A gyógyvizekről általában  Gyógyvíz: gyógyvizeknek azokat a ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.  Gyógyhatású vizek csoportosítása: A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján csoportosíthatjuk: a) Hideg gyógyvíz b) Termálvíz vagy hévíz* *hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. a mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot.  Törvény az ásványvizekről és gyógyvizekről Az egészségügyről szóló évi CLIV törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontja, valamint a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi ásványvíznek és gyógyvíznek vélelmezhető víznek elismert ásványvízként, illetőleg gyógyvízként való megnevezését.

Termálturizmus  A spa avagy termálturizmus az idegen szóval balneoterápiának nevezett, vízzel kapcsolatos gyógymód elnevezése.  A gyógyvízzel, illetve termálvízzel rendelkező városok és üdülőhelyek jellemzően ivókúra és fürdőkúra céljára ajánlják forrásaikat. Ezenkívül számos gyógykezelési szolgáltatásokat is igénybe vehetünk ezeken a helyeken. Az ásványvizek gyógyító erejébe vetett hit a történelem előtti időkre vezethető vissza. Az ezzel kapcsolatos gyakorlatok világszerte ismertek és népszerűek, elsősorban Európában és Japánban. A különféle egészségügyi szolgáltatásokat felajánló nappali szanatóriumok szintén egyre nagyobb teret hódítanak.  Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően a vizek országa. Világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. Ennek következtében az egészségturizmus meghatározó eleme a magyarországi turisztikai kínálatnak.

Gyógyfürdőzés Magyarországon  Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően a vizek országa. Világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. Ennek következtében az egészségturizmus meghatározó eleme a magyarországi turisztikai kínálatnak.  A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Budapest – évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa” – egyes fürdőit már a török időkben használták. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős.  Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.  Az országban mintegy 150 meleg vizes gyógyfürdő, köztük 36 fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. Magyarország ásványvíztermelése 2000-ben 385 millió liter volt. Széchenyi Fürdő Tapolcai tavas barlang Budapest

 A magyar turizmus - a kedvező adottságok, valamint az utóbbi években tapasztalható növekedés ellenére - nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. A magyar határokat évente közel 41 millió külföldi lépi át, ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyeken és magánszálláshelyeken összesen regisztrált külföldi vendégek száma 2009-ben alig haladta meg a 3,1 millió főt. Magyarországot, mint turisztikai célterületet az elmúlt évtizedekben a nemzetközi turistaforgalom alapján a világ 15 legnépszerűbb fogadó országa között tartották számon. Amíg Magyarország a nemzetközi turistaérkezések száma alapján a Föld legkedveltebb célállomásai között a 11. helyen áll, addig a turisztikai bevételek nagysága szerint csak a világ turizmusának középmezőnyében kap helyet. A Magyarországra érkező látogatók száma a 2009-es évben több mint 32 millió fő volt.  Mindent egybevéve a turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. A turizmus közvetlen hozzájárulása a hazai GDP-hez 5,2%, a közvetett (multiplikátor) hatásokkal együtt pedig 8,8%. A turizmusban a KSH 2007 évi szatellit-számlája alapján közvetlenül fő, a multiplikátor hatást figyelembe véve fő dolgozott; ez a Magyarországon foglalkoztatottak 8,1%-a illetve 13,1%-a. Idegenforgalmi bevételeink 2009-ben meghaladták az 1200 milliárd forintot, az idegenforgalmi egyenleg (azaz a nemzetközi turizmusból származó bevételeink és kiadásaink szaldójának) összege pedig a 420 milliárd forintot. Gyógyfürdőzés Magyarországon

Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság nyilvántartása alapján Magyarország gazdag egészségturisztikai kínálattal, jelentős felszín alatti vízkészlettel rendelkezik: 1372 db termál kút, 385 db működő termál és gyógy- és strandfürdő, 70 db minősített gyógyfürdő, 13 db minősített gyógyhely, 207 db elismert gyógyvíz, 224 db elismert ásványvíz, 5 db gyógybarlang, 2 db széndioxid terápiás központ, 5 db helyszíni gyógy-iszap kitermelés, 53 db működő gyógy-szálló, 90 db működő wellness szálló. A magyarországi fürdőlétesítmények a 2007-ben készült Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia alapján három kategóriába sorolhatók, a nemzetközi jelentőséggel bíró fürdőkből 17, az országos és regionális vonzerővel rendelkező fürdőkből ~60, a helyi jelentőségű létesítményekből pedig ~110 található hazánkban. A kínálat az elmúlt években tovább bővült, a fürdőlétesítmények szolgáltatásfejlesztése mellett több élményfürdő és aquapark létesült. A nemzetközi jelentőségű fürdőink látogatóforgalma 2009-ben meghaladta a 9,5 millió főt. Az országos és regionális jelentőségű fürdőinkben további 9-10 millió látogatót regisztrálnak évente. A lokális jelentőségű fürdők elsősorban a helyi és környékbeli lakosság fürdőzési igényeinek kielégítésére szolgálnak, viszonylag alacsony éves látogatóforgalommal. Az országban található ~110 ilyen létesítmény – átlagosan ezres éves vendégforgalom mellett – további 4,5-5 millió ember számára jelenti a kikapcsolódás, gyógyulás helyszínét. Az egészségturizmus jelene, Fürdőlétesítményeink gazdasági jelentősége

