Pápaság A primátus és az Egyházi Állam

1.Róma püspökének primátusa A.Meghatározás. B.A pápa hármas méltósága. C.A primátus története. 2.A keleti (nagy) egyházszakadás A.Előzmények. B.Események (1054.). C.Egységre tett kísérletek. 3.A Pápai Állam A.Kialakulás B.Történet (megszűnésig) C.A Vatikánvárosi Állam és az Apostoli Szentszék

1.Róma püspökének „primátusa” A.Meghatározás: „elsőség” – az a hivatal, amelyet a pápa mint Péter utóda betölt. B.A római pápa hármas méltósága: Róma püspöke,Róma püspöke, A nyugati (latin) egyház pátriárkája,A nyugati (latin) egyház pátriárkája, A Krisztus által Péternek adott szikla-szerep hordozója.A Krisztus által Péternek adott szikla-szerep hordozója. A két utolsót túlhangsúlyozták a történelem folyamán.

C.A primátus jelentésének és kiterjedésének történeti alakulása Róma püspökének méltósága fokozatosan a jeruzsálemi pátriárka fölé kerül (a nikaiai zsinat pl. említést sem tesz ez utóbbiról),Róma püspökének méltósága fokozatosan a jeruzsálemi pátriárka fölé kerül (a nikaiai zsinat pl. említést sem tesz ez utóbbiról), Az első századokban: egyfajta döntőbíró a vitás kérdésekben,Az első századokban: egyfajta döntőbíró a vitás kérdésekben, A konstantinápolyi pátriárkával folytatott „hatalmi harcok” során a római püspök egyre inkább hangsúlyozza a péteri hivatal elsőbbségét: A keleti patriarkátusokkal szemben csak szimbolikus a hatalma, de a nyugati „patriarkátusoknak” semmiféle önnállóságuk nincs.A konstantinápolyi pátriárkával folytatott „hatalmi harcok” során a római püspök egyre inkább hangsúlyozza a péteri hivatal elsőbbségét: A keleti patriarkátusokkal szemben csak szimbolikus a hatalma, de a nyugati „patriarkátusoknak” semmiféle önnállóságuk nincs.

A konstantinápolyi pátriárkával fennálló konfliktus 1054-ben a keleti egyházszakadáshoz vezet. (ld. 2. fejezet)A konstantinápolyi pátriárkával fennálló konfliktus 1054-ben a keleti egyházszakadáshoz vezet. (ld. 2. fejezet) A nyugati egyházszakadás kapcsán megerősödött az ún. konciliarizmus (az egyház legfőbb hatalma az egyetemes zsinat).A nyugati egyházszakadás kapcsán megerősödött az ún. konciliarizmus (az egyház legfőbb hatalma az egyetemes zsinat). Az I. Vatikáni Zsinat dogmában rögzítette a pápa primátusát,Az I. Vatikáni Zsinat dogmában rögzítette a pápa primátusát, A II. Vatikáni Zsinat a kollegialitás szellemében értelmezi a pápa és a püspökök viszonyát.A II. Vatikáni Zsinat a kollegialitás szellemében értelmezi a pápa és a püspökök viszonyát.

2.A keleti (nagy) egyházszakadás (szkizma) A.Előzmények: Az ún. „Filoque”-vita,Az ún. „Filoque”-vita, Kölcsönös – politikai jellegű – sérelmek:Kölcsönös – politikai jellegű – sérelmek: Róma: a barbárok felé nyit; Nagy Károly „császár” Konstantinápolyi pátriárka: „egyetemes” pátriárka Phótiosz pátriárka ügye (IX. sz.) (I. Miklós pápa a letett Ignatioszt támogatta)Phótiosz pátriárka ügye (IX. sz.) (I. Miklós pápa a letett Ignatioszt támogatta)

B.Az 1054-es események Kerülláriosz Mihály (konstantinápolyi pátriárka): Bezáratta a latin templomokat a kovásztalan kenyér használata miatt – Bizánc függetlenségét akarta védeni Róma befolyásával szemben. IX. Leó követe(ek)et (Humbertus) küldött: Egyik fél sem hajlott kompromisszumra. Humbertus a Hagia Szophia oltárán elhelyezia keletiek kiközösítéséről írt pápai bullát. Mihály – válaszul – a pápát és a nyugatiakat közösítette ki.

