Az online tanulás virtuális tanulási környezete. 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Forrás: Educatio folyóirat 2003/III szám, - E-LEARNING / Buda András: Virtuális oktatás című cikke Előadó: Burai István György cím:
Advertisements

TÁMOP Mozgáskorlátozottak interaktív honlapja.
A közoktatás és a tudás (Csapó Benő: A tanulás és tanítás tudományos megalapozása) Elmúlt évszázad: az iskolázás gyors expanziója → Kimerült! Tartalék:
TÁMOP – PROJEKTZÁRÁS KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSSAL AZ OKTATÁS JÖVŐJÉÉRT ( TÁMOP – 08/2 – 2009 – 0019) Kern Zoltán közoktatási szakértő Támop.
Néhány fontos terület a Kreatív Ipar fejlődéséhez
Benedek András – BME GTK APPI Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében V. Országos Távmunka Konferencia Budapest, december 7.
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
A digitális jövő kutatási előrejelzések tükrében
IKT az oktatásban február 25. Körmendy Zsolt
Weszely Orsolya Bertalan Tamás
Újfajta tanulási módszerek alkalmazása a felnőttképzési konzulens képzésnél Nyíregyháza, március 18.
E URÓPAI P EDAGÓGIAI IKT J OGOSÍTVÁNY EPICT tanfolyam a Calibrate projektben Kárpáti
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
E-learning és a multimédia
Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében
A képernyő-interfész feltételezett hatásrendszere.
Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Budapest 2009.
Hunya Márta módszertani szakértő
Tanulási környezetek - Pedagógiai szükségletek - Hallgatói igények
A technológia szerepe a pedagógiai értékelés fejlesztésében
Hipermédia tanulási források az interneten
Eger április Komenczi Bertalan
Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
e-Learning a tanárképzésben
Az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben február 22. Dr. Tóth Péter főiskolai docens Fővárosi Pedagógiai.
Metaverzum A jövő virtuális univerzuma. Videójátékok, virtuális világok, web 2.0, Földet ábrázoló online térképek kereszteződése Szimuláció és realitás.
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
E-learning Kovácspál Eszter.
2009. november 23. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 1 NEMZETKÖZI TARTALOMIPAR ÁGAZATOK ÉS TRENDEK 11. előadás.
2009. október 19. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 1 NEMZETKÖZI TARTALOMIPAR ÁGAZATOK ÉS TRENDEK 7. előadás.
Az E-TANÁR portál. A digitális olvasás-tudás már széles körben elterjedt. A digitális írás-tudás széleskörű alkalmazásához azonban alkotói közösségi fórumok.
Az E-TANÁR portál © Dr. SERES TechConsult 2008.
Az E-TANÁR portál.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Konstruktív pedagógia és számítógéppel segített tanulás
IKT alapfogalmak, IKT-val támogatott módszerek
Projektpedagógia az óvodai gyakorlatban
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
A tanulási környezet változásának hatásai a tananyagfejlesztés módszereire Dr. Ludik Péter.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
1 Egy HEFOP projekt tapasztalatai Farkas András február 26. Digitális tanulási környezet alkalmazása az informatikai kompetenciák.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 3. konferencia.
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 2. konferencia.
Az IKT-alapú pedagógia munkaformái, módszerei. 3 betűs világ IKT IST SDT.
A könyvtár, mint az információs társadalom stratégiai tényezője Dr. Tóvári Judit
Alkalmazott nyelvészet I.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A digitális kompetencia mérése. IKT-alapú értékelés
E-Learning, E-Kereskedelem, és E-Gazdaság fejlődései
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Web 2.0 Tanárok a Web 2.0 idején Csoma Katalin ELTE PPK Neveléstudomány Doktori Iskola.
ICT (Information and Communication Technologies) IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) IKT pedagógiai értelmezése ○ Informatika tantárgy ○ Más.
TANULNI AZ INTERNETET - TANULNI AZ INTERNETEN Sulyok Tamás.
- Pedagógiai szükségletek - Technológiai fejlesztések - Hallgatói igények - Pénzügyi források Tanulási környezetek.
Digitális generáció az iskolapadban Bedő Ferenc
A HAGYOMÁNYOS TANÁR- KÉP LEBONTÁSA A HÁLÓZATI TANULÁS SORÁN Fodorné Tóth Krisztina PTE
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
Belépés a hálózati/virtuális információs világba
Eger /17. második félév Komenczi Bertalan
A digitális kompetencia fejlesztése
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
Előadás másolata:

Az online tanulás virtuális tanulási környezete

1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek. Az új információtechnikai megoldások - többek között - kiterjednek az információk rendszerbe szervezésének technikáira (hipertext, multimédia, hipermédia, polimédia) a prezentáció - és általában a közlés - új, illetve a digitális világban megújult módozataira (video, animáció, szimuláció, blog, Wiki, podcast, stb.), az információk tárolásának és előkeresésének a digitális technológia által lehetővé tett megoldásaira (adatbázis, keresőrendszer) valamint a kommunikáció és az interakció változatos formáira.