 A szállásszolgáltatáson belül az egészségturisztikai célú szállásfoglalások számára a gyógy-és wellness szállodák forgalmából lehet következtetni. A gyógy- és wellness-szállodákban országos viszonylatban a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyeknek a 16,5%-a található. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek 19,5%-a vesz igénybe egészségturisztikai szolgáltatást, ami a vendégéjszakák 22,5%-át jelenti.  A Magyar Fürdőszövetség tagjai között végzett kutatás tapasztalatai alapján hazai fürdőlétesítmények éves nettó árbevétele 2008-ban meghaladta az 50 milliárd forintot.  Az átlagos statisztikai állományi létszám az egy alkalmazottra jutó belépők számából következtethető, mely az elmúlt években – szintén a kutatás tapasztalataira támaszkodva – 3500 fő körül alakult. A fürdők éves látogatóforgalma alapján tehát mintegy 8 ezer főt foglalkoztatnak közvetlenül fürdőinkben. A fürdők emellett a köréjük épült kiszolgáló létesítményekben – szálláshely szolgáltató, vendéglátóhely stb. – ennek többszöröséhez járulnak hozzá.  A gyógyfürdők társadalombiztosítási támogatásából 2008-ban az összes támogatás 19,2%-a a gyógymedence használathoz, 27%-a az orvosi gyógymasszázshoz, 10,6%-a a víz alatti vízsugármasszázshoz, 9,7%-a az iszappakoláshoz, 8,4%-a a víz alatti csoportos gyógytorna igénybevételéhez kötődött. A komplex fürdőgyógyászati kezelések részesedése 11,4%, az egyéb ellátási formáké – gyógyvizes kádfürdő, súlyfürdő, szénsavas fürdő, 18 év alattiak csoportos gyógyúszása – 13,4% volt. Az egészségturizmus jelene, Fürdőlétesítményeink gazdasági jelentősége

 A fürdők nemzetgazdaságban betöltött szerepének elismeréseként az új kormány gazdaságpolitikájában kiemelt helyen kezeli a turizmust, azon belül az egészségturizmust.  A fürdőlétesítmények tevékenységük révén hozzájárulnak a lakosság egészségügyi állapotának javításához, életminőségének emeléséhez, valamint közösségépítő hatással bírnak. A fürdők szerepet játszanak az egészségtudatos életmódra nevelésben, valamint erős vendégvonzó képességükkel más turisztikai beruházásokat generálnak, és élénkítik a fürdővendégek kiszolgálására hivatott szolgáltatók forgalmát is. Az egészségturizmus jelene, Fürdőlétesítményeink gazdasági jelentősége

Az egészségturizmus gyenge pontjai Az egészségturizmus nemzetgazdasági szerepének nagysága elvitathatatlan, kiemelten való kezelését a fent említett tényezők indokolják. A jó adottságok ellenére az ágazat számos problémával küzd: Szezonális koncentráció Szezonális koncentráció A hosszú távú fenntarthatóságot, megtérülést figyelmen kívül hagyó fejlesztések A hosszú távú fenntarthatóságot, megtérülést figyelmen kívül hagyó fejlesztések Célcsoport-orientált, tematikus fejlesztések hiánya Célcsoport-orientált, tematikus fejlesztések hiánya Növekvő versenyhelyzet Növekvő versenyhelyzet Csökkenő forgalom Csökkenő forgalom Növekvő fenntartási költségek Növekvő fenntartási költségek Ágazatot sújtó kormányzati intézkedések Ágazatot sújtó kormányzati intézkedések Az OEP térítési díjak évek óta tartó stagnálása Az OEP térítési díjak évek óta tartó stagnálása Törvényi hiányosságok Törvényi hiányosságok Elavult jogszabályi háttér Elavult jogszabályi háttér Gyógyszolgáltatások tudományos hátterének hiánya Gyógyszolgáltatások tudományos hátterének hiánya Kedvezőtlen tulajdonviszonyok Kedvezőtlen tulajdonviszonyok Humán erőforrás hiányosságai, egységes turizmus képzés hiánya Humán erőforrás hiányosságai, egységes turizmus képzés hiánya Hivatalos statisztikai adatgyűjtés hiánya Hivatalos statisztikai adatgyűjtés hiánya Ellenérdekekkel terhelt ágazat Ellenérdekekkel terhelt ágazat

