Fehérjék Az élő szervezetek anyagai

Aminosavak kapcsolódása Az aminosavak egymással való összekapcsolódása: peptidkötéssel dipeptid = két aminosav kapcsolódott, tripeptid= három aminosav kapcsolódott, … polipeptid = sok aminosav kapcsolódott

Val GlyAla Gly AlaGly Ala Gly Ala Gly Ala GlyAla Gly Ala Val Gly Val Ala Gly Val

Ennyi aminosavból áll a peptid Ennyi féle peptidet lehet a 20 féle aminosavból készíteni = = = = 1,3 * = 1,6 * n20 n

Fehérjék Polipeptid láncokból álló óriásmolekulák Nagy számú (legalább 50,de akár több ezer) alfa-aminosavból keletkeznek 20 féle alfa-aminosavból állnak Rendkívül sokféle szerkezetük lehetséges Szerkezetük molekulánként eltérő, egyedi Tulajdonságaik molekulánként eltérőek, egyediek meghatározott biológiai funkciójúk van

Fehérjék szerkezete Elsődleges szerkezet: az aminosavak kapcsolódási sorrendje a láncban Másodlagos szerkezet: a láncszakaszok lehetséges változatai Harmadlagos szerkezet: egy lánc mentén a különféle szakaszok egymáshoz viszonyított helyzete Negyedleges szerkezet: több lánc egymáshoz viszonyított helyzete

Elsődleges szerkezet A polipeptid láncot alkotó aminosavak minősége és sorrendje pl.: 100 aminosavból álló fehérje esetén számú egymástól eltérő kombináció létezhetne!

Másodlagos szerkezet Másodlagos szerkezet: a lánc gerincének rövid távú szerkezete: szakaszokat különböztethetünk meg: –Periódikus szakasz (pl. hélix, ill béta-redő): –Aperiódikus szakasz –Kanyarok

Hélixek

Béta-redő Parallel vagy antiparallel módon futó szálak, közöttük H-kötések. (mint a csúcsos háztetők) Az oldalláncok váltakozva lefelé és fölfelé állnak

Harmadlagos szerkezet A teljes polipeptidlánc térbeli szerkezete, a másodlagos szerkezeti elemek térbeli elrendeződése Az oldalláncok között kialakuló kötések: –Diszulfidhidak –Ionkötések –Hidrogénkötések –Apoláris kötések.

Negyedleges szerkezet A több polipeptid láncból álló fehérjék láncainak egymáshoz viszonyított helyzete

Fehérjék alakja A makromolekula alakja szerint megkülönbözetünk: –Globuláris (gömbszerű) fehérjék Gombolyagforma (pl.: mioglobin) –Fibrilláris (fonalszerű) fehérjék (pl.: vázfehérjék) Nagy szilárdság, viszonylagos oldhatatlanság Pl.:tollak, szőrszálak, inak, selyemszál stb.

A fehérjék biológiai szerepe az élőlényekben Enzimek tripszin (bélben) citokróm-c (elektrontranszport) RNS- polimeráz (RNS-szintézis) Transzportfehérjék hemoglobin (oxigénszállítás) szérumalbumin (zsírsavszállítás) Védőfehérjék ellenanyagok (immunválasz) trombin (véralvadás) Toxinok diftériatoxin (baktérium mérge) Hormonok inzulin (glükózanyagcsere szab.) növekedési hormon (csontok növekedése) Mozgató fehérjék miozin, aktin (izom), dinein (csillók, ostorok) Vázfehérjék kollagén (kötőszövetek) keratin (bőr, szőr, stb.) glikoproteinek (sejthártya és sejtfal) Tartalékfehérjék ovalbumin (tojás) kazein (tej) ferritin (vastárolás a lépben)

Fehérjék Proteinek = Egyszerű fehérjék csak aminosavakból épülnek fel (pl.: albumin, miozin) Proteidek = Összetett fehérjék aminosavakon kívül, más nem fehérje alkotórészt is tartalmaznak (pl.: kromoproteidek – hemoglobin, glükoproteidek – mucin)

Fehérjeforrások