Vélemények az európai országokról és az európaiakról Készítette: Repa Richárd FO0EV2 Geográfus Msc. I. évfolyam A dél-ázsiaiak és afrikaiak Európa képe.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

A gyarmatosítás folyamata
A spanyol világbirodalom és a Németalföld
Az el nem kötelezettek.
Egyes emberi jogok Törökországban
Az I. Világháború Békekötések.
Új-Zéland történelme Új-Zéland történelme mintegy 1000 évet ölel fel, melynek első részében a sziget lakói (a maorik) teljes elszigeteltségben éltek, majd.
A világ az I. világháború előestéjén
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Az ortodox Európa geopolitikája
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
Az európai integráció története
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Gyarmatosítás.
FÖLDRÉSZEK.
Földünk a második világháború után
Jinnah ellentmondásos álma: Pakisztán. Az államiságra nézve veszélyt jelentő kihívások -politikai válság -szeparatista törekvések -korrupció a problémák.
Az amerikai (USA) kommunikáció
Jelkép-ország Jakab Sándor Kálmán
A NŐK FÖLDRAJZA.
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
A hidegháború és a harmadik világ
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
Afrika népessége Varga Kristóf 7./a
Afrika, a „fiatal” kontinens
Afrika a fiatal kontinens
Afrika, a „fiatal” kontinens
1914.
A békekötések után.
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
C.E.P.M. - Bruxelles, 12 janvier 2005 C.E.P.M. - Bruxelles, 12 janvier 2005 A GM növények termelésének helyzete a világon és az EU-ban...
Az ősi tudomány Geodézia Készítette: Jakab Csaba Lóránd.
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Kelet-Közép-Európa értelmezése
Európa regionális földrajza
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
A gyerekek így képzelik el az I. Világháborút
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
A világ az első világháború után. Egy új korszak kezdete  Első világháború  A „nagy háború”  A világ megváltozott  Warum?  anyagban és emberben a.
A gyarmatosítás folyamata Imperializmus: a XIX. sz.-i történelmi korszak, melynek jellemzője a nagyhatalmak birodalomépítő politikája.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ I. ÚTBAN A HÁBORÚ FELÉ Régi gyarmattartók Anglia Franciaország Spanyolország Portugália Belgium, Hollandia Cél: megtartani.
A világ az első világháború után
A nemzetközi migráció globalizálódása
Portugália.
Fekete Afrika A 2. Világháború jelentős hatással volt Afrikára. A háború után a legtöbb afrikai országban napirendre került a függetlenség kihívása. A.
A Szent Szövetség Európája
Erzsébet –
A világháború kezdete július 28. – november 11.
A kommunizmus bukása.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1900 és 1914 között
A brit birodalom („A világ műhelye”).
Európán kívüli világ.
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KÜLFÖLDI VONATKOZÁSAI
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
Az első világháború.
A gyerekek így képzelik el az I. Világháborút
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
Szövetségi rendszerek
Afrika népességfejlődése között
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
,,Migráns” országok Latin-Amerika,USA,Kanada,Izrael,Ausztrália,Új-Zéland és Dél-Afrika készítette: Verdes Máté.
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
A gyarmatosítás folyamata
Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Vélemények az európai országokról és az európaiakról Készítette: Repa Richárd FO0EV2 Geográfus Msc. I. évfolyam A dél-ázsiaiak és afrikaiak Európa képe

Történelmi előzmények nagy földrajzi felfedezések ◦ 3 fő oka volt :  Keresztény hit terjesztése  demográfiai robbanás feleslegének elhelyezése  új kereskedelmi utak kialakításának igénye- aranyéhség kialakulása ◦ Európában a tudományos és technikai forradalom (új típusú hajók, iránytű, térképek megjelenése, haditechnika) Az európai civilizáció kirobban a többiek közül: EURÓPAIAK-,,bennszülöttek”.

Forrás: felfedezesek

Gyarmatosítás és a gyarmati függetlenségi küzdelem a XVIII.-XX. században Gyarmatosításnak nevezzük az újkor történetében azt a folyamatot, amely során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb (nem iparosodott) területeit. A gyarmatosítás formái, fokozatai: ◦ katonailag megszállni az adott területet, s ott kiépíteni az anyaország közigazgatási rendszerét ◦ ellenőrzés (protektorátus) alatt tartani az adott területet ◦ tisztán gazdasági eszközökkel félgyarmati sorban tartani egy országot

A gyarmatosítás célja: ◦ a terület stratégiai biztosítása ◦ a gyarmaton lévő természeti kincsek kiaknázása ◦ olcsó munkaerő kihasználása ◦ újabb piacszerzési lehetőség A gyarmatosítás ideológiája: ◦ Az elmaradott népek civilizálása, megtérítése ◦,,Vadak” és civilizáltak

Forrás:

Az újkori gyarmatosítás - a világ fölosztása Spanyolország és Portugália gazdaságát nem tudta megtartani  nemesfémek elsősorban Németalföldre vándoroltak Anglia, Franciaország, Hollandia szerepe megnőtt. A gyarmatok a világpiac részévé váltak. Nem csak az értékes területeket szállták meg. Az új gyarmatok új stratégiai érdekeket hívtak életre. Kifejlődött a gyarmatosítók faji felsőbbrendűségének a tudata. Az eszközök egyre keményebbé váltak. A modern katonai erőt gátlás nélkül, sőt fitogtatva alkalmazták.