2. Az elektronikus tanulási környezeteknek mindig van virtuális dimenziója is, amely többféleképpen értelmezhető. A virtuális tanulási környezet fogalmat gyakran az elektronikus tanulási környezet szinonimájaként használják. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

2. Az elektronikus tanulási környezeteknek mindig van virtuális dimenziója is, amely többféleképpen értelmezhető. A virtuális tanulási környezet fogalmat gyakran az elektronikus tanulási környezet szinonimájaként használják. A virtuális dimenzió a több, egymásra épülő szinten is megjelenik. Már az epizodikus eseményészlelés és a mimetikus kommunikáció mentális reprezentációi is virtuálisnak tekinthetők. A narratív elmeszerkezet kialakulásával és a külső emlékezeti eszközök megjelenésével a virtuális valóság új szintjei (megosztott és megosztható virtuális valóság) manifesztálódnak. Ezeket a meglévő virtuális-valóság változatokat egészíti ki a számítógépes-hálózati virtualitás új világa.

3. Az elektronikus tanulási környezet erőforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak. Ezek a szétosztott erőforrások azonban a hiperlinkek aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetők. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 3. Az elektronikus tanulási környezet erőforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak. E zek a szétosztott erőforrások azonban a hiperlinkek aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetők. Az információs erőforrások sokrétűsége és szétszórtsága miatt az oktatásban fokozott jelentőségű a jól átgondolt didaktikai design, azaz a tanítási- tanulási folyamat tényezőinek hatékony, a tanulás eredményességét javító rendszerbe szervezése.

4. Az elektronikus tanulási környezet közvetlen és azonnali kommunikációs csatornákat biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható tanulótársakhoz, szakértőkhöz, tutorokhoz, tanárokhoz. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 4. Az elektronikus tanulási környezet közvetlen és azonnali kommunikációs csatornákat biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható tanulótársakhoz, szakértőkhöz, tutorokhoz, tanárokhoz. A kooperatív tanulásnak ez a formája kilép a személyes együttlét közös akusztikai és fizikai teréből, és lehetővé teszi tetszőleges helyen tartózkodó egyének együttes tanulását és problémamegoldását. A Web 2.0 lehetőségrendszere pedig nem csupán kiterjeszti, hanem egyenesen normává teszi a globális, hálózati kommunikáció és kooperáció gyakorlatát.

5. Az elektronikus tanulási környezeteket nem a hagyományos tanulási környezetek alternatívájának, hanem azok új fejlődési fázisának tekintjük, amelynek eredményeképpen eszköztáruk az új infokommunikációs technikával bővül. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 5. Az elektronikus tanulási környezeteket nem a hagyományos tanulási környezetek alternatívájának, hanem azok új fejlődési fázisának tekintjük, amelynek eredményeképpen eszköztáruk az új infokommunikációs technikával bővül... a kulturális átadás mára kialakult új feltételrendszere; sajátos kulturális ökológiai fülke, nagy információsűrűségű kognitív habitus, amelyben a kognitív erőforrások szinte korlátlanul rendelkezésre állnak.

medializálás Online tanulásirányítás interaktív tutorial Az e-learning alapformái animáció kép videó hang hivatkozás teszt tanuló közösségek létrehozása problémák megfogalmazása, projektek kidolgozása a tanulók közötti kommunikáció megszervezése folyamatos, reflektív tanári jelenlét célok, követelmények, feltételek, szabályok meghatározása

