozásra az AutomotiVest Egyesület (AVA), melynek célja a régió műszaki egyetemei és az autó- és szerszámgyártók közötti együttműködések erősítése, klaszter hálózatok létrehozásának feltérképezése, külföldi partnerek felkutatása regionális beszállítói platform megteremtése.

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Bulgária, Szerbia  Bulgária autóiparának két vezető hazai szereplője a Madara és a Chavdar haszongépjárművek gyártásával foglalkozik. Az autóiparnak a többi KKE-val ellentétben nem sikerült életképes gazdasági kapcsolatot kiépíteni a külföldi gyártókkal, jelenleg orosz és kínai beruházások folynak, melyek számára az Unióhoz csatlakozott ország vonzó piacot jelent.  Az ország a legkisebb KKE országok közé tartozik, lakosainak száma 7,6 millió fő, az új személyautók piaca kicsi, között volt jelentős növekedés az új autók vásárlásának támogatása miatt. A külföldi befektetők számára a régió egyik vonzereje a kiemelkedően olcsó munkaerő, azonban a gazdaságot az infrastrukturális elmaradottság, a nem átlátható vállalati gyakorlatok, lassú strukturális reformok jellemzik (Ernst & Young 2010)  A szerb autóipar alapvető változásokon és fejlesztéseken ment keresztül az elmúlt 10 évben. Nagy hagyománya van az iparágnak a nyugati OEM-kel való együttműködésnek. Az ipar átalakításának, a termelési kapacitás növelésének köszönhetően ma a gyártott autók száma több mint darab évente. Az ország számára az autóipar stratégiai fontosságú, és mai vonzza a nemzetközi gyártókat és befektetőket óta az iparágba mintegy 1,3 milliárd Eurós FDI vándorolt, és hozzávetőlegesen munkahelyet teremtett.  A szerb autóipari klaszter (AC Serbia) a szerb kormány, a GTZ (Német Szervezet a Műszaki Együttműködés), UNIDO (ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete) és az USAID (United States Nemzetközi Fejlesztési Hivatala) támogatásával jött létre 2005-ben, 43 tagja van (38 vállalat és 5 tudományos intézet) (AC Serbia 2010).

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Autóipari klaszterek a különböző KKE országokban Egyes országokKlaszterek számaTagok számaKezdeményezőAlapítás éve Csehország2 (AIA, MAK) Felülről, alulról1989, 1990 Szlovákia1 (NYSZAK)alulról2008 Szlovénia2 (ACS, TCS )59 000Felülről, alulról2001, 1998 Lengyelország1 (WAC)TCAS kezdeményezésével 2007 Horvátország1 (CAC)50 000alulról2006 Románia1 (AVA)felülről2007 Bulgária---- Szerbia1 (AC Serbia)43 000Felülről (kormány és nemzetközi szervezetek) 2005 Forrás: Saját szerkesztés

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Míg, mint láttuk, hogy a nyugat-európai autóipari klaszterek fejlett klaszterek, addig a KKE klaszterek a fejlődő stádiumig jutottak el. A német és osztrák klaszterek a hálózat-orientált területfejlesztési és vállalkozásfejlesztési eszközök, nagy múltra tekintenek vissza különösen az autóiparban. Tartományi kezdeményezésből önállóan működő testületekké váltak klasztermenedzsmenttel. A KKE országokbeli klaszterek nem mutat egységes fejlődést és működése szempontjából legnagyobb problémát a tőkehiány, valamint a különböző minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, különböző igazolások megszerzése okozza, mivel a mikro és kisvállalkozások számára ezek gyakran nagy beruházásokat igényelnek. Ugyanakkor ezekben az országokban a klasztermenedzser képzés és a klaszterek jogi szabályozása gyermekcipőben jár. Konklúzió

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Mobilitás és környezet Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben A klaszterek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása Forrás: Clusterobservatory, 2011.

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Az autógyártás aránya Európában,

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben ábra: A járműipar hozzáadott értéke a GDP százalékában egyes EU-országokban, 2006-ban

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben Irányultság szempontjából: Iparági, regionális – Innováció, kapcsolódás az értékláncban Intézményre épülı – Speciális szolgáltatásokat (pl. beszerzés) nyújtó vagy méretgazdaságosságot támogató közös szervezet Hálózatra épülı – Meglevő, jellemzően zártkörű hálózatok közötti együttműködés Tudásorientált – Nyitott kezdeményezés, középpontban az információáramlás, tapasztalat és tudás-csere, spontán szerveződések Értéklánc szempontjából: horizontális: ugyanazon iparágba tartozó vállalatok egy adott földrajzi területen, esetleg: ugyanarra az ipari vagy műszaki alapra épülnek, közös piacon működnek, közös beszerzési és/vagy disztribúciós csatorna vertikális: horizontális tagok illetve a beszerzési lánc mentén más szinteken elhelyezkedı tagok (beszállítók, fogyasztók, kapcsolódó szolgáltatók) diagonális: egymást kiegészítı vagy szimbiotikus tevékenységek amely során minden tag a többi céghez hozzáadott értékkel növeli az értékláncot A klaszterek fajtái kétféle szempont szerint oszthatók föl

Járműipari klaszterek a kelet-közép-európai térségben