Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében

A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház néven az Astoria Szállóval szemben 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház néven az Astoria Szállóval szemben 1840-től nemzeti színház néven működött tovább 1840-től nemzeti színház néven működött tovább között a Blaha Lujza téren működött között a Blaha Lujza téren működött között a Hevesi Sándor téren (ma Pesti Magyar Színház) között a Hevesi Sándor téren (ma Pesti Magyar Színház) 2000 március 15. IX. kerület Bajor Gizi park 1. szám 2000 március 15. IX. kerület Bajor Gizi park 1. szám

A Nemzeti Színház aranykora Szigligeti Ede igazgató Szigligeti Ede igazgató Paulay Ede igazgató Paulay Ede igazgató Az évad április 1-től március 31-ig tartott Az évad április 1-től március 31-ig tartott Két tagozat működött egyetlen egységben: drámai, operai Két tagozat működött egyetlen egységben: drámai, operai Évadonként előadást teljesített, 90 különböző darabból Évadonként előadást teljesített, 90 különböző darabból 1884-július 3-án a két tagozat szétvált, megváltozott a műsorrend 1884-július 3-án a két tagozat szétvált, megváltozott a műsorrend 180 helyett 260 előadás: 3 nap a bérleteseké, 4 nap nagyközönségé 180 helyett 260 előadás: 3 nap a bérleteseké, 4 nap nagyközönségé

Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító Született:1836. március 12. Tokaj ben Kassán végzi tanulmányait, Miskolcon színészkedik, között különböző társulatoknál színészkedik a Pesti Nemzeti Színház tagja ben megjelenik A színészet elmélete című tanodai tankönyve színészként búcsúzik a színpadtól Nemzeti Színház drámai szakigazgatója színpadra viszi Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című…. Elhunyt:1894. március 12. Budapest

Első előadás december 1, a Nemzeti Színházban december 1, a Nemzeti Színházban Vörösmarty születésének 79. évfordulóján Vörösmarty születésének 79. évfordulóján 1830-as keletkezése után 49 évvel megrendezett ősbemutató 1830-as keletkezése után 49 évvel megrendezett ősbemutató Paulay indoka: „lehetetlen, hogy ma, midőn nyelvünk a társadalom minden részében elfoglalta jogos uralkodását, ne volna meg az érzék ama tömérdek szépség iránt, mely e műből áradoz”. Paulay indoka: „lehetetlen, hogy ma, midőn nyelvünk a társadalom minden részében elfoglalta jogos uralkodását, ne volna meg az érzék ama tömérdek szépség iránt, mely e műből áradoz”.

Szereplők Csongor: Nagy Imre Tünde: Márkus Emília Mirígy: Jászai Mari Ledér: Helvey Laura Kalmár: Újházy Ede Fejedelem: E. Kovács Gyula Tudós: Bercsényi Béla Kísérőzenéjét Erkel Gyula szerezte

Csongor: Nagy Imre - Kossuth Lajos volt a keresztapja, szeptember 5- én önkezével vette véget életének Tünde: Márkus Emília – 1877-ben került a Nemzeti Színházhoz, szentestéjén, december 24-én hunyt el Mirígy: Jászai Mari – őstehetség volt, tragikus sorsú szerepekben tündökölt, férfifalónak tartották, 1926-os halála után nyilvánosságra kerültek naplói, feljegyzései, amelyek színháztörténeti szempontból is nagyon értékesek Ledér: Helvey Laura – 1870-től a Nemzeti Színház tagja, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem, hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki

Kalmár: Újházy Ede – előkelő család gyermeke, 1870-től a Nemzeti színház tagja, magas, nehéz testű, mély, dörmögő hangú színész, érzelmes, meleg humorral ábrázolta az élet elesettjeit, róla nevezték el az „Újházy tyúkhúslevest” Fejedelem: E. Kovács Gyula – kitűnő tanuló volt, jó szavaló és poéta, 1899-ben egy ünnepélyen érte a halál, szavalás közben Tudós: Bercsényi Béla – 1873-tól Nemzeti Színház tagja, írt költeményeket és novellákat, több drámája és fordítása került bemutatásra