Számítógéppel segített tanulás Távoktatás önirányításos tanulás adattárolás adatfeldolgozás interaktivitás hipertext multimédia animáció virtuális valóság hálózati kommunikáció nyitott információforrások kiterjesztett valóság idő- és térbeli függetlenség tanulás- és tanulóközpontúság Online, webalapú tanulás szimuláció e-learning modularitás rendszerszemlélet didaktikai design Az e-learning fogalom értelmezése

adattárolás adatfeldolgozás interaktivitás hipertext multimédia szimuláció virtuális valóság black box érett technológiák formálódó technológiák toolkit Számítógéppel segített tanulás Elektronikus tanulási környezet animáció Az e-learning fogalom értelmezése

hálózati kommunikáció nyitott információforrások kiterjesztett valóság mail, fórum, diszkusszió, videokonferencia, IP telefon, stb. „The computer as a communication device” hipertextes információszervezés, dinamikus textualitás virtuális információk valós helyekhez, helyzetekhez és objektumokhoz kapcsolása Elektronikus tanulási környezet Online, webalapú tanulás

a valóságra vonatkozó tudás nem biológiai, belső mentális reprezentációban vagy külső szimbolikus tárban van jelen, hanem kívülről érkezve közvetlenül a környezetre szuperponálódik, új dimenziót adva ember és környezete interakciójának. A kiegészített valóság új reláció ember és környezete kapcsolatában:...virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése...virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése, a valóság és a virtuális realitás kombinációja, egységes cselekvésirányító rendszerré történő integrációja. valóság módosítás

Számítógéppel segített tanulás Távoktatás önirányításos tanulás adattárolás adatfeldolgozás interaktivitás hipertext multimédia animáció virtuális valóság hálózati kommunikáció nyitott információforrások kiterjesztett valóság idő- és térbeli függetlenség tanulás- és tanulóközpontúság Online, webalapú tanulás szimuláció e-learning modularitás rendszerszemlélet didaktikai design Didaktica elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004/11

Tartalom-tervezés Text design Hipertext design Multimédia design Tanulástámogatás Értékelés megtervezése DIDAKTIKAI DESIGN V. Az e-learning fogalom értelmezése

multimédia interaktivitás hipertext kiterjesztett valóság hálózati kommunikáció nyitott információforrások Alacsony belépési küszöb Magas belépési küszöb Probléma: TANULÓ Alapfokú digitális írástudás Magas szintű digitális írástudás animáció Probléma: Számítógéppel segített tanulás Online, webalapú tanulás kognitív hozzáférés technikai hozzáférés + motiváció + műveltség szimuláció

Az e-learning különböző értelmezései 1. A hagyományos, jelenléti oktatás alternatívája 2. Additív módon kibővíti a hagyományos oktatást 3. Kapcsolata a hagyományos oktatással komplementer 4. Az oktatási intézmény átalakításának eszköze 5. Az oktatási rendszer átalakításának eszköze E-learning értelmezések Transzformatív e-learning ? Médium vagy módszer? E-learning trendek Amerikában. Iskolakultúra, 2004/12

tabula rasa Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei

MIKROVILÁGOK Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis HIPERVILÁG Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek Neumann - univerzum World Wide Web MEZOVILÁG ISKOLA zárt tanulási környezet Lokális reprezentációk Globális reprezentáció Médiaszféra A tanulási környezet mezovilág modellje

MIKROVILÁGOK Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek ISKOLA MEZOVILÁG Médiaszféra Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis Neumann - univerzum World Wide Web Nyitott tanulási környezet HIPERVILÁG Globális reprezentáció Lokális reprezentációk

MIKROVILÁGOK Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek MEZOVILÁG CSALÁD KORTÁRSCSOPORT Médiaszféra Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis HIPERVILÁG Neumann - univerzum World Wide Web ISKOLA Lokális reprezentációk Globális reprezentációk

Tanuló Könyv Tanár Társ Nem interaktív elektronikus médium Interaktív elektronikus médium konvergencia Médiumpluralizmus 8. A tanulási környezet kommunikáció-középpontú modellje

„... a hagyományos oktatás súlypontja a gyermeken kívül van. E súlypont a tanárra, a tankönyvre esik,vagy akárhová, de semmiképpen sem a gyermeknek a közvetlen ösztöneire és cselekedeteire...” Az oktatásunkban bekövetkező változás éppen a súlypontnak a megváltozása. E változás olyan forradalom, amely hasonlít ahhoz, amikor Kopernikusz nyomán a csillagászati középpont a Föld helyett a Nap lett. Esetünkben a gyermek lesz a Nap, aki körül az oktatás tartozékai forognak:ő az a középpont, amely körül megszerveződik az oktatás”. Dewey

Tanuló Könyv Tanár Társ Nem interaktív elektronikus médium Interaktív elektronikus médium A tanár tanulásirányító támogató szerepe A tanulási környezet kommunikációs kapcsolatrendszerének újraszabályozása konvergencia Interszubjektivitás és instrumentalizmus