A szintagmák (szószerkezetek)

A szintagma fogalma A szószerkezet, más néven szintagma a nyelvnek a szavaknál nagyobb, a mondatnál kisebb egysége. pl. a hegy gerince; kakaós csiga; ő az áruló, stb.

A szintagma (szószerkezet) felépítése Neve is utal legfontosabb tulajdonságára: Tagjai szerkezetet alkotnak egymással. A szintagmát felépítő tagok között mindig valamilyen nyelvtani viszony van.

A szintagma fajtái A nyelvtani viszony alapján három fajtája lehet: 1. Hozzárendelő vagy predikatív szószerkezet 2. Alárendelő szószerkezet 3. Mellérendelő szószerkezet

1. Hozzárendelő vagy predikatív szószerkezet alany-állítmány viszonya Pl. Corinna siet (a buszhoz)

alany-állítmány- szerkezet: predikatív Az idegen elnevezés utal az állítmányra: predikátum: állítás, állítmány A két mondatrész egyenrangú, ezért is nevezzük a köztük levő kapcsolatot hozzárendelőnek.

A mondatrészek szófaja a szerkezetben Mindkét tag, az alany és az állítmány is ugyanolyan szófajú lehet, mint a mondatban. (Hiszen hozzárendelő szintagma lényegében mondat: Fúj a szél. )*

Példák az állítmány szófajára nem használ a szó nehéz a vizsga a szó fegyver legyen Igei állítmány: Névszói állítmány: Névszói- igei áll:

Példák az alany szófajára Határozott alany: Határozatlan alany: Általános alany: A barátom okos. Valaki lát. Kopognak. Az ember mindig tanul. Mindenki rohan.

2. Az alárendelő szószerkezet Alaptagból (fölérendelt tag) és meghatározó tagból (bővítményből) épül fel. Pl. Nagyon okos: alaptag: okos: Bővítmény: nagyon

Az alárendelő szószerkezet fajtái Az alaptag és a bővítmény közötti nyelvtani viszony alapján az alárendelő szószerkezet fajtái a következők:

Az alárendelő szószerkezet fajtái

1.alanyos szószerkezet a fiú említette (név); az anyám sütötte (pogácsa);

2. tárgyas szószerkezet kenyeret süt; tévét néz; falat fest;

3. határozós szószerkezet Ceruzával ír; (eszköz) Sírva mondja; (mód) fut a parkban;(hely) Borzalmasan hamis (fok-mérték)

4. jelzős szószerkezet jó film; (minőség) apám barátai; (birtokos) sok üzenet; (mennyiség) Bandit, a bajnokot (értelmező jelző)

A mellérendelő szószerkezet Tagjai egyenrangúak, de közöttük a viszony nem hozzárendelő, mint az alany- állítmány szerkezetben, hanem valamilyen logikai kapcsolat van a szerkezet két tagja között.

A mellérendelő szerkezet fajtái a tagok közti logikai kapcsolat szerint

kapcsolatos (se vége, se hossza)

egyszerű, de szép, csinos, viszont buta ellentétes egyszerű, de szép, csinos, viszont buta

választó most vagy soha

eredményes, ugyanis kitartó késett, mivel elaludt magyarázó eredményes, ugyanis kitartó késett, mivel elaludt

szorgalmas, ezért sikeres következtető szorgalmas, ezért sikeres

Egy példamondat elemzése Két sündisznó aprózza óvatos lépéseit az erdőben.

hozzárendelő szószerkezet sündisznó – aprózza A-Á

Tárgyas szószerkezet Lépéseit – aprózza

helyhatározós alárendelő szintagma az erdőben – aprózza

minőségjelzős alárendelő szintagma Óvatos – lépéseit

mennyiségjelzős alárendelő szintagma Két sündisznó

Ágrajz Az ágrajz azt mutatja meg , hogy a mondaton belül milyen szerkezeti kapcsolatok vannak. Az egyszerű bővített mondat mondatrészi szempontú elemzésekor az aláhúzásos módszer csak a mondatrész fajtáját jelöli, az alá-fölérendeltségi viszonyokról az úgynevezett ágrajz árulkodik.

Lássuk példákon:

Pista érdekes könyvet olvas a kertben Láttuk az előző ábrán, hogy a mondat magja: Pista olvas. ( A mondat megáll magában.) könyvet: az olvas bővítménye érdekes: a könyvet bővítménye (Pista könyvet/ Pista érdekes olvas/stb, ezek nem mondatok.) Viszont: Pista a kertben olvas. A mondat ismét „megáll a lábán”.

A mondat ágrajza A - Á Pista olvas Hh T a kertben könyvet Jmi érdekes

Készítse el az alábbi mondat szerkezeti ágrajzát! feladat Készítse el az alábbi mondat szerkezeti ágrajzát!

A völgyből is láthatta az ember a hegyoldal fái között a hóvirág lecsüngő, apró lámpáját és a kankalin üstökös farkú csillagocskáit.