Megoldás: Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy Európa egyik egészségturisztikai központja legyen, de ehhez szemléletváltásra és konzekvens munkára van szükség. Az egészségturizmusban – melynek zászlóshajója a gyógyvíz és a rá épülő létesítmények – célcsoport és tematizált alapú termékfejlesztésekre, a márka tudatos építésére van szükség. Ahhoz, hogy gyógyvízkészletünkben rejlő fejlődési, gazdasági potenciált ki tudjuk használni, a fürdőszolgáltatáshoz egyre több hozzáadott szolgáltatást kell társítani. Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy Európa egyik egészségturisztikai központja legyen, de ehhez szemléletváltásra és konzekvens munkára van szükség. Az egészségturizmusban – melynek zászlóshajója a gyógyvíz és a rá épülő létesítmények – célcsoport és tematizált alapú termékfejlesztésekre, a márka tudatos építésére van szükség. Ahhoz, hogy gyógyvízkészletünkben rejlő fejlődési, gazdasági potenciált ki tudjuk használni, a fürdőszolgáltatáshoz egyre több hozzáadott szolgáltatást kell társítani. A siker szempontjából kulcsfontosságú, hogy a fejlesztések ne pontszerűen, hanem egymáshoz szervesen kapcsolódva, egymás hatását erősítve valósuljanak meg. A kínálati paletta szélesítése érdekében olyan turisztikai vonzerők, attrakciók létrehozása a cél, amelyek a jelenlegi kínálatot, szolgáltatásokat szervesen egészítik ki, és – a meglévő speciális szolgáltatásoknak, valamint a fürdőhelyeink egyedi arculatának köszönhetően – ezáltal tartalmas időeltöltést biztosítanak hazánk vendégeinek. A siker szempontjából kulcsfontosságú, hogy a fejlesztések ne pontszerűen, hanem egymáshoz szervesen kapcsolódva, egymás hatását erősítve valósuljanak meg. A kínálati paletta szélesítése érdekében olyan turisztikai vonzerők, attrakciók létrehozása a cél, amelyek a jelenlegi kínálatot, szolgáltatásokat szervesen egészítik ki, és – a meglévő speciális szolgáltatásoknak, valamint a fürdőhelyeink egyedi arculatának köszönhetően – ezáltal tartalmas időeltöltést biztosítanak hazánk vendégeinek. Az egészségturizmus gyenge pontjai

A Magyar Fürdőszövetség  Az 1992-ben alakult Magyar Fürdőszövetség a fürdőket üzemeltető gazdasági szervezetek és vállalkozók, illetve a fürdők tervezésében, fejlesztésében, építésében és ellátásában résztvevők egyesülete. A Magyar Fürdőszövetség tömöríti a magyarországi fürdőüzemeltetők jelentős részét, a szervezetnek jelenleg 200 tagja van, ebből 116 a fürdőt üzemeltető rendes tag, emellett vannak pártoló és egyéni tagjaink. A szervezet az Európai Gyógyfürdőszövetség rendes tagja. A Magyar Fürdőszövetség tagja az Európai Fürdőszövetségnek (ESPA), a fürdőszövetség társadalmi elnöki betölti a Gyógyfürdő- és Klimatológiai Világszervezet (FEMTEC) SPA - menedzsment bizottsága elnöki tisztét.  A Magyar Fürdőszövetség a magyar fürdős szakma érdekérvényesítő szervezete, ellátja a tagok szakmai képviseletét, valamint fórumot biztosít a szakmai tapasztalatok, eredmények cseréjére, megosztására. A Szövetség célja, hogy a magyar fürdők optimális működése érdekében – az államigazgatási, jogalkotási szervek, szervezetek szakmai partnereként – hozzájáruljon a megfelelő gazdasági környezet biztosításához.

Magyarország népszerű gyógyfürdői Dél-alföldi régió: Gyula, Makó Nyugat-dunántúli régió: Hévíz, Sárvár Dél-dunántúli régió: Harkány, Sikonda, Szigetvár Észak-alföldi régió: Szolnok, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve Tisza-tavi régió: Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő Gyulai Hévíz Harkányi Szolnok Tiszafüred

Számszerű adatok Látogatottsági arányok Magyarország fürdőrégióiban Magyarország legfontosabb turisztikai mutatóinak alakulása, Magyarország turisztikai bevételeinek/kiadásainak összehasonlítása Közép-Európa országaival 1999.

Résztvevők száma a gyógyturizmusban ill. wellnesben Magyarország termál-és gyógyfürdői Számszerű adatok

Kérdések-információk Mit nevezünk gyógyvíznek? Gyógyvizeknek azokat a ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték. Mióta létezik fürdő kultúra Magyarországon? A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Mikor alakult a Magyar Fürdőszövetség? Hány fürdő-régiót tartanak számon Magyarországon? 5: Dél-alföldi, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-alföldi, Tisza-tavi régió. Melyik híres magyar gyógyfürdőt ábrázolja a kép? Hévíz.

Felhasznált irodalom erdoeszoevetseg_helyzetertekeles_az_egeszsegtu rizmus g_turizmusa g_gy%C3%B3gyvizei

Köszönöm a figyelmet!!! Csiszár Noémi 11. B