C.Kísérletek az egység helyreállítására A középkorban két alkalommal is (1274 – Lyoni Zsinat és 1439 – Ferrara-Firenzei Zsinat) kimondták az egységet. XXIII. János pápa létrehozta a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsát (1960.). A II. Vatikáni Zsinaton VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka kölcsönösen visszavonták a kiközösítést ben a keletiek is kanonizálták Szent Istvánt.

3. A Pápai Állam A.A kialakuláshoz vezető út. Alapja az ún. Donatio Constantini (hamis oklevél). A pápa uralma alá tartozott Róma környéke (és máshol is voltak birtokai: Dél-Itália, Szicília…). A pápák jól működő államot és gazdaságot teremtettek: Ducatus Romanus. Kis Pipin a pápának ajándékozta Észak-Itália egy jelentős részét (ravennai exarchátus): megalakította a Pápai Államot.

B.A Pápai Állam története (megszűnéséig) Az invesztitúra-harc eredményeként megszilárdult a pápa hatalma és maga a Pápai Állam is. Az „avignoni fogság”, és a „nyugati egyházszakadás” idején meggyengült a Pápai Állam (XII. Gergely pápa még el is adta…). A reneszánsz pápák megerősítették a Pápai Államot (így a XVII-XVIII. sz. egyfajta virágkor volt). A napóleoni háborúkban előbb köztársasággá teszik, majd hozzácsatolják a Francia Köztársasághoz. (Csak az 1815-ös Bécsi Kongresszus állította helyre.)

C.A Vatikánvárosi Állam Az Egyházi Állam megszűnését az olasz egység megteremtésére (1849 és 1871 közt) irányuló törekvések okozták és 1929 között a pápák a Vatikán foglyának tekintik magukat (mivel 1871-ben IX. Pius pápa visszautasította az ún. Kezességi törvényt) ben a Lateráni Egyezmény rendezte a Vatikánvárosi Állam helyzetét.

Néhány jellemző adat: Terület: 0,44 km 2 vannak ún. külső területei is Lakosság: kb. 800 fő Állampolgár: kb. 450 fő Zászló: A pápa abszolút uralkodó (mindhárom hatalmat gyakorolja) Honlap:

Az „Apostoli Szentszék” Az Egyház (és nem a Vatikánvárosi Állam) irányításának szervei. Részei maga a pápa és az ún. Római Kúria:  Kongregációk pl. Hittani; Istentiszteleti és Szentségi; Keleti Egyházak; Klérus; Megszentelt Élet Intézményei; Szemináriumok és Tanulmányi Intézetek; Szentek Ügyei; stb.  Törvényszékek Apostoli Poenitentiaria; Apostoli Signatura (legfelsőbb bíróság); Rota Romana

 Tanácsok Család Pápai Tanácsa, Iustitia et Pax, Keresztény Egység Előmozdításának~, Kultúrák~; Vallások Közti Dialógus~; stb.  Hivatalok pl. Kamara; Szentszék Gazdasági Ügyeinek Prefektúrája; Örökség Kormányzása  Pápai Bizottságok pl. Nemzetközi Teológiai~; Biblikus~; Svájci Gárda; Szentszék Sajtóterme; stb.  Szentszékhez közvetlenül kapcsolódó intézmények pl. Vatikáni Rádió; L’Osservatore Romano; Vatikáni Könyvkiadó; Vatikáni Televíziós Központ; Vatikáni Titkos Levéltár; stb.