Berlini kongresszus A berlini kongresszus az 1878-as San Stefanó-i békeszerződést megváltoztató nagyhatalmi konferencia neve. A nagyhatalmak fenyegető diplomáciai fellépésére Oroszország lemondott Törökország feletti győzelme számos eredményéről.  berlini szerződés Bulgária elvesztette a neki szánt területek kétharmadát, területét a Balkán-hegységtől északra jelölték ki. A nagyhatalmak elismerték Szerbia, Románia és Montenegró függetlenségét. Az Osztrák–Magyar Monarchia engedélyt kapott Bosznia– Hercegovina megszállására.

Forrás: %281878%29-byTodorBozhinov.png

Afrika fölosztása Afrika gyarmatosításában az angolok és a franciák jártak az élen. A franciák nyugatról kelet felé, az angolok északról dél felé haladva akartak összefüggő gyarmatbirodalmat létrehozni. Már a világ újrafelosztásáért vívott harcok egyike volt az angol-búr háború ( ), mely lázba hozta a világ közvéleményét.  dél-afrikai holland telepesek vs. angolok

Forrás: site/africatexthu.html

Délkelet-Ázsia A Távol-keleten Oroszország és Japán mutatott nagy vállalkozó kedvet. Az előbbi megkezdte a szibériai vasút építését. Az ifjú Japán mozgékonyabb volt.  1894-ben hadüzenet nélkül megtámadta Kínát. Megerősítette helyzetét Koreában, annektálta Tajvant, és igényt tartott Mandzsúriára. Érlelődött az orosz-japán összecsapás.

Véleményeket formáló történések Apartheid ◦ Az apartheid a faji elkülönítés, a (szegregáció) politikája, amelyet a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség. ◦ 1940-es évektől olyan törvényeket hoztak, amelyek a feketéket háttérbe szorították. ◦ A rendszer az 1990-es évek elején összeomlott. ◦ 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon  Nelson Mandela

Elnyomó szabályok ◦ Buszok alsó részen  „Only White Persons” ◦ Külön parkokat hoztak létre a feketéknek és a fehéreknek ◦ Egyes utcák csak fehérek részére voltak fenntartva. ◦ A fehérek kezében volt a gazdasági és a politikai hatalom. ◦ A feketék bantusztánok révén külön lakónegyedekbe tömörültek ◦,,Fekete fehéret nem, de fehér feketét igen”

Forrás:

Forrás: estados-unidos/

Forrás:

India függetlenné válása ◦ Első függetlenedési próbálkozás  1857 ◦ 1930-as évektől az indiai tartományok egyre nagyobb önállóságra tettek szert ◦ A második világháború alatt a britek szorult helyzetükben a háború utánra domíniumi státuszt ajánlanak az országnak. ◦ 1947-ben India teljes függetlenséget kap  hindu - muszlim ellentétet ◦ Függetlenség élharcosa Mahátma Gandhi is ennek az ellentétnek lett áldozata 1948-ban egy szélsőséges hindu nacionalista meggyilkolta.

Spengler- A nyugat alkonya A nyugati ember óriási lét-tévedésben van, amikor görcsösen igyekszik elhitetni magával, hogy van olyan, hogy „objektív” történelem. Spengler szerint a nyugati ember két súlyos léthibát is vét egyszerre. Az egyedi, empirikus életet és az egyetemes öröklétet összekötő mezőt az emberi gondolkodás sorsnak nevezi.  Aki erre az összeköttetésre nem képes, az sorstalanná válik.

A nyugati ember egészen egyszerűen azért vált sorstalanná, mert elfordul Istentől. Alpári és brutális módon gúnyol ki, aláz meg mindenkit, aki még megpróbálna hinni benne. Spengler logikája szerint éppen a sors az, ami az oksági összefüggések külső természeti megfelelője az emberi „belső természetben”. Spengler- A nyugat alkonya

Mai helyzet E urópa gazdag, segítőkész várja a migránsokat  millió migráns készülődik Nem tud védekezni, nyitott mint egy bánya  nincs közös jogrendszer, nincsen határvédelem Az európai ember együttérző  védtelen nőket és fiatalokat mutatnak a médiában. Európa elavult és elöregedett, emberi megerősödésre van szüksége. Az európai civilizáció szenilis civilizáció  juvenilisre kell cserélni őket

Források /328-a-nagy-foeldrajzi-felfedezesek vilaghaboru/197-az-els-vilaghaboru-toertenete pdf ortenelem/az-i-vilaghaborutol-a-ketpolusu-vilag- felbomlasaig/a-gyarmati-rendszer-felbomlasa-a-ii- vilaghaboru-utan/india-fuggetlenne-valasa ek_vege

Köszönöm a figyelmet !